Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-30 / 175. szám, csütörtök

HASZNOS TANÁCS www.ujszo.com | 2015. július 30. 115 mmmm • ­Ha a végrehajtó zárolja a bankszámlát, a bank csak a minimális összeget adhatja ki az ügyfélnek (Gabriel Kuchta illusztrációs felvétele) Nyugdíjból is levonják a tartozást B.SZENTGÁLI ANIKÓ Sajnos egyre gyakoribb, hogy egy tartozást valami miatt nem tudunk törleszteni, ezért a hitelező vagy a hatóság az adós bevételeinek a letiltását kezdeményezi. Ez alól a nyugdíjasok sem kivételek - ellenük is lehet végrehajtói eljárást indítani, az ő járandóságukat is le lehet tiltani. Előfordul, hogy idős emberek annyira segíteni akarnak gyerekeik­nek, unokáiknak, hogy habozás nél­kül még adósságba is verik magu­kat, majd pedig nem képesek tör­leszteni a tartozásukat. Sokan ugyanis abban a hiszemben vesznek fel hitelt, hogy tőlük a végrehajtó semmit sem tud elvenni. Ez nem igaz, a nyugdíjasoktól ugyanúgy behajtják a tartozást, mint bárki mástól. A Szociális Biztosító adatai szerint fokozatosan nő az adósságot felhalmozó nyugdíjasok száma, akik főleg a távközlési vállalatokkal, a bankokkal vagy a különféle gyors­hitelező társaságokkal szemben halmoztak fel adósságot. A hatályos 1. A nyugdíjból miért lehet bármit is levonni? A bírósági végrehajtókról szóló törvény értelmében a bírósági ítélet végrehajtásának egyik módja a bér­ből és az egyéb bevételből történő rendszeres levonás, miközben az egyéb bevételek közé tartoznak a társadalombiztosításból folyósított járadékok, köztük a nyugdíjak is. 2. Gyakran előfordul, hogy a vég­rehajtó zárolja azt a számlát, melyre a nyugdíjat havonta át­utalják. A nyugdíjas így teljesen pénz nélkül maradhat. Van vala­milyen lehetősége, hogy hozzá­férhessen a nyugdíjához? Ha a bankszámlán felhalmozott va­gyonnal szemben történik a végre­vonatkozó törvény értelmében vég­rehajtói határozat alapján letiltható az adós bevétele. A nyugdíj vala­mennyi típusa is bevételnek minő­sül, és jogszabály vagy végrehajt­ható határozat alapján letiltható be­lőle bizonyos összeg. Vagyis a nyugdíj letiltás azt jelenti, hogy a végrehajtó hivatalos úton utasítja a jövedelmet folyósító szervet - jelen esetben a Szociális Biztosítót -, hogy az adós nyugdíjából rendszeresen vonjon le bizonyos összeget, és azt utalja át a végrehajtónak, illetve a hitelezőnek. A törvényes minimum A nyugdíjas teljes nyugdíját nem lehet letiltani. Fontos szabály: az adós részére meg kell hagyni egy minimális összeget, amelyből biz­tosítani tudja a legfontosabb életfel­tételeket. Ez a minimális összeg a mindenkori létminimumnak felel meg - jelenleg 198,09 euróról van szó. Eszerint ha egy nyugdíjasnak adóssága van, és a hatályos végre­hajtói döntés értelmében járandósá­gából rendszeresen kell törleszte­nie, havonta legfeljebb csak annyit vonhatnak le, hogy a nyugdíjasnál maradjon 198,09 euró. Ha pedig ve­le együtt él egy másik személy, akit hajtás, a bank a végrehajtó utasításá­ra az adott számlán visszatartja a vi­tatott tartozásnak megfelelő össze­get. A bankszámlán lévő tartozással kapcsolatos végrehajtás azonban nem vonatkozik az adott számlán lé­vő, a 99,58 eurónál alacsonyabb összegre (ennyi készpénzt kell a számlán hagyni). Ha az adós szám­lájára rendszeresen érkezik bér vagy egyéb bevétel (például nyugdíj), a törvény által meghatározott részhez sem szabad nyúlni. Ahhoz, hogy a nyugdíjas hozzáférjen a zárolt számlán lévő összeghez, az kell, hogy az idős személy jelentse be a banknak, hogy a számlájára érkezik a nyugdíja. Ha a nyugdíjas igényli, a havi járandóságát készpénzben is megkaphatja a Szociális Biztosítótól. eltart, azért további 99,04 eurót (a létminimum 50%-a) számítanak, ez esetben a végrehajtó 297,13 euró­hoz nem nyúlhat. Ha valakinek a ha­vi járandósága ennél kevesebb, semmit sem vonhat le, a végrehaj­tást ideiglenesen leállítják. Ilyen adósságtörlesztés nyugdíjból esetben a további végrehajtás lehe­tőségét el kell bírálni vagy a törlesz­tési részleteket át kell értékelni. Nem árt tudatosítani: az adósságtörlesz­tés ideiglenes leállítása nem azt je­lenti, hogy megszűnt valakinek a tartozása. A jövőben, ha a nyugdíjas bevétele lehetővé teszi, ismét tör­lesztenie kell. 3. A Szociális Biztosító csak a nyugdíjból, vagy más juttatások­ból - az anyasági támogatásból, a munkanélküli-segélyből, a táp­pénzből - is levonhatja a tartozást? A végrehajtói végzés nemcsak a nyugdíjra, hanem más segélyre és anyagi támogatásokra is vonatkoz­hat. Ha a végrehajtó arra utasítja a Szociális Biztosítót, hogy az adott tartozást vagy annak törlesztőrész­letét a táppénzből vonja le, a bizto­sító köteles a felszólításnak eleget tenni. Ugyanakkor az adott segély­ből meg kell hagyni egy bizonyos minimális összeget. 4. Lehet csökkenteni a havi levo­nás összegét? A Szociális Biztosító a végrehajtói Kiskorú gyermek A minimális összeggel kapcsola­tos intézkedés nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a nyug­díjból végrehajtói ítélet alapján kis­korú gyermek tartásdíját vonják le. Ilyen esetben a kiskorú gyermek ér­dekei és törvényes jogai nagyobb védelmet élveznek, és azt részesítik előnyben, s a nyugdíjas zsebében mindössze legkevesebb 83,19 euró- nak kell maradnia. A Szociális Biztosító az időseket rendszeresen figyelmezteti: fi­gyeljenek oda a bevételeikre és a kiadásaikra! A legjobb megoldás, ha a tartozásainkat még a nyugdíjba vonulás előtt rendezzük. A nyug­díjaztatással ugyanis senki sem szabadul meg az adósságoktól, és ha a végrehajtó a tartozást nem tudta behajtani, megvárhatja a nyugdíj jóváhagyását, s azonnal elrendel­heti a végrehajtói ítélet véghajtását, a Szociális Biztosítónak pedig kö­telessége letiltani a járandóság bi­zonyos részét. Tudatosítani kell azt is, hogy a nyugdíjas halálával a tar­tozásai nem évülnek el, hanem azok is a hagyatéki eljárás tárgyát képe­zik, örökölhetők, és végső soron az adós gyerekei vagy más örökösei fogják kifizetni. rendtartással összhangban megha­tározott összeget köteles levonni. Alacsonyabb tételt csak az illetékes végrehajtó beleegyezésével lehet levonni a nyugdíjból, de csak a nyugdíjas és a hitelező kölcsönös megállapodása alapján. 5. Ha a nyugdíjas egy összegben törleszti a hátralévő tartozását, azonnal leállítják a nyugdíjából való levonást? A Szociális Biztosító nem állíthatja le a nyugdíjból való levonást csak azon a címen, hogy a nyugdíjas tá­jékoztatta őt. A biztosító csak akkor hagyhatja abba a letiltás végrehaj­tását, ha a levonást előíró szerv be­jelenti, hogy az adós mindent ren­dezett. (Forrás: Szociális Biztosító) A nyugdíjból levonható összeg kiszámítása Azt, hogy az adóssággal ren­delkező nyugdíjas társadalom- biztosítási nyugellátásából pon­tosan milyen összeget vonjanak le, úgy számítják ki, hogy a havi járadékból levonják azt a min­denkori létminimumnak megfe­lelő összeget, amelyet törvény­ből kifolyólag mindenképpen az idős személynél kell hagyni, s a maradékot eurócentekre lefelé kerekítik úgy, hogy az eredmény 3-mal osztható szám legyen. Utána ezt a maradék tételt 3 részre osztják. Az első harmad az összes tartozás törlesztésére szolgál, a második harmadot az elsőbbséget élvező adósság tör­lesztésére kell fordítani, a har­madik harmadot pedig hozzáad­ják ahhoz a minimális összeg­hez, melyet a nyugdíjasnál kell hagyni. A végrehajtói határozat teljesítésére az első és a második harmadot lehet használni. Ha nem elsőbbséget élvező adós­ságról van szó, akkor a nyugdíj­ból csak az első harmadnak megfelelő összeget tiltanak le. Ha elsőbbséget élvező tartozás­ról van szó, a letiltás az első két harmadnak felel meg. 1. példa: József 420,60 euró öregségi nyugdíjat kap havonta. A mi­nimális alap összeg (198,09 eu­ró) levonása után a maradé­kot, azaz 222,51 eurót 3 har­madra osztják. Nem elsőbbsé­get élvező adósságtörlesztés esetén a letiltás összege 74,17 euró lenne havonta, és József számlájára 346,43 eurót utal­nának át. Csakhogy Józsefnek elsőbbséget élvező tartozása van (nem fizette a tartásdíjat), ezért a járandóságából havon­ta 148,34 eurót vonnak le, neki havonta mindössze 272,26 eu­ró marad. Máshogyan járnak el, ha a mi­nimális összeg, vagyis a létmi­nimum leszámítása után a nyug­díj maradék összege túllépi a lét­minimum 150%-át. Ez esetben a létminimum 150%-át meghala­dó összeget korlátozás nélkül le­vonják, és hozzáadják a létmi­nimum 150%-ából kiszámított első harmadhoz. Ilyen esetben is a nem elsőbbséget élvező adós­ságtörlesztéshez csak az első harmadot, az elsőbbséget élve­zőhöz pedig az első és a második harmadot együttesen használják. 2. példa: Jenőnek havonta 590,80 eu­ró öregségi nyugdíjat folyósí­tanak. A 198,09 euró alap összeg leszámítása után ma­rad *392,71 euró. A létmini­mum 150%-a 297,13 euró, ezt levonva a maradékból, a kü­lönbözet 95,58 euró (392,71 - 297,13). A 297,3 eurós összeget három részre osztják. Minden harmad 99,04 eurót jelent (a harmadik harmad 99,05 eu­ró). A létminimum 150%-át túllépő összeget hozzáadják az első harmadhoz, ami ezután a művelet után eléri a 194,62 eu­rót (99,04 + 95,58). Ha Jenő­nek elsőbbséget élvező tarto­zása is van, akkor csak a lét­minimumot és a harmadik harmadot kapja kézhez, vagyis 198,09+99,05=297,17 eurót. (Forrás: Szociális Biztosító) GYAKORI KÉRDÉSEK TÉMA:

Next

/
Thumbnails
Contents