Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-29 / 174. szám, szerda
KELET- ES KOZEP-SZLOVAKIA 2015. július 29., szerda 15. oldal FÓKUSZBAN Kassa megye egyik legrégebbi vára Torna. A várat 1357-ben Nagy Lajos király engedélyével a Tomay fivérek építették. A Gömörből Szepességbe vezető útvonal védelmét látta el, később Torna vármegye központja lett. A 15. században husziták ostromolták, majd Mátyás király keze alá került. Később átépítették, új ágyútomyokat és rondellákat alakítottak ki rajta. Többször is elfoglalták a kurucok, és innen irányították az elnyomó Habsburgok elleni felkeléseiket, ami évekkel később a vesztét jelentette. Védmüveit 1685-ben lerombolták, azóta egyre pusztult. Utoljára az 1848-as szabadságharcosok találtak benne menedéket, de egy tűzvész végleg lakhatatlanná tette. Szinte teljes pusztulását a II. világháborús események okozták. A tornai vár jelenleg a Kassa és Rozsnyó közti főútvonal egyik meghatározó pontja. (nr) Agcsemyő - az ország legkeletibb faluja Mécs László utca „felújítás" után A munkát befejezték, de az utca nehezen nevezhető szépnek (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT A település hajdan Chorna, Cherna vagy Chernafalu ni' ven szerepelt, de hívták Chernaföldnek és Chernyőnek is. GCSERNYi A falu nevének első írásos említése 1214-ből származik, II. Endre király adomány levelében szerepel. 1254-ben a nátafalusi Csontos családnak is volt itt birtokrésze. 1270-ben István király Rake Jakabnak és Ágh nevű fiának adományozta, aki Chernaföldnek nevezte el a települést. Ennek az Ághnak az utódai a Chemeyek, akik innen vették nevüket is, majd később a család kihalásával a falu a Bocskayaké lett, akik nem túl hosszú ideig uralkodtak, 1448-ban már a Pelejtei és a Pelejtei-Ágócszi család vette át az irányítást. A 15. században a falu egy részét a leleszi konvent ismét visszakapta. 1592-ben Balpataky Annát és Krucsay Imrét is a falu birtokosai között találjuk, hat évvel később pedig Debreközy János özvegye, valamint Deregnyei Gergely, Bacskay Miklós és a leleszi pré- postság között oszlott meg, amikor Potyán-Csemyőnek is nevezték. 1627-ben Barakanyi Ferencz is birtokosa volt a falunak, 1663-ban a Sóvári Soósok és Bocskay István, 1692-ben pedig Klobusitzky András kapja meg. 1790-ben a falu egy részét az Ághchemei szerdahelyieknek adományozzák, a Ló a címerben I Ágcser- ,'nyő jelenlegi címere í zászlaja 2006 óti használatos. A a citromsárga, a sötétzöld, a fekete és a fehér szín a helyiek szerint valószínűleg a település jelentősebb történelmi pillanataival köthető össze. Ágcsemyő címerében egy ágaskodó fekete ló látható, mely az idősebb la- ) kosok elmondása szerint a falu , lovászmúltját jelképezi, mely ! mostanra teljesen eltűnt. másik része a Klobusitzkyak és a Kálmássyak birtokában marad. A 19. század elején a leleszi konvent a Szerdahelyi, a Klobusitzky, Kovács és a Sallaky család uralma alatt állt, de ezután már nem volt nagybirtokosa. 1944. november 23-án új fejezet kezdődött a falu történelmében. A község utcáit 1951-ben építették. A faluban jelenleg 153 családi ház, két templom és egy alsó tagozatos magyar tanítási nyelvű alapiskola van. A legutolsó népszámlálási adatok szerint 468 lakosa van. Legközelebb Nádszeg címerét mutatjuk be. Állítólag minden a szerződés szerint történt, a kockakövek egy része eltűnt. KIRALYHELMEC Meglehetősen bizarr látványt nyújt mostanság a Mécs László utca, miután a napokban befejeződött az évekkel ezelőtt elkezdett csatornaépítés utolsó szakasza. Az eredeti tervek szerint az utcát már 2012-ben fel kellett volna újítani, de a hosszú évek óta katasztrofális állapotban lévő útszakasz rekonstrukciója végül elmaradt. Ki- rályhelmec egyik legforgalmasabb utcáját 2006-ban a csatornahálózat kiépítése miatt bontották fel. A munkálatok befejeztével a gödröket ideiglenesen betonnal töltötték fel, ám az időközben több ponton is megsüllyedt burkolat kijavítására sokáig nem volt pénz. A Mécs László és a Lorántffy utca, valamint a Hősök tere környékének komplex rekonstrukciójához szükséges tervdokumentáció már régebben elkészült, de a fejlesztés megvalósítására eddig nem sikerült pénzt szerezni. Nemrég az építési engedélyt is kiadták, ám a város jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetében kétséges, hogy az építkezésre forrásokat találnak. Idén azonban a Mécs László utca helyreállítása elkezdődhetett, kb. 30 ezer euróból egy nagymihályi cég elvégezte a csatornázás utolsó fázisát. A munkálatok befejeztével az út jobban járható, a megsüllyedt útburkolatot feltöltötték, a kockakövek egy része is a helyére került, a lebetonozott részt pedig kijavították. A Királyhelmeci Városi Hivatalban kapott információ szerint minden a korábbi években megkötött szerződésbe foglaltak szerint történt, az út azonban elképesztő látványt nyújt. Egyes részeket csupán kavicsburkolat fed, máshol aszfaltozás (?) nyomai láthatók, helyenként pedig összevissza álló kövek éktelenkednek az út és a járda közötti sávban. Mint megtudtuk, a felszedett kockakövek egy része eltűnt. A most felhasznált közel 30 ezer euró az út komplex felújítására biztosan nem lett volna elég, de az egykor hangulatos utca most nem olyan állapotban van, mint amilyennek a beruházók és a városvezetők elképzelték. A tornai vár a Szádelői-völgyből induló turisták egyik kedvenc úti célja
