Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-06 / 181. szám, csütörtök
8 KULTÚRA 2015. augusztus 6.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Hamlet szigorú szabályokkal A cseresznyefa mint tanú Éva Neymann költői filmje, az Énekek éneke megindító üzenet egy rég letűnt világból London. A brit színházi világban szokatlanul szigorú jegykezelési intézkedéseket hozott a visszaélések elkerülésére a londoni Barbican művészeti központ a tegnap esti Hamlet-premier előtt, amelyben Benedict Cumber- batch játssza a főszerepet. A nézőket felszólították, hogy a jegyátvételhez legyen náluk a személyigazolványuk, a bankkártya, amellyel a jegyet vették, valamint a tranzakcióról szóló visszaigazolás is. A színház közölte azt is, hogy ezeket az előadás végéig bármikor elkérhetik tőlük. Az előadást tavaly nyáron jelentették be, és az elmúlt egy évben ez lett a brit sajtó szerint az egyik legtöbbször tárgyalt produkció. A 65 fontért árult jegyekből percek alatt százezer kelt el, minden idők legsikeresebb produkciójává téve a darabot. Az interneten a bemutató előtt 1500 fontért árultak jegyet másodkézből. A Barbican minden előadásra félretesz 30 olcsó jegyet, amelyekhez 10 fontért lehet hozzájutni. A szerdai első előadás előtt 20 órát álltak sorban Cum- berbatch rajongói. Külföldön is nagy az érdeklődés, vannak olyanok, aki kifejezetten a színész kedvéért utaznak Londonba az USA-ból, Japánból és a Fülöp- szigetekről. A Hamletet Lyndsey Tumer rendezésében október 31 - .ig játssza a Barbican. (MTI) Woody Allen választása New York. Következő filmjét Bruce Willisszel és Kristen Ste- warttal forgatja Woody Allen. Az egyelőre cím nélküli film forgatása még augusztusban elkezdődik, a jeleneteket New Yorkban és Los Angelesben veszik fel. A rendező szokásához híven ábécé sorrendben olvasta fel a szereposztást, a forgatókönyvről pedig semmit nem árult el. A filmben Blake Lively, Jesse Eisenberg, Jeannie Berlin, Corey Stoll, Ken Stott és Parker Posey is szerepet kap. Posey egyébként Woody Allen legutóbbi, Abszurd alak című munkájában is dolgozott. (MTI) Vagyonos férfifilmsztárok Los Angeles. Ismét Robert Downey Jr. vezeti a legjobban kereső ferfifilmsztárok listáját; a színész már harmadik éve áll a toplista élén. Downey Jr. a For- bes magazin összeállítása szerint tavaly 80 millió dollárral lett gazdagabb, köszönhetően például az idei Bosszúállók 2-nek. A toplista második helyezettje a 61 éves Jackie Chan lett 50 millió dolláros bevétellel. A Halálos iramban sorozat szereplője, Vin Diesel pedig a harmadik helyen végzett 47 millió dolláros keresetével. Bradley Cooper 41,5 milliót, Adam Sandler 41 milliót, Tom Cruise 40 millió dollárt keresett. A hetedik, nyolcadik, kilencedik helyet három indiai sztár foglalja el, a tizedik pedig 32 millió dollár gázsival Mark Wahlberg. (MTI) Az első érintés még a paradicsomi tájban (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Éva Neymann költői filmje, az Énekek éneke megindító üzenet egy rég letűnt és visszahozhatatlan világból. Bár egy Ogyessza melletti kis település zsidó közösségében, a 20. század elején játszódik Éva Neymann Énekek éneke című, megin- dítóan varázsos filmje, holokauszt történet nincs benne. A gyerekkor, a siheder évek, a felnőtté válás nehéz időszaka elevenedik meg a negyvenéves ukrán rendezőnő költői szépségű alkotásában. Az első szerelem, a soha be nem teljesülő, mégis sírig tartó szerelem egy szegényes, elöregedett, mégis megindító, súlyos emlékeket hordozó világban. A múlt méltósága, a nemzedékeket összetartó erő, a porrá égett, füstté vált és elszállt élet, ami áthatja a képeket, a jeleneteket, az egész filmet. Két tízéves gyermek, S imek és Buzja a történet hősei, az ő nyomukban járunk nyolcvan percig, valahogy mégis úgy érezzük: az egész életútjukat belátjuk. Rokonaik, családtagjaik révén még azokat az éveiket is, amelyekről ők maguk egy szót sem ejtenek. Simek, akárcsak a tőszomszédságukban élő Buzja, egyszerre kezdik el az iskolát, együtt barangolják be a falujukat ölelő festői tájat, amely paradicsomi hátteret nyújt bimbózó szerelmüknek. Tízévesen természetesen máshogy éli meg az ember mindezt. Jóval később döbben csak rá, hogy bár szegényes, olykor nyomorúságos körülmények között nőtt fel, mégis valami olyat kapott a sorstól, ami későbbi életét jelentős mértékben befolyásolta. Simek is, Buzja is erős családi kötelékek között válik felnőtté. Megrengető dolgok tulajdonképpen nem is történnek velük, csupán az élet apró változásait, rezzenéseit élik meg. Ok maguk mégis úgy érzik, küzdelmes úton haladnak közös életük, közös vágyaik felé. Elsőként a fiú szakad ki a csodás édenkertből. Orvosnak tanul a távoli nagyvárosban. Olykor-olykor ugyan hazalátogat, de azt, hogy Buzja szívéből kiszorította valaki, akkor tudja meg, amikor már késő. A felnőttkor első nagy csalódása ez Simek életében. Buzja váratlan bejelentése féltve őrzött boldogságuktól fosztja meg. Ennyi a történet, de nem a film. Abban sokkal, de sokkal több van. Szépségből és elmúlásból ugyanúgy, mint lebegésből és valóságból, a nosztalgia csónakján megmentett múltból és a vészterhesen közeledő halálvonatok távoli zakatolásából. Jogi tanulmányai után Berlinben szerzett filmrendezői diplomát az ukrajnai Zaporozsjében született Éva Neymann. Első játékfilmje, A folyónál - felkavaró történet egy anya és lánya egyetlen napjáról -, a rotterdami fesztiválról indult el a világba. Öt évvel később készítette el a Ház, toronnyal című második filmjét, amelyet Karlovy Vary közönsége láthatott először. Az Énekek énekét Solem Aleichem novellái alapján forgatta az Ogyessza melletti Vilkovóban, amelyet a helybéliek Ukrajna Velencéjének neveznek. „Mindent a nagyapámnak köszönhetek - nyilatkozta filmje pár héttel ezelőtti, Karlovy Vary-i bemutatója után a kivételes tehetségű rendezőnő. — Ő adta a kezembe Aleichem írásait, az ő házi könyvtárában sorakoztak a barna színű kötetek, amelyeket egytől egyig megszerettem. Hatra emlékszem, és bár olvasni akkor még nem tudtam, éreztem, hogy ezek a könyvek erős Kéttízéves gyermek, Simek és Buzja a történet hősei, az ő nyomukban járunk nyolcvan percig, valahogy mégis úgy érezzük: az egész életútjukat belátjuk. nyomot hagynak bennem. Két évvel ezelőtt történt: Ogyesszában betévedtem egy antikváriumba, ahol az egyik polcon felfedeztem ezt a hat barna kötésű könyvet, és tudtam, hogy nem hagyhatom ott őket. Meg is vettem mindegyiket, és addig olvastam őket, hogy egyszer csak azon kaptam magam, átléptem velük a valóság és az álom határát, s elértem a teljes szellemi és érzelmi szabadság szintjét.” A filmbeli paradicsomot - Rim- vidasz Leipusz litván operatőr közreműködésével - Ogyessza peremén találták meg. Ott az iskola, ahol a nagypocakú rabbi neveli, tanítja, formálja az osztályába került gyerkőcöket, ott a piac, ahonnan kanyargós út vezet haza, a meghitt hangulatú faluba, és ott az erdei tisztás, ahol virágba borul a magára maradt cseresznyefa, Buzja és Simek szerelmének egyetlen tanúja. Rimvidasz Leipusz kamerája bal- ladisztikus verseket ír a tájról, s az ott élő emberekről. Neymann Berlinben találkozott későbbi alkotótársával, és egymásra is hangolódtak azonnal. Nem véletlenül mondja a rendkívül érzékeny, finom humorú és nagy tudású rendezőnő, hogy addig szeretne vele dolgozni, amíg a nyugdíjkor el nem választja őket egymástól. Leipusz és Neymann tisztán és pontosan látják az utat. Vakon is követhetnénk őket. PENGE írj arról, amit ismersz! A sorozatok félelmetesen erős mezőnyében nagy tarolást bemutató True Detective (A törvény nevében) írója 2010-ben jelentkezett egy regénnyel, mely számos vonatkozásban a sikeres FIBO-produkció előzményének is tekinthető. A Galveston kétségkívül a kortárs amerikai noir markáns vonulatához sorolható, az érezhető hatások ellenére is saját hangon szólal meg, és ismerős, de mégis egyedi világot épít fel. A főhős - tulajdonképpen egy ’diszfünkcionális maszkulin antihős’ —, Roy Cady végrehajtó, korosodó nehézfiú, akivel a dokija közli, hogy tüdőrákja van, majd nem sokkal később a főnöke bérgyilkosokkal megpróbálja eltenni láb alól - óriási mázlival megússza a támadást. Ezzel az elcseszett nappal indul a regény, mely Roy meneküléséről, a túlélésért folytatott küzdelméről szól. Megmagyarázhatatlan módon, legalábbis korábbi elveivel összeegyeztethetetlenül, a halál árnyékában a szárnyai alá vesz egy tini prostit és egy hároméves kislányt. A faék egyszerűségű texasi mélák maga is SÁNTA SZILÁRD KRITIKAI ROVATA döbbenten figyeli ésszerűtlen döntéseit, reakcióit: a bűn, az erkölcstelenség, a mocsok tövében nem várt megértésre, empátiára lel az olvasó. A True Detective rajongóinak filológiai csemege a regény: megjelenik a Lone Star sörösdobozból hajtogatott figurától a lepukkant motelekig rengeteg ismerős elem, csakúgy mint atexasi-louisianai déli gótika, a vallási fanatizmussal, droggal és alkohollal átitatott erőszakos világ. Az enyészet vesz birtokába mindent: só marta vakolatok, korrodáló fémek és fülledt levegő jelölik a territóriumot. A narrátor így jellemzi a helyet: „Itt vagyunk, mert a semminél ez is több. Kutyák lihegnek az utcán. A sör nem marad hideg. A legutóbbi új dal, ami tetszett, rég lejárt, a rádió már nem is játssza.” A feszes magyar mondatokat és párbeszédeket Roboz Gábornak köszönhetjük, fontos teljesítmény, mert a sivár világot pontos nyelvi minimalizmus jeleníti meg. Az utolsó jelenetben a hurrikán előszele legyinti meg a tájat: ez a hely megérett a pusztulásra. Nie Pizzolatto: Galveston. Fordította: Roboz Gábor. Gabo Könyvkiadó Kft., 2014.284 oldal. Értékelés: 8/10
