Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-13 / 187. szám, csütörtök
XII | Fotósuli 2015. augusztus • www.ujszo.com Új szó HOBBI | Ezt a felvétett vízszintesen három részre tagoltam, a legérdekesebb képelem, a viharfelhők kapták a legtöbb teret A fák narancssárgája és a felhők kékje komplementer színek, ezért is ilyen drámai hatású a fotó. A szántóföld, a fű és a repce színei mozgalmassá teszik a képet az elválasztó vonalak pedig elvezetik a tekintetet a horizontra. Itt a fő téma a földön „hevert", ezért kapta a képmező kétharmadát Egy madár, egy hullám és egy fekete felhő segített elviselhetőbbé tenni az agyonfotózott témát Ráadásul a madarat a képzeletbeli harmadoló vonalak egyik metszéspontjához közel sikerült elcsípnem. 6. RÉSZ A mecseki erdő hóvirágjai közé feküdtem, hogy „kiemeljem" őket az avarból. Ma már ezt a témát kisebb rekesszel és nagyobb mélységélességgel fotóznám, hogy a virágok és a fák is élesek legyenek. Nem kell égnek szerepelnie minden tájképen. Napsütésben a fák árnyéka elrontotta volna a fa házról készült felvételt A képet a középről balra és lefelé „kimozdított" fő téma teszi dinamikusabbá. Tájképek tájképek készítése az egyik legköny- nyebb fotós műfajnak tűnhet, hiszen a téma .nem mozdul el, több időnk van fényt mérni, komponálni, kiválasztani a legmegfelelőbb nézőpontot. A tájképfotózásnak is vannak azonban törvényszerűségei, szabályai, melyeket be kell tartanunk, illetve olyan fortélyai, amelyeket aránylag könnyen elsajátíthatunk. Kezdjük azzal, hogy fényképeinken csak a legritkább esetben néz ki jól a tiszta, kék égbolt. A tűző napsütés, ezen belül pedig a déli órákban merőlegesen sütő nap - kis túlzással - a legfőbb ellensége a tájképeknek. Borult időben, sötét fellegek vagy hófehér bárányfelhők alatt sokkal érdekesebb fotók készülnek (5. kép). Ilyenkor nincsenek zavaró árnyékok, szebbek a színek, sőt, ha eléggé drámai felhőket sikerül elcsípnünk, ezek képünk fő témájává is előléphetnek (1. kép). Mielőtt kattintanánk, mindenképpen döntsük el, mi lesz felvételünk fő témája. A Fotósuliban korábban már említett harmadolással hangsúlyozhatjuk, hogy a táj hozzánk közelebbi (vagyis a kép alsó) része-e az érdekesebb, vagy a távolabbi, a horizonton felüli harmad. Ennek megfelelően állítsuk a horizontot fotónk alsó vagy felső harmadába (2. kép). Nem árt, ha fotónknak van egy központi eleme, vagyis nyugvópontja, ahol a szem elidőzhet. Ez érdekesebbé tehet egy amúgy unalmas fotót is. Csak egy példa. A nyári hónapokban rengeteg tengerparti kép készül. Ha nem akarjuk . elkészíteni a „Naplemente a tengerparton" című felvételt, amit rajtunk kívül már sok millióan ugyanígy lefényképeztek, igyekezzünk egyedivé tenni fotónkat. Néha ■ ÍMjTnTSuTy Használjuk a lehető legnagyobb látószögű objektívet vagy ne zoomoljunk. így a tájból sokkal több kerül a képmezőre. Ha tehetjük, nagy mélységélességgel, vagyis szűk rekesszel fotózzunk, hogy tájképünk előtere és háttere is éles legyen. Mivel a szűk rekesz használata megköveteli az alacsony zársebességet, vigyázzunk, nehogy bemozduljon a fotónk. Inkább használjunk állványt. Ügyeljünk, hogy a horizont vízszintes maradjon. Ebben segíthet gépünk keresőjében a segédrács, vagy a „digitális sötétkamrában" a kép kiegyenesítése. ismét csak a felhők sietnek segítségünkre, de nyugvópontként egy madár vagy hajó sziluettje is feldobhatja ezt az elkoptatott témát (3. kép). Ha egy mód van rá, kerüljük a felhőtlen ég - narancssárga napkorong - sima víztükör sivár kombinációját. Azzal is érdekesebbé tehetjük fotónkat, ha a szokásosnál alacsonyabb vagy magasabb nézőpontot választunk. A békaperspektíva (4. kép) segít kiemelni az előtér érdekesebb képelemeit, ezáltal mélységet ad felvételünknek. Ha lehetőségünk van rá, kapaszkodjunk fel egy fára, vagy caplassunkfel egy dombra, sokkal érdekesebb képek készíthetők így, mint szemmagasságból. A fekvős-guggolós testhelyzetet a tengerparton is érdemes kipróbálni. A tájképek esetében is ajánlatos kerülni a központi kompozíciót, mozdítsuk ki fő témánkat a középső tengelyről. Dinamikusabbá tehetjük felvételeinket, ha a kép nyugvópontját a középponttól jobbra vagy balra helyezzük (5. kép). A keretezés mint kompozí- ciós elem a tájképeknél is használható: falombokkal „vehetünk körbe" egy hegycsúcsot, vagy a szállodai szobából elénk táruló kilátását fényképezve az ablakkeretet is belekomponálhatjuk a fotóba. Juhász László (A szerző felvételei) MIÉRT NEM SIKERÜLT? Egy jó tájkép egyszerű. Itt viszont a túlzsúfoltság csapdájába estem. Központi témámról, a domb tetején álló magányos fáról eltereli a figyelmet az előtérben a fekete lombkorona. Belógó képelemek zavarják a fotót, és az alacsony perspektíva is csak rontott a fényképen, hiszen a világos fűszálak túl hangsúlyosak. HOBBI Az Uj Szó havi melléklete. Szerkesztőség: Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. E-mail: hobbi@ujszo.com. Szerkesztő: Veres István Grafika: Duranský Tamás. Reklámmenedzser: Turza Katalin, katarina.turzova@petitpress.sk, telefon: 0918 631 884 . A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Nyomja: Petit Press, a. s., Kopčianska 22, Bratislava. A nem jelölt fotók: www.fotolia.com.
