Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-27 / 172. szám, hétfő

www.ujszo.com I 2015. július 27. KULTÚRA I 7 Panyi Zuza nem adta fel Egy fotográfus szemével címmel híres édesanyjáról forgatott portréfilmet Matej Mináč (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Boldog vagyok, de nem nyugodt, mondja Zuzana Mináčová, két ország (és még ki tudja, hány?) legidősebben is legifjabb fotográfusa - par­don, fotóművésze - annak a portréfilmnek a végén, amelyet Karlovy Vary idei fesztiválján láthatott először a közönség. Hogy boldog, azt mondania sem kell, hiszen látni rajta, belső nyug­talanságát pedig jól leplezi, hiszen nincsenek árulkodó jelei. Zuzana Mináčovát, lapunk több évtizedes munkatársát Tölgyessy Máriától, az Új Szó egykori szer­kesztőjétől, filmes szakírójától „örö­költem”. Meg egy kicsit Fenyvesi Györgytől, a hajdani Ország-Világ és a Film Színház Muzsika budapesti munkatársától, aki moszkvai és Kar­lovy Vary-i útjairól rendszerint olyan interjúkat, riportokat küldött a la­Panyi Zuza az auschwitzi tábor ud­varán púnknak, melyek rendre azzal zárul­tak, fotó: Zuzana Mináčová. Hang­súlyozta is gyakran: Mináčová asszony Kelet-Európa legjobb sztár­fotósa. Olyat tud, amit senki más. Úgy szólítja meg alanyát, olyan köz­vetlenséggel, hogy az rögtön adja magát. De más valami is jellemzi pa­nyi Zúzát. A pontossága, a megbíz­hatósága. Őt sosem kell(ett) figyel­meztetni, hogy: de holnap már küld­je is a képe(ke)t! Még aznap postáz­ta, ahogy a „rendelést” felvette. Ő még nem okozott csalódást soha. Tőle még nem hallotta senki, hogy: „Bocsánat, elfelejtettem!” Vele ez még nem fordult elő egyszer sem, pedig már én is régóta ismerem. Mellesleg: mintha tegnap találkoz­tunk volna először, annyira élénk az összes vele kapcsolatos emlékem. Legalábbis eddig azt hittem... A rendszerváltásig Pozsonyban élt, aztán elköltözött Prága mellé, most már tudjuk, miért. Fél lábbal azonban mindig itt van, szeretett vá­rosában. Hazai és külföldi művészek, színészek, rendezők, írók, táncosok végeláthatatlan sorát fotózta. Holly­woodban már szobrot is állíthatná­nak neki, hogy ő az, aki Karlovy Va- ryban mindenkit levesz a lábáról, két- három (keresetlen) szlovák szóval (na jó, néha beugrik egy „gyönyörű”, egy „beautiful” vagy egy „wun­derschön” is) bárkivel képes kontak­tust teremteni. A legfrissebb élmény: Richard Gere és Jamie Doman. Előbbi, nem sokkal a találkozásuk után már a nevén szólította, utóbbi, tisztelete jeléül, egyedül neki vette le a szemüvegét. Amit panyi Zuza meg is köszönt neki. Természetesen szlo­vákul: „Jamie, si prekrásný!” (Gyönyörű vagy, Jamie!) A Cseh Televízió már készített ró­la egy csaknem félórás dokumen­tumfilmet. Filmrendező fia, Matej Mináč, aki a hétszáz zsidó gyereket megmentő Nicholas Wintonról for­gatott trilógiájával szerte a világon több mint hetven díjat nyert, most a „Mamát” állította kamera elé nyolc­vanperces portréfilmjében. A Ma­mát, aki megélte a fasizmust, a kom­munizmust és a kapitalizmust, meg­járta Auschwitzot, ahol elveszítette családtagjait, az életét megmentő kamasz szerelmét, később a férjét is, aki egészen más, de ugyancsak tra­gikus körülmények között hunyt el. Panyi Zuza viszont azóta sem veszí­„Az 50-es években, amikor még a kék munkaruha és a nyári diákmunka divatját éltünk, minket is elvittek krumplit kapálni. Mit mond­jak? Nem arra születtem." Zuzana Mináčová tette el az emberekbe vetett hitét, hu­morát, élni akarását. Egyedül nevelte fel két fiát, és minden helyzetben egyedül döntött a sorsa felett. „Tizennégy évesen már nagyon untam az iskolát, maga az élet sokkal jobban érdekelt - meséli az Egy fo­tográfus szemével című filmben. ­Két lehetőséget láttam magam előtt. A fogtechnikusi pályát és a fényké­pezést. De mivel nem szerettem ko­rán kelni, és elrémisztett a protézisek látványa, az utóbbit választottam. Azt is elsősorban azért, mert talál­kozni akartam Paľo Bielikkel, az el­ső Jánošíkkal, aki később azt taná­csolta, ne higgyek sem a férfiaknak, sem a kommunistáknak. Az ötvenes években, amikor még a kék munka­ruha és a nyári diákmunka divatját éltünk, minket is elvittek krumplit kapálni. Mit mondjak? Nem arra születtem. De észrevettem, hogy az én soraimat már bekapálta valaki. Jan Mináč volt, akiből később tehetséges forgatókönyvíró lett. Szebb szerelmi vallomást nem is kívánhattam volna. Feleségül is mentem hozzá. Fotós akkor lett belőlem, amikor egyedül maradtam a két gyerekünkkel. Ad­dig fotólaboránsként dolgoztam, meglehetősen kevés pénzért. Karlo­vy Varyba 1968-ban jutottam el elő­ször. Tony Curtis volt a fesztivál sztárvendége, akivel magyarul tár­salogtunk, mert a gyerekkorából em­lékezett még néhány magyar szóra.” Mivel egyre több filmessel dolgo­zott, be akarta szervezni a szlovák titkosszolgálat. Hogy eltűnjön a lá­tókörükből, önként vonult be egy pszichiátriai intézetbe. Elhitette az elvtársakkal, hogy nem beszámítha­tó. Csavaros észjárásával és sajátos munkamódszerével pedig a leghíre­sebb hollywoodi sztárokat is becser­készte már. Portréfilmjének egyik legmegrá­zóbb fejezete az auschwitzi tábor udvarán készült. Ül a bőröndjén pa­nyi Zuza a sínek között, és egyetlen könnycsepp nélkül idézi fel mind­azt, amiről eddig ilyen részletesség­gel sosem beszélt. A végén csak annyit mond: „Boldog vagyok, de nem nyugodt. Látom, mi zajlik Szlovákiában. Mélységes rettenettel töltenek el az ottani neonáci meg­mozdulások.” Felkavaró film az Egy fotográfus szemével. Minden kockája igaz. Ezért vág annyira az elevenünkbe. RÖVIDEN A szlovák nézők kedvencei Pozsony. Megszavaztatta nézőit a Szlovák Nemzeti Színház. Főleg arra voltak kíváncsiak, kiket kedvel és melyik közelgő bemutatót várja leginkább a közönség. A voksok alapján a prózai társulat legnépszerűbb színésznője Táňa Pauhofová, a második és harmadik helyen Emília Vášáryová és Petra Vajdová végzett. A férfiak közül Robert Roth kapta a legtöbb szava­zatot, második Ľuboš Kostelný, harmadik Tomáš Maštalír lett. A legnépszerűbb operaénekesnő Ľubica Vargicová, megelőzve Ad­riana Kohútkovát és Terézia Kružliakovát. A férfiak közül Ján Babjakot szeretik a legtöbben, má­sodik Martin Malachovský, harma­dik Pavol Remenár lett. A balett­társulat két legnépszerűbb szólistája Romina Kolodziej és Orazio Di Bella. A jövő évad tervezett bemu­tatói közül a szavazók a Sissi című előadást várják leginkább. Az oszt­rák császárnéról Viliam Klimáčej írt darabot Úteky Alžbety Rakúskej alcímmel, a premier 2016 június 7- én lesz. Az operák közül Beethoven Fidelióját, a balett-előadások közül pedig a Cigánski diabli zenekarral Benjamin Walker (Képarchívum) közösen színpadra álmodott Carmen á la Gypsy Devils című produkciót várják legtöbben. A Szlovák Nem­zeti Színház egy hétig tartó interne­tes szavazásán összesen 1586-an vettek részt. (snd, juk) Az Amerikai Psycho a Broadwayra készül London. Jövő februártól aNew Y ork-i Broadwayn is bemutatj ák a Londonban már nagy sikerrel ját­szott Amerikai Psycho című musi­calt. Az előadást tavaly december­ben a londoni Almeida Színház tűzte műsorra a Ki vagy, doki? tévésoro­zatból ismert Matt Smithszel a fő­szerepben. A musical jórészt elis­merő kritikákat kapott. Az eredeti tervek szerint a darab az off- Broadwayn folytatta volna pályafu­tását, de a siker fényében most úgy tűnik, a Broadway egyik színháza fogadja be. A sorozatgyilkos Patrick Bateman szerepét Benjamin Walker alakítja majd a Bret Easton Ellis re­gényéből készült musicalben. (MTI) Az Új Síé ára az 52 oldate ^ 0.80 €! rejtvényújsággal együtt VOwia *f Richard Gere is tisztelettel fordult felé

Next

/
Thumbnails
Contents