Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-04 / 153. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2015. július 4. i www.ujszo.com A háború szemtanúi 1914-1918 Az első világháború a képzőművészek szemével - kiállítás Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában TALLÓSIBÉLA Szemtanúk 1914-1918 - Az I. világháború a képzőművészetben címmel létható kiállítás a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuméban. A tárlatot a Több mint szomszéd elnevezésű magyar kulturális hét keretében nyitották meg. Kubička-Kucsera Klára kurátor olyan művészek alkotásait rendezte egységbe, akik haditudósítóként örökítették meg a háborús eseményeket. Hosszú kutatómunka eredményeként egyedülálló kiállítást rendezett Kubička-Kucsera Klára. Olyan művészet- és kultúrtörténeti jelentőségű műtárgykollekcióról van szó, amelynek megtekintéséért érdemes ellátogatni a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumába. A kiállítás különlegességét az adja, hogy olyan műalkotásokat vonultat fel, amelyek békeidőkben így együtt, egy helyütt és ilyen összeállításban, elrendezésben még nem voltak láthatók. Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete a megnyitón a legelismerőbb szavakkal szólt a Szemtanúkl914-1918 című kiállításról, kifejtve, hogy a jelen tárlat a nagy háború képzőművészeti tanúságaként olyan kivételes értéket képvisel, amelyet érdemes lenne másutt is bemutatni. Kiállításaival, rendezvényeivel a Brämer- kúria egy gyöngyszem, amelyet igazgatónője, Jarábik Gabriella hosszú évek óta magas nívón vezet - fogalmazott a nagykövet asszony. E tematikus tárlat száz év távlatából mutatja be a nagy háborút olyan A művészek a frontvonalban vagy közvetlenül mögötte rajzolták, festették a katonákat, az ütközeteket, vagy csak a tájat örökítették meg (Somogyi Tibor felvétele) képzőművészek alkotásai révén, akiknek az élete és művészi munkássága kapcsolódik a mai Szlovákiához, s akiknek most kiállított munkáit múzeumaink és képtáraink őrzik. A néző egy - történelmi eseményekre reflektáló alkotásokból és információs szövegblokkokból - kiállítássá gyúrt, formált művészet- történeti tanulmányt kap. A háborús propaganda fontos tényezője volt a harci hangulat ébrentartásának mind a harctéren, mind a hátországban - fogalmaz Kubička- Kucsera Klára. - A hírszerzőkön kívül a képzőművészeket is beszervezték a háborús események megörökítésére. Erre két lehetőség is adódott. A legismertebb művészek- köztük Mednyánszky László, Halász-Hradil Élemér, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Vaszary János - a bécsi Hadi Múzeum mellett működő Művészeti Csoporthoz (Kunstgruppe) tartoztak. Megfogalmazott jogaik és kötelességeik voltak: a múzeum számára kéthetente kellett leadniuk egy befejezett művet. A harctéren készült vázlatokat ők otthon, műtermükben vagy a frontvonal mögött fejezhették be. A képeket aztán kiállításokon mutatták be (1915-ben Bécsben, 1916-ban a budapesti Műcsarnokban), reprodukcióikat pedig országos folyóiratok, új ságok teij esztették. Más csoportba tartoztak a katonai szolgálatra behívott képzőművészek, akik saját alakulatuknál vagy tábori kórházakban (a rózsahegyi kórházban Peter Kern, Besztercebányán Tichy Kálmán, Gyurkovits Ferenc, Cseh Lajos és mások) „művészeti” szolgálatot is teljesítettek. A harctéri események helyszíneit kellett rögzíteniük, valamint a katonák hősiességét és bátorságát dokumentálniuk. A szigorú cenzúra lehetetlenné tette a kegyetlen harcok realitásának másfajta, megváltoztatott, átstilizált közvetítését. „A művészek különböző módon oldották meg a feladatukat” - fogalmaz a tárlat kurátora. Ezek a módok fedezhetők fel és elemezhetők a Szemtanúk 1914—1918 című tárlat anyagában. A képzőművészek munkáiból összeállított tárlathoz kapcsolódik egy másik, ugyancsak első világháborús tematikájú, muzeális és művészeti anyagot felvonultató kiállítás is. Ez a Közép-szlovákiai Múzeum gyűjteményében található olyan hadi dokumentumokat és emlékeket mutat be, melyeket a magyar királyi 16. besztercebányai gyalogos honvédezred történelmi osztálya gyűjtött az ezred hadiözvegyeinek és árváinak támogatására létrehozott segélyalap számára. A kiállítás szeptember 30-ig látogatható a Brämer-kúriában. A világot j elentő szalmabálák Krasznahorkaváralja. A Gombaszögi Nyári Tábor fontos helyszíne a Szalmaszínház. A komolyabb előadásoktól kezdve a slam poetryn át az új színpadi kísérletekig sok mindennek helyet ad a nem szokványos építmény. Az idei fellépők között ott lesz önálló műsorával Laár András, a Nézőművészeti Kft., a Szputnyik Mentőcsónak alakulata, Gál Tamás „vándorszínész”, valamint a Hepp Trupp bábszínház. A magyar slam krémje is fellép - ott lesz Horváth Kristóf (alias Színész Bob), Pion István, Csider István Zoltán és Laboda Róbert is. A komáromi Marianum Egyházi Gimnázium csapata másodszor szerepel a Szalmaszínházban. Izgalmas előadásuk műfaja kuruc esztrád, és idén megnyerték vele a Jókai Napok fődíját. A Szputnyik Mentőcsónak Szo- ciopolyja egy izgalmas színházi társasjáték, melyet a nézők végigröhögnek, de az előadás végén meg is döbbennek. A Nézőművészeti Kft.-t 2009-ben alapította Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Katona László és Gyulai Eszter, akikhez 2012-ben csatlakozott Kovács Krisztián. Idei előadásuk nagy vonalakban végigköveti Ady és Petőfi életútját, korabeli dokumentumokat felhasználva. A költők emberi közelségbe kerülnek, és talán árnyaltabb kép alakul ki róluk. Ellátogat a július 14-én kezdődő táborba a Csavar, vagyis a Csallóközi Vándorok társulat is, amely a legkisebb falukba is próbálja elvinni a kultúrát. Jevgenyij Grisko- vec kortárs orosz író és színész első monodrámája, a Hogyan ettem kutyát? története nagyon egyszerű: egy ember arról sztorizik, miként szolgált le három évet a csendesóceáni flottánál. A színházi programokat a Gu- rigongo Symposium Polgári Társulás hozza el Krasznahorka vára alá. A szervezet tagjai színházcsináló, a színházról hasonlóan gondolkodó fiatalok és nem fiatalok. A társulat immár harmadik alkalommal vesz részt a Gombaszögi Nyári Tábor forgatagában. A szokatlan és ikonikus helyszínt ezúttal is a FÉF, a Fiatal Építészek Fóruma tervezte és valósítja meg pár nappal a tábor kezdete előtt. Hamarosan a teljes programról lehull a lepel, ezért érdemes követni a www.gombaszog.sk honlapot. (k) MOZIJEGY Schwarzenegger ráncos, de élvezi Idén számos folytatással találkozhatunk a mozikban. A Jurassic World, a Terminator Genisys, majd a decemberben bemutatandó Star Wars 7. közös nevezője, hogy a nagy történetfolyamok első részei gyerekkorunk nagy kedvencei voltak, aztán a folytatások felemás sikerrel kerültek a vászonra. A Jurassic Worldről már elmondható, hogy viszonylag sikeresen teljesített, de vaj on mit várhatunk az új Termina- tor-filmtől? James Cameron az 1984-es Terminator - A halálosztóval, maj d a 2essel, Az ítélet napjával elég magasra tette a lécet, amelyet a következő két alkotás (A gépek lázadása, majd a Megváltás) nem bírt megug- rani. A Terminator Genisys ezzel szemben nem próbálkozik azzal, hogy folytatása legyen a korábbi részeknek, hanem rebootszerüen egy teljesen új alternatív idősíkot hoz létre az univerzumon belül. A történet kiindulópontja lényegében ugyanaz, mint az első filmé volt, ám Kyle Reese (Jai Courtney) elég hamar rájön, hogy ez már nem az az idősík, amelyben meg kell védenie Sarah Connort (a Trónok harcából ismert Emília Clarke alakítja), az emberi ellenállás vezetőjének anyját. A lányt ugyanis már gyermekkorában megtámadta egy T-1000-es Terminátor, de szerencsére ott volt a klasszikus kibernetikus organizmus (Amold Schwarzenegger), aki megvédte, s mivel a lány szülei meghaltak, végül aztán ő nevelte fel. Az új helyzetben főszereplőink azonnal munkához látnak, hogy itt és most megállítsák az ítélet napja eljövetelét, amely ebben az idősíkban 2017-ben esedékes. Legyünk őszinték: ha valaki megnézte az ismertetőket, simán össze tudja rakni a történetet, nagy meglepetéseket ne várjon. Ezzel együtt a forgatókönyvírók - Laeta Kalogri- dis és Patrick Lussier- egy lendületes filmet raktak össze, amely tulajdonképpen az első három Termi- nator-opus elemeit variálja, Alán Taylor rendező pedig tisztes munkát végzett, így nem csak azok számára nézhető a film, akik kényszert éreznek, hogy megbámulják az immár őszbe csavarodó, kicsit rozzant Arnold Schwarzenegger testét. Összességében komplexebb élményt nyújt a mozi, mint a Cameron utáni idők két folytatása, még akkor is, ha a CGI animáció helyenként cikire sikeredett. Lesz még lehetőség a javításra: a vége főcím közben kapunk egy pluszjelenetet, amely már a beharangozott folytatást vetíti előre. (njt, ú) Terminator Genisys. Amerikai sci-fi akciófilm, 125 perc, 2015. Rendezte: Alan Taylor. Emília Clarke, azaz az új Sarah Connor és Arnold Schwarzenegger, az örök halálosztó (Képarchívum)
