Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-22 / 168. szám, szerda

12| DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2015. július 22.1 www.ujszo.com Örökzöld slágereikkel könnyet csalnak a közönség szemébe A párkányi Hangulat zenekar 1981-ben a Csemadok színjátszó csoportjának kísérőzenekaraként alakult GULYÁSZSUZSANNA 1999-ben önálló estekkel és zenés összeállításokkal rukkoltak elő. GLmzEa Tánczene, filmzene és örökzöld slágerek szerepelnek repertoárjuk­ban, rendre megénekeltetik a kö­zönséget is. Nagy sikerrel szerepel­nek hazai és külföldi rendezvénye­ken, fesztiválokon, falunapokon, különféle találkozókon és jubileumi rendezvényeken. Rendszeresen részt vesznek a kitelepített magya­rok barcsi találkozóján. Legutóbb a csehországi Teplicén jártak. A de­portáltak könnyes szemmel hallgat­ták a régen hallott melódiákat. A ta­lálkozón németországi magyarok is részt vettek. „Az örökzöld magyar slágerek nekik is könnyet csaltak a szemükbe. Nagyon megható és meghatározó élmény volt ez szá­munkra is. Úgy tűnik, jól döntöt­tünk, amikor elhatároztuk, hogy sa­ját zenés esttel lépünk fel” - mondta Mihályi Magdolna, az együttes ve­zetője. A Hangulat zenekar kezdetben a Csemadok színjátszóinak zenés vígjátékaihoz szolgáltatta a zenét. Alapító tagjai Barna Sándor (har­monika), Filakovszky Péter (zongo­ra), Csömör Erika (hegedű) és Mo- nos Dezső (dob) voltak. A basszus- gitárosok gyakran cserélődtek, és az alapítók közül is kevesen maradtak az 1999-ben újraformált együttes­ben. Filakovszky Pétert Dagmar Járková, Monos Dezsőt Molnár Sándor váltotta. A zenekar tagja lett Varga Ferenc és Varga Gábor is. Énekesei Soóky Beatrix, Rakovszky Gabriella és Mihályi Magdolna, va­lamint a színjátszócsoport férfitagjai voltak. Soóky Beatrix, Rakovszky Gabriella, Mihályi Magdolna, Var­ga Ferenc és Molnár Sándor ma is tagja a zenekarnak, amely az évek során új tagokkal (Steiner Zsuzsan­na, Kovács István, Mikony Péter, Romada György) bővült. „Barna Sándor, az együttes egyik alapítója haláláig tagja volt a csapatnak. A ha­lálát megelőző napon még együtt zenéltünk” - jegyezte meg csende­sen Mihályi Magdolna, aki 2009-től nem énekeseként, hanem billen­tyűsként és zenekarvezetőként vesz részt a munkában. „Tulajdonképpen a kezdetektől az én feladatom volt a műsor összeál­lítása. Egy-egy zenés estet temati­kus zenékre alapoztam. Volt, ami­kor a harmincas, máskor a hatvanas évek zenéje, Fényes Szabolcs szer­zeményei vagy világslágerek j elzik a fő motívumot” - mondta a zenekar- vezető. Hangulat zenekar ) ** alaPÜás éve: 1981 (1999) Vezető: Mihályi Magdolna. Tagok: Rakovszky Gabriella (ének), Soóky Beatrix (ének), Steiner Zsuzsanna (ének), Kovács István (ének), Mihályi Magdolna (billentyűs hangsze­rek), Molnár Sándor (dob), Mikony Péter (harmonika), Romada György (basszsus- gitár), Varga Ferenc (gitár). Mihályi Magdolna zeneszerete- tét nagyapjától örökölte és gyer­mekeinek is tovább adta. Lánya, Réka, a Group and Swing együttes énekeseként az Eurovíziós Dal- fesztivál döntőse volt. „Nagyapám, Molnár Ferenc bendzsósként a hí­res Zahovay-banda egyik alapítója volt. A családi legendárium szerint úgy is tudott játszani, hogy ben- dzsóját lódenkabátja alá, háta mö­gé dugta, amivel az orosz katoná­kat is megtréfálta” - emlékezett mosolyogva a Hangulat zenekar vezetője. Legközelebb a marcelházai Fod­ros menyecskekórust és a Kincses citeraegyüttest mutatjuk be. Megyei támogatást kapott a rendelőintézet GULYÁS ZSUZSANNA PARKANY/NYITRA Mégis megkapta a párkányi rendelőintézet a pénzügyi támo­gatást Nyitra megyétől, és törölték azt a feltételt, hogy ennek fejében a működtetési költségek egy ré­szét a városnak kell állnia A rendelőintézet akkor került nehéz anyagi helyzetbe, amikor több orvos úgy döntött, hogy egy magán rendelőintézetben - amelynek megnyitását megyei szinten is engedélyezték - prakti­zál tovább. Hugyivár íme (MKP), a megye egészségügyi bizottságá­nak elnöke ezért a megye áprilisi közgyűlésen azt indítványozta, hogy 39 600 euróval emeljék meg a rendelőintézet költségvetését. Helena Bohátová (Smer) javasla­tára azonban a képviselők úgy döntöttek, csak akkor ítélik oda a kért összeg kétharmadát (26 400 euró), ha a város egyharmadnyi résszel (13 200 euró) hozzájárul a működés költségeihez. Ezt a fel­tételt a párkányi képviselők eluta­sították. Többen élesen bírálták a megyei döntést és nyomásgyakor­lásnak, sőt zsarolásnak érezték a feltételt. A Déli Régió polgármes­tereinek tanácsa szerint is veszé­lyes és precedensértékű döntés lett volna elfogadni a feltételt. „A megye hétfői közgyűlésén a képviselők törölték korábbi hatá­rozatukat, és úgy döntöttek, felté­tel nélkül utalja át a 26 400 eurót a rendelőintézetnek. A kért támoga­tás fennmaradó részét - azaz 13 200 eurót - az intézetnek kell ki­gazdálkodnia” - tájékoztatta la­punkat Farkas Iván, az MKP me­gyei frakciójának vezetője. A párkányi orvosi ügyeletet ugyan kevesebben keresik fel, mint a járási székhelyeken működőt, de a régió szempontjából fontos. Megszűnése azt jelentené, hogy a párkányiaknak és a régió lakosai­nak a Párkánytól ötven kilométer­re fekvő Érsekújvárba, az ötvenöt kilométerre fekvő Komáromba vagy a hatvan kilométerre fekvő Lévára kellene utazniuk, ha hét­végén vagy az esti illetve éjszakai órákban orvosi ellátásra lenne szükségük. A megítélt összeg a várt támoga­tás kétharmada, 13 200 euró még hiányzik (A szerző felvétele) Zaj lik a világ legrégebbi szervezett vízitúráj a GULYÁS ZSUZSANNA A Nemzetközi Duna túra résztvevői minden évben Párkányban is eltöltenek egy éjszakát (A szerző felvétele) A Nemzetközi Duna túra (Tour Intenational Danubian - TID) a világ leghosezabb, legrégebbi szervezett vízitúrája. Idán hatvanadik alkalommal rendezték meg. POZSONY) £ o te < £ o se s tn O m P ÁRKÁNY A résztvevők 2455 folyamkilo­métert tesznek meg a Fekete-erdőtől (Németország, Ingolstadt) a Fekete­tengerig (Románia, Sfantu Gheorg- he). A túrát 1956-ban indították szlovák és magyar kajakosok. Az el­ső túra Pozsonyból indult és Buda­pestig tartott, később Pozsony-Bel- grád, Bécs-Belgrád, majd Ingol- stadt-Silistra, később Ingol- stadt-S fantu Gheorghe távra bővült az útvonala. A TID már a szocializ­mus éveiben - korát messze meg­előzve - egyesítette Európát pár hét­re. A Duna menti országokhoz len­gyel, francia, holland, majd ausztrál, mexikói, angol, finn, svájci résztve­vők is csatlakoztak. Az aktív spor­tolókból álló mag - akik hatvan éve a túrát életre hívták - fokozatosan bővült. A csapatot évről évre új tú­rázók egészítik ki, akik csak egy-egy alkalommal vesznek részt az esemé­nyen. Az idősebb, tapasztalt részt­vevők már unokáikkal vágnak neki, vagyis folyamatosan fiatalodik a gárda. A Nemzetközi Duna túrán a túrá­zók teljesen önellátók. Maguk gon­doskodnak a járművekről, a felsze­relésről és az étkezésről is. Szerve­zetten, de nem csoportosan halad­nak. A szervezőbizottság szükség esetén segít a hajóbérlésben és - szállításában is, de az ő feladatuk el­sősorban az útvonal és a szakaszok megtervezése. A TID-et egyebek mellett azért nevezik kerettúrának, mert a túrázók maguk választják ki kezdő- és végállomásukat. Az idei jubileumi túra június 20-án kezdő­dött és szeptember 2-án ér véget. Az evezősök július 8-án értek Pozsony­ba, majd Bős és Komárom érintésé­vel július 12-én Párkánynál hagyták maguk mögött a Duna szlovákiai szakaszát. Lepence érintésével ér­keznek Budapestre, ahol szerdán vá­rosnézést tartanak. Csütörtökön már Százhalombattán, pénteken Duna­újvárosban, szombaton Pakson, va­sárnap Baján lvoltak. Egy mohácsi pihenőnap után ma érnek Szerbiába. Határon innen és túl is ismertek

Next

/
Thumbnails
Contents