Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-04 / 153. szám, szombat

www.ujszo.com | 2015. július4. KÖZÉLET I 3 Fico kedvezett a polgármestereknek Győztek az offshore lovagok: csak a közbeszerzésen induló cégek kötelesek felfedni valós tulajdonosaikat LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A várakozásoknak megfelelően a parlament a kormány által beterjesztett változatban fogadta el az úgynevezett offshore törvényt. Az ellenzék - kevés kivételtől eltekintve - nem támogatta a jogszabályt. Csak a közbeszerzésen induló vállalatok lesznek kötelesek nyilvá­nosságra hozni a végső kedvezmé­nyezettjeik, vagyis a valós tulajdo­nosaik névsorát, a parlament nem építette be a törvénybe az ellenzéki javaslatokat. A nyilvántartást a Közbeszerzési Hivatal vezeti majd. Ellenzéki javaslatok Az ellenzék több javaslatban is próbálta kiterjeszteni a törvény ha­tályát, Lucia Zitňanská (Híd) min­den olyan vállalatot kötelezett volna a valódi tulajdonosok listájának nyilvánosságra hozatalára, amely közpénzt kezel, javaslatát azonban elutasította a parlament. „Akinek nem lehet tanácsot adni, azon segí­teni sem lehet, ezért az offshore cé­gekkel szemben hatékony új törvény elfogadása a következő, Smer nél­küli kormány feladata lesz. A Smer számára a jól működő államnál fon­A Smer leszavazta az ellenzék javaslatait (TASR-felvétel) tosabb a baráti vállalkozók komfort­ja” -jelentette ki Lucia Žitňanská a törvény jóváhagyása után. Hasonlóan járt Miroslav Beblavý (Sieť), aki az egészségügyi vállal­kozásokra, az egészségbiztosítókra és a szolgáltatókra terjesztette volna ki a törvény hatályát. Az elfogadott változat ellentétben áll a parlament decemberi határozatával is, amely olyan jogszabály előkészítésére kö­telezte a kormányt, amely minden, közpénzzel kapcsolatba kerülő cég számára előírta volna a végső ked­vezményezettek megnevezését. Sovány eredmény A jogszabály életbe lépését köve­tően a Közbeszerzési Hivatalnak kell vezetnie a végső kedvezményezet­tek nyilvántartását azon cégek ese­tében, amelyek közbeszerzési pá­lyázatokon akarnak indulni. A pá­lyázat kiírója, vagyis a megrendelő a jövőben nem köthet szerződést olyan céggel, amely nem szerepel a nyil­vántartásban. A megrendelő utólag is felbonthatja a szerződést azzal a beszállítóval, amely nem szerepel a nyilvántartásban, ha ezt nem teszi meg, akkor a szerződéses ár5%-ának megfelelő összeggel büntethető. A beszállító is büntetésre számíthat, a bírság 10 ezer euró is lehet, és a köz- beszerzési pályázatoktól való há­roméves eltiltás. Jakab is megszavazta A közbeszerzési törvényt a Smerrel együtt megszavazta két el­lenzéki képviselő is: Jakab Elemér (Híd) és Martin Chren volt SaS-es, most független honatya. Jakab azt állítja, hogy azért szavazott igen­nel, mert a törvénymódosítás egy szakasza kedvez az önkormányza­toknak. „Azért szavaztam igennel, mert a torvény egy szakasza kedvez az önkormányzatoknak." Jakab Elemér (Híd) „Az önkormányzatok számára 5 ezer eurónál húzta meg az alsó ér­tékhatárt, vagyis ez alatt nem kell pályázatot kiírni. Ezt az önkor­mányzatok már régen kérték” — ma­gyarázta lapunknak Jakab, hogy miért szavazott ellentétesen, mint az egész ellenzék. Eddig az önkor­mányzatok esetében ezer euró volt a határ. A módosítást üdvözölte a Szlovákiai Városok és Falvak Szö­vetsége (ZMOS) is, szerintük ezzel jelentősen csökkennek a községek adminisztratív terhei. Gigaberuházás: továbbra is versenyben Szlovákia Pozsony/Varsó. Szlovákiában vagy Lengyelországban építheti fel új csarnokait az indiai autógyár. Ideiglenesen néhány modelljét az ausztriai Graz mellett található Magna Steyer gyárban fogja gyár­tani az indiai Tata Motors tulajdo­nában levő Jaguar Land Rover (JLR). Az autógyártó brit gyárának kapacitása már nem elegendő, ezért kénytelen más gyárba áttolni néhány modell előállítását. Arról, hogy hol építik meg az új gyárát, egyelőre nem született döntés. A magyarországi portálok információit, melyek sze­rint letettek az új gyár megépítésé­ről, senki sem támasztotta alá. Az origo.hu tegnap tájékoztatott arról, hogy a JLR nem épít új gyárat, a nagyberuházástól állítólag Szlo­vákia, Magyarország és Lengyelor­szág is elesett. Ezt az információt senki sem támasztotta alá, ráadásul ellene szól az is, hogy az új üzem megépítésére a gyártó több mint egymilliárd eurót akar elkölteni. Az osztrák Magna Steyer gyárban, ahol több más márka autóit is gyártják, nem terveznek különösebb beruhá­zást, új gyárcsamokok építését, a működő üzemben fognak néhány modellt előállítani. Tegnap délután Janusz Piecho- cinski lengyel miniszterelnök­„Jelenleg már csak Szlovákiával versengünk a beruházásért." Janusz Piechocinski lengyel miniszterelnök-helyettes helyettes varsói sajtótájékoztatóján ráadásul kijelentette, hogy egy au­tógyártó jelentős beruházásáért folytatott harcban már két csak két ország van játékban, Lengyelország és Szlovákia. „A beruházó 2019-ben akarja megkezdeni a gyártást, évi 350 ezer autóval, aberuházás eléri az 1,9 milliárd dollárt. Jelenleg már csak Szlovákiával versengünk a be­ruházásért” - mondta Piechocinski. Azt, hogy a Tata Motorsról van-e szó, nem akarta elárulni. A szlovák parlament nemrég fo­gadott el egy törvénymódosítást, melynek köszönhetően egyszerűbb lesz az ipari parkok létesítésére szó­ló telkek kisajátítása. Vazil Hudák gazdasági miniszter elismerte, hogy a jogszabályt az autógyártó terve­zett beruházása miatt módosítják, ugyanis csak a gyors kisajátításnak köszönhetően lehet olyan alapte­rületű ipari parkot kialakítani, amelyre az autógyártónak szüksége van. „Szeptemberben döntik el, hol épül meg az új gyár, addig el kell küldeni az ajánlatot” - mondta né­hány hete a tárca vezetője, ám azt szintén nem volt hajlandó kom­mentálni, hogy a Tata Motorsról van-e szó. (dem, SITA) MVK: harmadik az SNS MÓZES SZABOLCS Pozsony. A Smer és a Sieť mö­gött már a harmadik legerősebb párt az SNS - legalábbis az MVK ügynökség aktuális közvélemény­kutatása alapján. Andrej Danko pártja 9,2 százalékot szerezne, ez­zel pedig 16 képviselőt küldhetné a parlamentbe, ha most lennének a választások. A legerősebb to­vábbra is a Smer, amelynek támo­gatottsága hónapok óta stabil. Az MVK mérése alapján erősö­dik a Sieť. Az ügynökség idén há­rom pártpreferencia-felmérést végzett, márciusban Procházkáék 7,8 százalékon álltak, egy hónapja 10,5 százalékra erősítettek, most pedig a voksok 12 százalékát sze­reznék meg. Ezzel párhuzamosan zsugorodik az Egyszerű Emberek tábora: a márciusi 7,7 után most csak 6 százaléknyi választó sza­vazna rájuk. A Híd és az MKP tá­mogatottsága viszonylag stabil volt az elmúlt szűk fél évben: előbbi a 6,5-7,5, utóbbi pedig az 5-5,5 százalék közötti sávban van. A menekülttéma fellángolása és az ötezres pozsonyi szélsőjobbos menetelés ellenére is változatlanul alacsony Kotlebáék népszerűsége (1,6%), míg az SDKÚ lassan megszűnik alternatíva lenni a jobboldali szavazó számára. Az egyszemélyes párttá vált SDKU-ra most csak a választók 0,9 százalé­ka szavazna. Ez a mélypont, a párt 2000-es alapítása óta ilyen alacsony támo­gatottsága még sosem volt. Me­mento: a másik egykori vezető kormánypárt, a HZDS a meg­szűnése előtti utolsó parlamenti választáson szintén 0,9 százalék­nyi szavazatot kapott. Pártok támogatottsága 1 Párt % mandátum | Smer 37,8% 66 Siet 12,0% 21 SNS 9,2% 16 KDH 8,9% 16 Híd 6,8% 12 OtaNO 6,0% 10 MKP 5,2% 9 SaS 2,9%­KSS 2,2%­Nova 2,0%­SKOK 1,6%­ĹSNS 1,6%­SDKÚ 0,9%­• Forrás: MVK ügynökség

Next

/
Thumbnails
Contents