Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-23 / 169. szám, csütörtök
HASZNOSTANÁCS www.ujszo.com I 2015. július 23. I 9 Az özvegyi nyugdíj olyan járandóság, melyet az öregségivagy rokkantságinyugdíj-biz- tosítási rendszerből folyósítanak az elhunyt személy házastársának. „Az özvegyi nyugdíj rendszere eredetileg csak a saját jogon nyugdíjjogosultságot nem szerző, háztartásbeliként a közös gyermekeket nevelő anya részére kívánt ellátást biztosítani a családfenntartó férj halála esetére akkor, ha a korábban eltartott özvegytől a saját jövedelem megszerzése társadalmilag egyáltalán nem volt elvárható, mert a saját munkaképessége - a gyereknevelésre, az egészségi állapotára vagy a saját életkorára tekintettel - jelentősen korlátozott volt” - magyarázza Farkas András nyugdíj-biztosítási szakértő. Nem jár automatikusan A baleset- vagy életbiztosításhoz hasonlóan ennek is több címzettje lehet, s eszerint a nyugellátást két nagy csoportra oszthatjuk: saját jogúra és hozzátartozóira. Az előbbi kategóriába tartozik az öregségi, a korengedményes és a rokkantsági nyugdíj - ez esetben azonos a jogszerző és a kedvezményezett. A másik kategóriát az özvegyi és az árvasági ellátás alkotja - ez esetben a jogszerző és a kedvezményezett nem azonos, hanem a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt az elhunyt személy szerzi meg, és az általa elért jogosultság alapján halála után a túlélő hozzátartozók mint kedvezményezettek részesülhetnek a nyugdíjban. A hozzátartozói nyugdíj nem jár TÉMA: az özvegyi nyugdíj FONTOS TUDNIVALÓK 1. Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek a házastársa a haláláig kapta az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat, illetve jogosultságot szerzett a járadékra, vagy munkabaleset, esetleg a munkahelyén szerzett betegség következtében halt meg. 2. Az özvegyi nyugdíj összege 60 %-a annak az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági járadéknak, melyet az elhunyt házastársnak a haláláig folyósítottak, illetve amelyikre addigjogosultságot szerzett. 3. Elvált nő vagy férfi 2004. január 1 -jétől nem jogosult özvegyi nyugdíjra. 4. Ha az elhunyt személy két járadékra is szerzett jogosultságot, hozzátartozója özvegyi nyugdíját a magasabb összegből számolják ki. 5. Szükséges iratok az özvegyi nyugdíjhoz: 4 személyazonossági igazolvány vagy útlevél ♦ halotti bizonyítvány ♦ házassági anyakönyi kivonat 4- ha valamilyen bírósági ítélet vagy végrehajtói határozat alapján fizetési kötelezettsége van, nyugdíjkérelméhez csatolni kell az érvényes határozatot és egy igazolást az eddig törlesztett részletekről 4- ha az elhunyt személy a haláláig nyugdíj mellett dolgozott, a munkahelyéről el kell kérni a nyugdíj- biztosítási nyilvántartási lapot (evidenčný list dôchodkového zabezpečenia). 6. Ha az elhunyt személynek a haláláig nem folyósítottak semmilyen nyugdíjat, további iratokra is szükség van: 4 igazolás az elhunyt iskolai végzettségéről (érettségi bizonyítvány, oklevél stb.) 4 igazolás az elhunyt katonai szolgálatáról 4 a gyerekek születési anyakönyvi kivonata 4 igazolás az összes időszakról, amikor az elhunyt személy munka- nélküli segélyt kapott, vagy egyáltalán szerepelt a nyilvántartásban 4 hiteles dokumentum a munkaadódtól arról, az elhunyt mikortól meddig volt alkalmazott, meddig fizetett járulékot - a biztosítási időszak és a kivetési alap igazolásához szükség van a nyugdíj-biztosítási nyilvántartási lapra (evidenčný list dôchodkového zabezpečenia) 4 ha az elhunyt személy 1990. május 1-je előtt olyan országban dolgozott, melyekkel Szlovákia nem kötött szerződést a szociális biztosításról, fel kell mutatni egy igazolást az akkori munkaadótól, hogy mennyi ideig dolgozott nála. 7. Ha valaki egyszerre többféle nyugdíjra jogosult, nem kapja meg mindegyiknek a teljes összegét: 4 Ha öregségi, korengedményes vagy rokkantsági járadékot is kap, csak a magasabb juttatást fizetik ki teljes összegben, az alacsonyabbnak viszont csak a felét. Ha a kettő összege azonos, akkor mindig az özvegyit felezik meg. 4 Ha rokkantsági és 1 vagy 2 árvasági járadékot is kap, csak a legmagasabb juttatást fizetik ki teljes összegben, a többinek a felét utalják át. Ha az összes járadék egyforma összegű, akkor az özvegyit és az árvaságit felezik meg. (sza) A Szociális Biztosító válaszol 1. Az édesapám 1998-ban halt meg, és az akkor hatályos törvények szerint az édesanyám 1 évig kapott özvegyi nyugdíjat. Én és a testvérem akkor már felnőttek voltunk, több testvérünk nincs. Az édesanyámnak 1 év után már nem folyósítottak semmit. Miért nem jogosult már özvegyi nyugdíjra? Az édesanyja jogosultságát az özvegyi nyugdíjra az édesapa halála idejében érvényes szabályok szerint kell megítélni. Mivel nem adott meg részletesebb információkat, általánosságban csak az mondható el, hogy a 2004. január 1-je előtt hatályos törvények alapján az özvegy 1 évvel a férje halála után csak akkor volt jogosult a hozzátartozói járadék további folyósítására, ha teljesített legalább egyet az akkori törvények által előírt feltételek közül: eltartott, kiskorú gyermekről gondoskodott, rokkantnyugdíjas volt, felnevelt 3 gyereket, betöltötte a 45. életévét és egyúttal felnevelt 2 gyereket, illetve betöltötte az 50. életévét. Ha az özvegy felnevelt 2 gyereket, de az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésétől számított 2 éven belül nem töltötte be 45. életévét, nem alakult ki újból a jogosultság. 2. Özvegy vagyok, és 2010- től rokkantnyugdíjas is. Amikor a férjem 10 évvel ezelőtt meghalt, nem törődtem a pénzzel, s elfelejtettem kérni az özvegyi nyugdíjat. Utólag is igényelhetem ezt az ellátást? Rokkantnyugdíjasként mindössze 195 eurót kapok havonta, ami nagyon kevés. Folyósíthatnak hozzá özvegyi nyugdíjat is, vagy igényelhetek valamilyen más segélyt? Az idő múlásával nem szűnik meg a nyugdíjra való jogosultság. Ez azt jelenti, hogy az özvegy akkor is igényelheti az özvegyi nyugdíjat, ha 2005-ben özvegyült meg. A járadékot azonban csak az igény benyújtásától számított 3 évre visszamenőleg fizetik ki. Ha az özvegy jogosultságot szerez a hozzátartozói ellátásra, azt a rokkantsági nyugdíjjal egyszerre fogják folyósítani, éspedig úgy, hogy a magasabb nyugdíjat teljes összegben, az alacsonyabbnak pedig a felét fogják átutalni. 3. Miért nem kaphatok özvegyi nyugdíjat a volt férjem után? Több mint 20 év együttélés után elváltam az alkoholista, agresszív férjemtől. A szociális biztosításról szóló jogszabály értelmében özvegyi nyugdíjra csak a férj megözvegyült felesége jogosult, miközben senki nem firtatja, hogy a házastársak egy háztartásban éltek-e, vagy sem. Elvált nőnek nem jár az özvegyi járadék, (sza) Jövő heti témánk: Adósságtörlesztés nyugdíjból ► nyugdíjasok ellen is indítható végrehajtói eljárás Kinek jár az özvegyi nyugdíj? Az özvegyi járadék nem automatikus juttatás, kérvényezni kell a Szociális Biztosítóban B.SZENTGÁLI ANIKÓ automatikusan, kérni kell a Szociális Biztosítótól. A kérvényt a lakhely szerint illetékes kirendeltségben kell benyújtani. Özvegyi járandóságot csak házastárs kaphat, élettársnak nem hagyják jóvá. A biztosító a meghatározott összeget 1 évig folyósítja, utána felülbírálják a jogosultságot. 1 év után csak az az özvegy kaphatja továbbra is a házastársa utáni özvegyi nyugdíjat, aki eltartott gyermek(ek)ről gondoskodik, rokkantnyugdíjas (munkaképessége több mint 70%-kal csökkent), betöltötte a nyugdíjkorhatárt, felnevelt legalább 3 gyereket, illetve még csak 52 éves, de felnevelt 2 gyereket. Azonnal elveszíti jogosultságát, és leállítják az összeg folyósítását, ha a hozzátartozó ismét összeházasodik valakivel, illetve bírósági ítélet születik arról, hogy szándékos bűn- cselekménnyel okozta féije/felesége halálát. Egyébként az özvegyi nyugdíjhoz való jogosultság nem szűnik meg, nem is évülhet el, esetleg csak ideiglenesen a kifizetés feltételei nem teljesülnek, ha viszont a hozzátartozó később ismét megfelel a kritériumoknak (például közben eléri a nyugdíjkorhatárt, megrokkan), Ügyintézés ► írásban kell kérni a Szociális Biztosító állandó lakhely szerinti kirendeltségében. ► Ajáradékra attól a naptól jogosult az igénylő, amikor a Szociális Biztosítóban első alkalommal benyújtotta a kérvényt. ► A nyugdíjat készpénzben vagy banki átutalással fizetik. ► A nyugdíjat külföldre is folyósítják. újból jóváhagyhatják számára az özvegyijárandóságot. Egyszerű és összetett A hozzátartozói ellátás a legegyszerűbben akkor intézhető, ha olyan ember hunyt el, akinek az SP már folyósított öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat. (Tomáš Benedikovič illusztrációs felvétele) Kissé bonyolultabb, de viszonylag egyszerű ügyintézésre lehet számítani abban az esetben, ha az elhunyt személynek halála előtt ugyan még nem folyósítottak semmilyen járandóságot, de már megszerezte rá ajo- gosultságot, csak még nem kérte, mert például a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább dolgozott. (Ez utóbbi esetben a nyugdíjkérvényhez mellékelni kell a munkahelyen kiállított nyugdíj-biztosítási nyilvántartólapot is.) A legbonyolultabb helyzetek azok, ha sem az elhunyt személy, sem a hozzátartozója nem érte még el a nyugdíjkorhatárt, s korengedményes nyugdíjra sem jogosult. Ilyen esetben a halált úgy veszik, mint tragikus kimenetelű megrokkanást, és kiszámítják, hogy az elhunyt személy milyen rokkantsági nyugdíjra lenne jogosult, a hátramaradt házastársa pedig megkaphatja ennek az összegnek a 60 százalékát. Az özvegyi nyugdíj ugyanis mindig 60 %-a annak az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági járandóságnak, melyet az elhunyt házastársnak a haláláig folyósítottak, illetve amelyikre addig jogosultságot szerzett. Az özvegyi nyugdijat írásban kell kérni
