Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)

2015-08-13 / 187. szám, csütörtök

I HOBBI új szó 2015. augusztus • www.ujszo.com Újrahasznosítás Imi hatunk elektronikus könyvet ugyanezeken a helyeken. A kulcs tehát valószínűleg abban a személyes viszonyban van, amely a könyv és köztünk alakul ki olva­sás közben. Levesszük a borítóját, belesza­golunk a lapok közé, beleírjuk a neyünket, dedikáltatjuk a szerző­vel, majd az olvasással töltött napok, esetleg hetek után megfigyel­jük, ahogyan a könyv „betörik". Feltesszük a polcra, és hónapok, évek múlva levehetjük, ha este úgy érezzük, kérünk belőle egy kicsit. Ha a barátok eljönnek, kölcsönkérik. Este végignézünk a könyves­polcon, és kiválasztjuk, melyik lesz a megfelelő. A számítógépben vagy a táblagépben tárolt könyvet csak akkor vesszük elő, ha éppen azt olvas­suk, de véletlenül, nem fogjuk meglátni, mert csak akkor ke­rülhet a szemünk elé a címe, ha megnyitjuk a mappát, amelyikben az elektroni­kus könyveink sorakoz­nak. Ráadásul vannak emberek (köztük például én), akik teljes elmélyültséggel csak papírról képesek olvas­ni. Mert bár olvasnak, olvasunk képernyőről is, az eleve egyfajta felületességgel társul. Talán azért, mert az internetes böngészés közben elsősorban szűrjük az információ­kat, és egy csomó más tényezőre is figyelünk a szöveg tartalmán kívül. Ezért ha egy szöveget elejétől a végéig részle­tesen el akarok olvasni, és befogadni, kinyom­tatom. Az viszont, hogy gyerekeinknek is ilyen lesz a viszonyuk a papír alapú olvasáshoz, már egyáltalán nem biztos. Pinkhammer Rudolf Könyvgyűjtők Külön kategóriát képeznek a könyvgyűj­tők. Elektronikus kiadványokat valószí­nűleg a jövőben sem fog senki gyűjteni, hiszen a könyvritkaságok lényege, hogy adott esetben régiek, kevés van belőlük, nehezen beszerezhetők, illetve egyedi tulajdonságokkal bírnak, úgy mint dediká­lás, ex libris stb. A könyvgyűjtés bizonyos esetekben betegségként diagnosztizálha­tó, könnyen felismerhető tünetekkel. Az ember újabb és újabb könyveket, könyv­csomagokat visz haza pusztán azért, mert olcsók voltak vagy pénzbe sem kerültek, és mivel színvonalas művekről van szó, nem árt, ha megvannak otthon. Aztán már tényleg nincs hova rakni őket, mert az előszoba, a mellékhelyiség és a pince felpolcozása is csak ideiglenes megoldás. Mert a könyvek jönnek, és jönnek. (rP) Piknikkosár cipősdobozból Jó döntés lehet ebben az időszakban a közös pik- nikezés, akár kettesben, akár csoportosan, hiszen ki ne szeretne jókat enni, heverészni vagy olvas­gatni egy nehéz hét után? Mire lesz szükséged? Kosán • Szélesebb, felnyitható cipősdoboz (a felső része egy helyen kapcsolódik az alsóra) • Különböző mintájú textil (0,5-0,5 m) • Karton • 1 db. gomb • Cca. 50 cm szalag • Tű ® Cérna • Cumi ® Ragasztópisztoly • Sniccerkés • Varrógép (nélküle is megoldható) Belső kiegészítők: • Műanyag tányérok $ Evőeszközök • Poharak • Kisméretű ételtároiók X É rdekes, hogy tája­inkon még sincs túl nagy kultusza a piknikezésnek. Kényelmesebb beülni egy presszóba, pizzériába. Nyáron a mikor picit több időnk van a pihe­nésre, megéri rászánni egy délutánt, keresni egy megfe­lelő parkot, erdőt, tópartot, és elidőzni ott valakivel, akit szeretünk. Hogy még hangulatosab­bá és személyesebbé te­gyük az alkalmat, készítsünk saját piknikkosarat. Nem lesz szükségünk másra, mint egy üres cipősdobozra és némi textilre, amellyel be­vonjuk. Biztos, hogy sokkal olcsóbban megússzuk, mintha valamelyik boltban vásároltunk volna egy bőr- csatos példányt. Érdemes a munkafo­lyamat megkezdése előtt beszerezni az összes hoz­závalót, mert ezek méretei is befolyásolják a belső tér elrendezését. Válasszuk ki, melyik textilt szeretnénk a doboz alsó részére használni, melyiket a tetejére. Először az alját készítjük el. Helyezzük a do­boz alját a textilre, hajtsuk az oldalaira az anyagot úgy, hogy falait belülről is befed­jük vele. A sarkakon kilógó anyagfelesleget egysze­rűen rejtsük el a felhajtott rész alá. A textilt rögzítsük ragasztópisztollyal. Elkészítjük a doboz belső részének alját. Vágjunk ki akkora méretű kartont, amekkora a dobozunk alja. Ennek egyik oldalát vonjuk be textillel úgy, hogy a textilből 2 cm-rel nagyobbat vágunk, mint a karton mé­rete. A lelógó részeket így a karton hátulján tudjuk rögzí­teni, amely egyébként sem - fog látszódni, ha a helyére 'kerül. Aki tud varrógéppel dolgozni, ragasztás helyett rávarrhatja az anyagot a kartonra. Készítsük el a rekeszt. Mérjük meg a tányérokat és poharakat, határoljuk be, hová szeretnénk „falat emelni" a tárgyak közé. Ez a fal arra jó, hogy hordozás közben ne ütközzenek össze a dolgok, ne törjenek össze a törékenyek. Miután megtaláltuk a helyét, mérjük meg a szélességet és ma­gasságot, ezszerint vágjuk ki a kartont. Ezt a darabot is vonjuk be textillel. Vágjunk le 2x akkora darabot, mint a karton magassága plusz 2 cm ráhagyást. Ragasszuk a kartonra úgy, hogy az anyag vége egy vonalba legyen a karton szélével. A doboz alsó része ezzel kész. Most vonjuk be a doboz tetejét ugyanúgy, ahogy az alját. Ebbe is készítünk egy kartonlapot, amely ugyan­akkora, mint a doboz teteje. Ezt is bevonjuk textillel. Ezután mérjük be a textillel bevont kartonlapon az evőeszközök helyét, azok szélességét, esetleg egyéb tárgyak helyét. Vágjunk le megfelelő méretű gumit és varrjuk fel alaposan a megfe­lelő helyeken. A doboz alsó részének közepére varrjunk egy gombot, a tetejére pedig gumiból egy hurkot. így a dobozt könnyen lezárhatjuk. Az alsó és felső részt kössük össze egy szalaggal, amely megtartja a doboz tetejét, mikor nyitva van. Ragasz- szunk tehát 1-1 szalagot a kívánt méretben a tetejéhez és az aljához úgy, hogy az adott helyen lyukat vágunk a textilbe, ide csúsztatjuk a szalag végét. Még el kell ké­szítenünk a kosár fogantyúit, amelyeket textilcsíkból vagy akár készen vett táskaszíjból is elkészíthetünk. Két darabra lesz szükségünk, amelyeket a doboz alá helyezünk, majd külső falaira varrjuk. A varrást gombbal is kiegészíthetjük Vida Nikoletta A szerző felvételei) Ha termoszhor­dót is szeretnénk, akkor mérjük meg a termoszunk falának és aljának méretét. Vágjuk le a textilt a fal elkészítéséhez. Hajtsuk be a felső ré­szét, varrjunk sávot a szalagnak, helyezzük bele a szalagot, vágjuk le a közbélést és vasaljuk az anyagra, majd varrjuk össze a két oldalt. Helyezzük bele a termoszt, az aljára pedig a talpaza­tot. Kapcsoljuk őket össze hímzőfonallá keresztöltéssel. Ha kész, varrjunk az olda­lára egy-egy gombot, ezekkel tudjuk majd a kosárra csatolni. A kosár egyik szíján készítsünk két lyukat a termosz gombjaira. Végül gomboljuk rá. (vin) Termoszhordó • Kellékek • A dobozról kima­radt textil* Rávasal­ható közbélés • Hímzőfonal • Tű • Szalag * Varrógép • 2 db. nagyobb gomb

Next

/
Thumbnails
Contents