Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-27 / 172. szám, hétfő
i 4 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2015. július 27. iwww.ujszo.com Következmények és mulasztások KOCURLÁSZLÓ F jságírói pályám kezdetén, amikor „új fiúként” én vittem a U rendőrségi ügyeket, egy közlekedési baleseteket vizsgáló rendőrrel beszélgettem szülővárosomban. A rendőr elmondta, éppen egy olyan baleseten „dolgozik”, amelyet egy idősebb, kerékpáros férfi okozott a közeli kisvárosban. Egyértelmű volt, hogy a férfi hajtott ki szabálytalanul a szabályosan közlekedő autós elé, ugyanakkor a balesetben súlyos sérüléseket szenvedett, és amputálni kellett az egyik lábát. „Most mondja meg, milyen bírságot adjak még neki?” - osztotta meg dilemmáját a főhadnagy. A szerdán kétéves kislányát az autóban felejtő 57 éves apa ellen gyermekelhagyás gyanújával indított eljárást a rendőrség. A gyermekelhagyás bűncselekmény, alapesetben egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó, ám a tétel 3-10 évre is növekedhet, ha a gyermekelhagyást hatévesnél kisebb gyermek sérelmére követik el, ha pedig az eset súlyos sérüléssel, vagy halállal végződik, mint most Nyit- rán, a büntetési tétel 7-12 év. Anélkül, hogy relativizálni próbálnánk egy gyermek kínhalálának alapesetben is borzalmas, visszafordíthatatlan tényét, pusztán összehasonlítás gyanánt: ennyit rablás minősített esetéért, vagy komolyabb kábítószeres bűncselekményért szoktak adni. (De a sokszor feleslegesen irgalmas, a büntetés-végrehajtási intézménybeli korrekció lehetőségében álnaiv módon hívő szlovákiai bíróságok gyakran produkálnak érthetetlen eseteket is. A „rihnói baltás gyilkos” 2000-ben megölte az apját, 2006-ban már fegyveres rablást követett el Csehországban, hogy aztán 2009-ben már újabb baltázás miatt induljon ellene eljárás. A másik két ügyre nem került volna sor, ha az első esetben nem túl engedékenyek vele.) Mivel Szlovákiában az eset szerencsére ritkaságszámba megy, érthetően heves reakciókat váltott ki. A Joj és a Markíza kereskedelmi televíziók rég nem látott hiénizmusról tettek tanúbizonyságot, amikor letámadták a gyermekük halálából még fel sem ocsúdó szülőket, az emberség minimális jelét sem mutatva. Az internet népe is legalább két táborra szakadt. Az egyik részük a „szemet szemért” elvre hivatkozva - bízom benne, hogy ők életük egyéb területein is az Ószövetség szigorú előírásait tekintik mérvadónak - azt kívánj a az 5 7 éves apának, hogy hasonló kínok között pusztuljon el. Mások szerint a férfi cselekedete egyben magában hordozza örök büntetését. Az eset kapcsán Szlovákiában újra felfedezték Gene Weingarten amerikai újságírónak a The Washington Postban 2009-ben megjelent, a témát tudományos alapokon, több példa bemutatásával boncolgató, alapos riportját, amelynek végkicsengése az, hogy a körülmények szerencsétlen együttállása eredményezhet olyan mentális állapotot, amelyben gyermekünket a kocsiban felejthetjük. Innen már egyenes út vezet(het) a felmentéshez. Az 57 éves férfi már kiszabta magára a legsúlyosabb büntetést, amikor szerdán felelőtlenül szállt ki a kocsijából. E sorok írója szerint innentől másodlagos, hogy az állam által monopolizált igazságszolgáltatás még lesújt-e rá a törvény vasszigorával. Mert kapj on bár büntetést a büntetési tétel alsó vagy felső határán, a gyermekét, akinek a haláláért ő a felelős, már senki nem adhatja vissza neki. Megpróbálhatjuk a felelősség egy részét a körülményekre hárítani, de cselekedeteinknek, vagy éppen mulasztásainknak mindig következményei vannak, amelyeket aztán óhatatlanul viselnünk kell. FIGYELŐ Reakciók Orbán Viktor beszédére A magyar ellenzéki pártok szerint Európát nem a bevándorlóktól, hanem Orbán Viktortól kell megvédeni. A magyar miniszterelnök szombati beszéde kapcsán a pártok azon véleményüknek is hangot adtak, hogy Orbán csak szavakban, illetve csak Tusnádfurdőn bátor. Újhelyi István azt mondta, a rendszerváltó Orbán egészen biztos, hogy „gyomorgörccsel hallgatná végig” azt, amiről a mai Orbán beszél és amit képvisel. Az MSZP alelnöke egyre veszélyesebbnek nevezte a miniszterelnököt egész Európára nézve. Úgy fogalmazott, a miniszterelnök „nem egy látnok, Európa legbölcsebb politikusa, hanem csak egy piti balkáni politikai maffia feje”. Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője azt mondta, „Orbán Viktor egy ügyü lett”, mert csak egy ügyről beszélt, a bevándorlásról. Szerinte a miniszterelnök arra is jogot formált, hogy megmondja, ki a magyar. Az LMP társelnöke szerint a miniszterelnök ne Tusnádfurdőn legyen bátor, hanem Brüsszelben, Berlinben és Washingtonban. Schiffer András közölte, Magyar- országnak veszedelmesen szűk látókörű miniszterelnöke van, akinek láthatóan nincsenek válaszai a globális kihívásokra. A román külügyminisztérium kifogásolta, hogy Orbán Viktor saját közösségi oldalán olyan, a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen készült fotókat is közzétett, amelyek Bukarest szerint revizionistajelképeket tartalmaznak. Orbán oldalán kéttucatnyi hangulatkép jelent meg az erdélyi szabadegyetemről: az egyik felvétel egy jelvény árus portékáját ábrázolja, aki Nagy-Magyarország- térképét megjelenítő kitűzőket is árul, másutt pedig székely zászlók láthatók. A „revizionista jelképek népszerűsítése” a bukaresti diplomácia szerint ellentétes az 1996- os magyar-román alapszerződés és a 2002-ben megkötött 21. századi stratégiai partnerség szellemével, és „semmiképp sem járulnak hozzá” a bizalmi légkör helyreállításához. (MTI) Hiányzó önreklám Az uniós pénzekre mindegyik európai kormánynak szüksége van VERES ISTVÁN M ár jövő júniusban szavazhatnak a britek arról, hogy az Európai Unióban maradjanak-e, vagy sem, közölte David Cameron brit kormányfő. Az esemény, ha tényleg sor kerül rá, két szempontból érdekes. Egyrészt, mert Cameron nem akaija, hogy Nagy Britannia kilépjen az unióból, és ahogy a felmérések mutatják, a britek sem. Cameron mindössze el akar érni néhány dolgot Brüsszelben, ezért indította meg álfüggetlenségi harcát. Meglátjuk, mire megy vele. A másik szempont, hogy a brit népszavazás ötletet adhat (és talán már adott is) néhány (mostani vagy jövőbeni) európai vezetőnek, hogy egy hasonló kezdeményezéssel szavazatokat szerezzen magának. Az unió nagy baja ugyanis, hogy ha képes is megoldani dolgokat, azokat nem igazán látványosan teszi. Ezért az emberek többsége az unió létezéséből csak annyit érzékel, hogy Brüsszelben időről időre kitalálnak valamit, amit nekünk is be kell tartanunk. Vagy hogy néhány dél-szlovákiai falu iskolájára pár éve kiraktak egy táblát, amire az van írva, az Európai Unió támogatásával újították fel. Szóval nincs hálásabb kampánytéma, mint az Európai Unió szapulása, hiszen a brüsszeli vagy strasbourgi hosszadalmas és unalmas döntéshozatali folyamatokat még a tájékozottabb emberek sem hajlandók figyelemmel követni, a tájékozatlanoknak pedig tartalmasabb időtöltésnek tűnhet néhány összeesküvés-elmélet kényelmes befogadása az internetről vagy egyes kábeltelevízióktól. Szóval nagyon gyors és hasznos ellenzéki fegyver lehet az unió elleni uszítás: elég ha csak a francia Le Pen család tevékenységére gondolunk. Eddig hajszál híján mindig legyűrték őket, de jöhet majd egy olyan csillagállás, amikor az emberek már tényleg mindenkiben csalódtak, és adnak egy esélyt nekik is. Persze volt már ilyen Ausztriában Jörg Heider idején, de ő sem váltotta meg a világot azzal, hogy nem barátkozott Brüsszellel, sőt inkább Ausztriának ártott. Van ugyanis az uniónak egy hatalmas csodafegyvere: a strukturális alapok. Vagyis a támogatási keret, amiből minden ország pályázhat pénzre, és pályázik is. Szegény Szlovákia általában még a felét sem képes meríteni a rendelkezésre álló keretnek, de hát csak belejövünk majd valahogy. A lényeg viszont az, hogy ezekre az uniós pénzekre gyakorlatilag mindegyik európai kormányon levő hatalmi garnitúrának szüksége van, legyen azjobb- vagy baloldali kormány. Ezekből lehet nagy beruházásokat finanszírozni, amelyeket általában a kormánypártokhoz közeli cégek nyernek. Az (ál)euroszkeptikus kezdeményezések tanulsága egyelőre annyi, hogy ha az unió hosszú távon az uniós polgárok bizalmába szeretne férkőzni, fordíthatna valamivel többet saját propagálására is. Hogy ne csak azt lássuk belőle, hogy bonyolult és lassú, hanem azt is, hogy miért jó, azon kívül, hogy időnként ad pénzt. Önreklámszakembereket pedig, ha Brüsszelben komolyan veszik a feladatot, Közép-Európából kellene kölcsönkérniük.- De Jenő, ne légy maradi, befogadóknak kell lennünk! (Peter Gossányi karikatúrája) Orbán: a baloldal magyarellenes A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat, és nem osztoznak az európai baloldal szellemi ámokfutásában - mondta szombaton Orbán Viktor magyar kormányfő a 26. Bálványosi Nyári Szabad- egyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján. Orbán Viktor rámutatott: a politikai jövőt nem lehet éleslátással, jó távcsővel kifürkészni. Ma az újkori népvándorlás jelenségéből kell a tanulságokat megérteni - mondta, hozzátéve, hogy az észak-afrikai országok szétesésével megszűnt az a védvonal, amely megvédte Európát, felfogta az Afrika belseje felől érkező néptömegeket. Orbán arra figyelmeztetett, a jelenlegi népvándorlási hullám csak a kezdet. Most már nem csupán az a kérdés, mi magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, lesz-e mindaz, amit mi Európának nevezünk. „Nemcsak szeretnénk, hanem akarunk, mert csak tőlünk függ: meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot” - hangsúlyozta. Orbán szerint vannak, akik erről másként gondolkodnak. Az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát - jelentette ki. A baloldal úgy tekinti, a bevándorlás eszkalálódása végletesen meggyengítheti, sőt felszámolhatja a nemzeti kereteket, ezzel pedig a baloldal történelmi távú célja is teljesül - vélte a kormányfő. „Míg a magyar baloldal 2004-ben a külhoni magyarok ellen uszított, ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat. Ezek a politikusok egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat” - állapította meg Orbán. Hozzátette: ha 2014-ben a baloldal alakított volna kormányt Magyarországon, akkor „egy-két év alatt nem ismernénk rá a hazánkra, olyanok lennénk, mint egy menekülttábor”. Megjegyezte: korábban az EU valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, de mára valami „elromlott”, Európa ideológiai rögeszmévé vált. Megemlítette: a nemzeti konzultáció 8 millió kérdőíve közül több mint egymilliót küldtek vissza kitöltve, az eredmények szerint 95% azt mondta, a bevándorlás helyett inkább a magyar családok, gyermekek támogatására van szükség. A szabadegyetem tavalyi összejövetelén bejelentett illiberális állam koncepciója nemzetközi botrányt okozott. A kormányfő megpróbálta elviccelni a dolgot: azt mondta, az illiberális állam után túlságosan magas a mérce. Egy focis hasonlattal beismerte, tavaly túlzásba vitte: „Nem szabad túlzásba vinni a brazilos cseleket, mert az ember a végén még elbotlik a saját lábában.” (MTI, index)
