Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-30 / 175. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2015. július 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Problémás problémák Két közvélemény-kutatás „menekültügyi" tanulságai LAJOS P. JÁNOS Polis közvéleménykutató ügynökség egynapos eltéréssel két felmérésének eredményét közölte. Az elsőben azt kérdezték az emberektől, hogy„A magánéletben és a munkájából eredően milyen problémákkal találkozik a leggyakrabban?” Az eredmény talán nem meglepő: a legtöbben az egészségügyet említették, amely valóban sok sebből vérzik. A második helyen a „magas árak” végeztek, majd következtek a munkával és jövedelemmel összefüggő problémák: a munkanélküliség, az alacsony bérek, a fiatalok rossz helyzete, az alacsony nyugdíjak. A menekültkérdés nem szerepelt az ügynökség által közzétett 21 -es listán, az utolsó tétel a rendőrség volt, melyet 1,4 százaléknyian tartanak problémás területnek. Igaz, volt egy 22. tétel, az „egyéb”, ezt 3,7% nevezte meg, nem kizárt tehát, hogy a menekültek érkezését - több más marginális problémával együtt - is ide sorolták. Vagyis, ha probléma is, olyan kevesen tartották említésre méltónak, hogy a Polis nem tartotta érdemesnek külön sorban feltüntetni. Egy nappal később a második felmérést, illetve feltehetően egy omnibusz felmérés második részét hozták nyilvánosságra, amelyben a kérdés már így szólt: „Mi a legnagyobb probléma, amellyel ma Szlovákiának szembe kell néznie?” Itt az első helyre a munkanélküliség került, amely az első rész ismeretében talán nem meglepő, habár az eltérés a két eredmény között több mint 11 százalékpontnyi. Tételezzük azonban fel, hogy a különbség valóban abban áll, hogy a munkanélküliség „csak” 30,8%-nyi embernek okozott problémát, viszont a hatását tekintve 43,1 százalék tartja a legsúlyosabb gondnak. Az azonban már nehezen magyarázható, hogy ebben a felmérésben a második helyen a menekültkérdés végzett. 39,7% vélekedett úgy, hogy a „menekültek okozta problémák” nagyon súlyos gondot jelentenek Szlovákiának. Magyarra fordítva a felmérés eredményeit elmondható, hogy az emberek ugyan sem a személyes életükben, sem a munkájuk kapcsán nem találkoznak a menekültek okozta problémával - menekültekkel sem-, ezzel szemben csaknem 40 százalékuk véli úgy, hogy ez az ország egyik legnagyobb gondja. Éppen most, amikor Szlovákiában a menekülttáborok konganak az ürességtől. Biztosan ez az egyik legfontosabb probléma, vagy csak a menekültek körüli hisztéria az, ami miatt ekkorának látjuk? Igaz, hamarosan 500 menekültet egy időre„kölcsön veszünk” Ausztriától, majd lehet, hogy még egy-két száz embert be kell fogadnunk. De még akkor is, ha néhány ezer vagy akár tízezer ember akarna Szlovákiában letelepedni, ez nem akkora teher, hogy a második helyre kerüljön a listán. Talán úgy kellene néznünk a menekültekre, mint emberekre, akik közül sokan a halál elől menekülnek, igaz, biztosan sokan vannak olyanok is, akik a jobb élet reményében indultak úrnak. De ez nem akkora bűn, sőt egyáltalán nem bűn, főleg akkor, ha tudjuk, hogy Szlovákiából - és Magyarországról is - „kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”, és most is százezrek élnek Nyugaton, „csak” mert jobban akarnak élni.- Ha továbbra is csak viharokat meg jégverést jósolsz, újra rád küldöm a fiúkat.. (Peter Gossányi rajza) Pilótanekrológ helyett KOCURLÁSZLÓ B ékeidőben ritka dolog a katonahalál, ezért óhatatlanul nagyobb figyelem irányul rá, mint a többi, általában építkezéseken vagy az ipari termelésben bekövetkező halálos munkabalesetre. Ez utóbbiból 2014-ben harminckilenc történt - a valós szám ennél valamivel magasabb lehet, mert a Nemzeti Munkafelügyelet csak azokban az esetekben vizsgálódik, amikor az áldozat alkalmazott volt -, és egy sem került a lapok címoldalára, mint most a lezuhant katonai helikopter esete. A tragédia viszonylag friss, okai lapzártánk idején még nem voltak ismertek, de ha egy légijármü lezuhan, annak két oka lehet, emberi mulasztás vagy műszaki hiba. Anélkül, hogy e sorok írója érzéketlennek akarna látszani, le kell szögeznünk, hogy a hivatásos katonáknál a foglalkoztatás körében bekövetkező halál lehetősége azért lényegesen nagyobb, mint a Linux-rendszergazdáknál, a virágkötőknél vagy a cukrászoknál, és ezt nem is titkolják előttük, a munkát tehát ennek tudatában vállalják. Ám nem mindegy, hogy a katona alapfeladata - a haza védelme - közben veszíti-e életét, vagy kiképzési feladatok során, mondhatni feleslegesen. Szlovákia nem egy légiharcászati nagyhatalom. Légierőnk öt egységből áll, ebből a zólyomi az irányítást és a légi felderítést végzi, a nyitrai pedig légvédelmirakéta-egység. Három repül, Konyháról a katonai szállítógépek, Szliacsról a MiG-29-esek szállnak fel, már amennyi reálisan képesek erre. A helikopterek bázisa pedig Eperjesen van. Hadseregünknek már csak szállítóhelikopterei vannak, a Mi-24-es, nagy tűzerejű harci helikopterek élettartama 2011 -ben lejárt, felújításukra nem volt pénz, ezért kivonták őket a hadrendből. Azóta csak tárgyalásokról hallani, hogy milyen helikoptereket vegyünk vagy ne vegyünk, rotorzajt egyelőre nem. A hadrendből való kivonás idején összesen nyolc ilyen helikopterünk volt, abból négy volt harcképes. Vajon a most lezuhant Mi-17-esekkel mi a reális helyzet? A katonai helikopterek témaköre kevésbé populáris, szemben mondjuk a gyermekét autóban felejtő apával vagy a bevándorlókkal, ezekről mindenkinek van véleménye. A Mi-17-esek viszont jellemzően csak akkor kerülnek az érdeklődés homlokterébe, amikor a bányaliftek: tragédia esetén. Az, hogy a szlovák hadsereg szállítóhelikopterei körül nincs minden a legnagyobb rendben, NATO-partnereinken, és az egy kézen megszámlálható szlovákiai szakírón kívül legutóbb 2013-ban lett lapáttal a nagyközönség arcába tolva, amikor a lestyi gyakorlótéren helikopterről való leereszkedés gyakorlása közben azért kellett levágni a kötélről egy 40 éves katonai rendőrt, mert a gép elvesztette a stabilitását, és hirtelen süllyedni kezdett. Az esetért aztán senkit nem tettek felelőssé, mivel a több mint egy éven át tartó vizsgálat szerint a problémát furcsa módon egy biztosíték meghibásodása okozta, amit nem lehetett előre látni. A szlovák hadsereg élettartamuk vége felé közelítő Mi-17-es helikoptereinek nem olcsó felújítását még Jaroslav Baska védelmi miniszter rendelte el, 2010-ben, már az elvesztett választások után. Utóda, Ľubomír Galko a drága megbízást ugyan teljesen leállítani nem merte, de tíz darabról kettőre redukálta. A sors iróniája, hogy a „biztosítékos” gép éppen e kettő egyike volt... A felújítások ügyében sincs érdemi előrelépés, a vita leginkább arról folyik, hogy ki és milyen alkatrészekkel fog felújítani. A hangsúly a jövő időn van. Azt, hogy a háborúhoz három dolog kell, pénz, pénz pénz, Montecuccoli óta tudjuk. De a hadsereg fenntartása, pláne fejlesztése békeidőben sem olcsó. A 2014-es walesi NATO-csúcs egy dokumentuma szerint a GDP két százalékának védelmi kiadásokra fordítása inkább erős sci-fi, mint valóság, a 2009-2013 közötti időszak mind az öt évében ez csak Görögországnak, Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak sikerült. A szlovákiai átlag 1,2%. Hol vannak már a N ATO-csatlakozási tárgyalások... És erre a hitvány 1,2 százalékra ácsingóznak az olykor miniszteri fejekbe is kerülő nagy takarítótenderek és egyéb, a titkos adatkezelés miatt nehezen nyomon követhető furcsa megbízások gazdái. A helikopterek és a hadi- technika modernizációjára így már valóban kevés jut. A védelmi tárcával szemben a minimális elvárás az lenne, legalább azt próbálja garantálni, hogy az eszközök műszaki állapota ne veszélyeztesse az állomány életét. Azt pedig, hogy e kiéheztetett sereg mire lenne képes valós harci körülmények között, remélhetőleg soha nem kell megtapasztalnunk. Közös erőfeszítések kellenek a terrorizmus leküzdéséhez Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója szerint közös nemzetközi erőfeszítésekre van szükség az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet felszámolásához, amelynek soraiban már több mint száz ország állampolgárai harcolnak. Alekszandr Bortnyikov az orosz- országi Jaroszlavl városában szerdán megnyílt kétnapos XIV. nemzetközi biztonsági konferencián beszélt erről, amelyen 64 ország titkosszolgálati, nemzetbiztonsági és rendőri szervezeteinek vezetői és 4 nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és az EU képviselői vesznek részt. Bortnyikov hangsúlyozta, a terrorista ideológiával szembeni intézkedések rendszerének kidolgozását az ENSZ Biztonsági Tanácsa terrorellenes bizottságának kell összehangolnia, és legelőször tisztázni kell magának a terrorizmusnak a fogalmát, elkerülendő a jövőbeni értelmezési vitákat. Minderre égető szükség ven, mivel a nemzetközi közösség mind a mai na- pug késlekedik a megfelelő és hatékony válaszintézkedések meghozatalával. Az FSZB főnöke szerint a titkos- szolgálatoknak hatékony együttműködést kell kialakítaniuk az informatikai területen, mivel a terroristák jóvoltából az internet válik az ultraradikális világnézet formálásának legfontosabb eszközévé, gyakorlatilag minden nemzetközi terrorszervezetnek van saját honlapja, és propagandaanyagaikat több mint 40 nyelven jelentetik meg. A terrorszervezetek előszeretettel használnak újfajta technológiákat és programokat, hogy kódolják adatforgalmukat, anonimitást biztosítva maguknak. Idejében kell észlelni és azonnal blokkolni az erőszakcselekményekre szólító felhívásokat, és le kell tiltani az ilyen tartalmakat megjelenítő felületeket - mondta. Bortnyikov arról is beszélt, hogy míg tavaly és két éve a figyelem központjában a külföldi terroristákkal szembeni harc állt, ma már a szak- szolgálatoknak merőben más méretű fenyegetéssel, mint fogalmazott, az Iszlám Állam képében megjelenő „terrorista intemacionáléval” van dolguk, amelynek soraiban több mint száz ország állampolgárai harcolnak. Rámutatott, hogy nő azoknak az országoknak a sora, ahonnan az IÁ- hívek érkeznek, bővül a dzsihádra hajlandó önkéntesek száma, etnikai és szociális hátterük sokszínűsége pedig arról árulkodik, hogy az IÁ átvette a kezdeményezést, agresszív a „propagandafronton”, és gyakorlatilag ő diktálja az iramot. A nemzetközi közösség viszont gyakran későn reagál, és azok az iszlamisták, akik már megvetették a lábukat a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ezt kihasználva célba veszik Európát és Ázsiát. Bortnyikov arra is felhívta a figyelmet, hogy az iszlamisták harcmodort váltottak, áttértek a pontszerű támadások végrehajtásáról a nehéz- fegyverek bevetésével történő átfogó hadműveletekre. Az iraki és Szíriái olajmezők bevétele révén illegális nyersanyag-kereskedelemből finanszírozzák magukat, és kapnak támogatást a külföldön élő híveiktől is - hangzott el a jaroszlavli nemzetközi konferencián. (MTI)
