Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-28 / 173. szám, kedd
Ó, Kapitány, Kapitányom! 2015. július 28., kedd, XI. évfolyam, 29. szám A Barcelona le igdrágább igazolásai 2013-2015 Arda Turan Atlético Madrid 36 millió euró 2015 Aleix Vídal Sevilla 18 millió euró 2015 luis Suárez Liverpool 78 millió euró 2014 Jeremy Mathieu Valencai 21 millió euró 2014 Thomas Vermaelen Arsenal 20 millió euró 2014 Ivan Rakitic Sevilla 18 millió euró 2014 Claudio Bravo Real Sociedad 14 millió euró 2014 M-A ter Stegen Mönchengladbach 14 millió euró 2014 Douglas Sao Paulo 4,2 millió euró 2014 Neymar Santos 82 millió euró 2013 Rosell és Bartomeu lábbal tiporja a gyökereket Joan Laporta a 2010-es júliusi elnökválasztáson került a partvonalon kívülre, és éppen korábbi szárnysegédje, Sandro Rosell foglalta el a helyét. Ekkorra a két A szurkolók többsége Katarra és a pénzügyi sikerekre szavazott 2015-ben Rijkaard, aki három trófea nélküli év után újra európai tényezővé tette a klubot: két bajnoki cím mellé egy BL-trófeát is begyűjtött, mielőtt túlságosan elnéző vezetési stílusa miatt szétesett volna az öltöző. Rijkaard 2008-as távozását követően szintén Laporta volt az, aki bevállalta azt a kockázatot, hogy az addig sehol sem bizonyított, felnőtt vezetőedzői tapasztalattal nem rendelkező Josep Guardiolát nevezze ki a csapat élére. Mindeközben elsimította a klub és Johan Cruyff közötti ellentéteket, sőt a klub tiszteletbeli elnökévé nevezte sportvezető kapcsolata végletesen megromlott, Rosell pedig szép lassan felszámolt mindent, amibe elődje belekezdett. Szinte legelső lépéseként nem volt fontosabb dolga, mint hogy a beiktatását követően azonnal megvonja Johan Cruyfftól a tiszteletbeli elnöki címet - bár mivel kiszivárgott a szándéka, a holland géniusz maga adta vissza a címet, amelyet „ilyen vezetőség alatt nem kívánt viselni”. Ezt követően a rettentő ambiciózus Rosell a pénzügyek és a marketing irányába fordult, hiszen hamar belátta, hogy sportszakmailag egészen biztosan nem tud sikeresebb lenni elődjénél, aki Guardiolával 14 különböző trófeát tudott felmutatni. Emiatt Rosell azt vette a 2015. július 18-a az igazhitű Barcelona- drukkerek fekete napja lesz a történelemben: a sociók, azaz a pártolótagok nagy többséggel a jelenleg is hivatalban lévő Josep Maria Bartomeut választották a klub elnökévé, aki így további hat évre marad a katalán egyesület élén. A radikális szurkolók véleménye szerint a klub nem fogja megélni az elnöksége végét - pontosabban valami egészen más lesz belőle, mint aminek látni szeretnék a büszke Katalónia szimbólumát. „El kell fogadnunk a sociók döntését, akik arra szavaztak, hogy folytatódjon a rivalizálás Laporta, valamint a Rosell-Bartomeu-vonal támogatói között. Ügy gondoltuk, hogy van igény egy harmadik alternatívára, de az eredmény nem ezt mutatja. Ez a harc kettéosztotta a klubot, de nem adtuk fel az álmunkat, amelyben a Barca ezen háborúk nélkül tud létezni. Látható, hogy nem sok különbség van a két oldal között. A klub olyan korszakába értünk, amelyben nem nagyon lesz béke” — festett nem túl fényes jövőképet ä versenyben harmadikként végző Agusti Benedito. Ahogy Benedito szavaiból is kiderül: Maria Bartomeunak egyeden igazi kihívója volt a választás során: Joan Laporta, a klub egykori elnöke. Miféle harcról van szó? A magukat „igazhitű” Barcelona- drukkernek tartók között egyértelmű az álláspont: ha a klub tiszteletben akarja tartani a hagyományait, akkor csak Joan Laporta kerülhet az elnöki székbe. Elsősorban azért, mert ő volt az, aki a 2000 és 2003 közötti zűrzavaros, edzőcserékkel bőven megspékelt, ámde kudarcokkal teli időszak után azt mondta, hogy a Barcelonának vissza kell térnie a klub gyökereihez, a szakmai munkát pedig Johan Cruyff elvei szerint kell végezni. Ennek megfelelően érkezett a klubhoz Frank A sztárok és a 2014-es triplázás jótékonyan elfedik a súlyos problémákat Klubjukat siratják a Barca-drukkerek (Fotók: TASR/AP, képarchívum) fejébe, hogy ő akkor pénzügyileg lesz minden idők legsikeresebb klubelnöke. 2012 júliusában be is jelentette, hogy a klub 45 millió eurós haszonnal zárta a pénzügyi évet, ami új rekordot jelentett a katalánoknak. Igen ám, csakhogy eközben sem a Bajnokok Ligáját, sem a spanyol bajnokságot nem tudta megnyerni a csapat. Szintén Rosell volt az, aki megtörte a Barcelona mezhagyományait azzal, hogy a klub történelme során először értékesítette a felületet: lekerült az UNICEF felirat, és érkezett helyére a Quatar Foundation, majd a Quatar Airways. Eközben presszionálta Pép Guardiola vezetőedzőt is, hogy vegyen részt a katari vb-pályázat népszerűsítésében. A megalomániás elnök végül saját csapdájába esett, és a törvénytelenségek sora után létrejött, 82 millió eurós Neymar-ügylet után kikényszerítették a lemondását. Ideiglenes - majd most hat évre megválasztott - utódja Josep Maria Bartomeu lett, aki egyébként nem sokban különbözik az elődjétől. A Barcelona teljes átalakulása siáról kikerülve beépültek az első csapatba, Pedro és Busquets voltak. A többiek alig-alig kaptak lehetőséget, a klub kölcsönszerződések és adásvételek útján szabadult meg tőlük, de nemcsak a fiatalokat adták el, hanem a Guardiola alatt már bizonyított saját neveléseket is: nincs már a klubnál Tello, Deulofeu, Fábregas, Cuenca, Krkic, Thiago Alcantara, Olazabal, Fontás vagy Thiago Alcantara sem. A játékospolitika változása egyértelmű, Neymar érkezése óta a Barcelona minden évben vásárol legalább egy nagy sztárt, az átigazolási piacon pedig 2013 óta már 133 millió eurós veszteséget halmozott fel. Részben ehhez kapcsolódik az a fejlemény, ahogy a klub nemzetközi megítélése egyre romlik. A Rosell- féle elnöki törvénytelenségek egyik ága volt az átigazolási piac szabályainak felrúgása - az ÜEFA emiatt sújtotta végül átigazolási embargóval azt a klubot, amely egyébként mentsvárat kínált a 2014-es vb antihősének, Luis Suáreznek. További problémát okoz a közvélemény szemében a Barcelona és Katar egyre szorosabb kapcsolata, a szurkolók pedig attól tartanak — joggal hogy a mez után hamarosan a stadion neve is kalapács alá kerül, és a vezetőség eladja a Camp Nou névhasználati jogát. Mégpedig annak a Katarnak, amely a 2022-es világbajnokság rendezése kapcsán a korrupció és az embertelenség szimbólumává vált - hivatalos adatok szerint eddig 52-en vesztették életüket a munkálatokban, nem hivatalos adatok ennek a sokszorosáról szólnak. Mindennek a tetejébe a klub pénzügyileg sem teljesít: a világ egyik legnagyobb pénzügyi szakértője, a Deloitte adatai szerint a Barcelona gazdasági növekedése az elmúlt három évben stagnált, miközben a Real Madrid, a Bayern München és a Manchester United elhúzott a katalánoktól, a PSG, a Manchester City, a Chelsea és az Arsenal viszont csökkentette gazdasági hátrányát a BL-címvédővel szemben. A 2014-es triplázást követően Bartomeunak a legjobbkor jött a választás, de az elmúlt évek pályán kívüli vesszőfutását figyelembe véve mégsem tűnik túlzásnak a vesztes fél jövőt illető aggodalma. Az utolsó játékosok, akik a La MaHegedűs Henrik Tradíció és modernizmus csapott össze a katalán klub elnökválasztásán » Az elnökválasztás számokban Josep Maria Bartomeu a voksok 55,03 százalékát szerezte meg, míg Laporta 33,03 százalékkal zárt. Benedito 7,16-tal lett harmadik lett, Freixa 4,7-tel pedig a negyedik. A szavazásra jogosult 109 367 regisztrált pártolótag (socio) 43,12 százaléka ment el leadni a voksát, ez 47 270 embert jelent. Közülük 1,07 százalék tartózkodott, míg 0,4 százaléknyi szavazat érvénytelen volt. A 47 270 szavazónál csak kétszer jelentek meg többen elnökválasztáson a Barcelona történetében: 2010-ben 57 088-an, 2003-ban 51 618-an. Az 1899- ben alapított klubnak eddig 46 elnöke volt, elsőként Walter Wild. Bartomeu 2021 -ig lesz hivatalban. ki a holland legendát. Míg korábban külföldi húzónevekre tették fel a klub sikerességét, addig az új Laporta-korszakban egyértelmű volt az irányelv: a saját nevelésű játékosokra és a klub akadémiájára, a La Masiára kell támaszkodni. 2012 novemberében a Barcelona a Victor Valdés - Martin Montoya, Carles Puyol, Gérard Piqué, Jordi Alba - Xavi, Sergio Busquets, András Iniesta - Pedro, Lionel Messi, Cesc Fábregas felállásban verte 4-0- ra a Levantét a spanyol bajnokságban, vagyis a 14. percet követően (ekkor lépett pályára Montoya a sérült Dani Alves helyén) kizárólag saját nevelésű játékos volt a csapatban. Ekkor tetőzött a Guardiola- Laporta-páros munkájának gyümölcse — igaz, eddigre már egyikük sem volt a klubnál.
