Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-22 / 168. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2015. július 22. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Kerry szerint Guantánamo marad Szigorú török válaszlépések A kormányfő közölte, a fokozódó veszély miatt megerősítik a szír-torok határ védelmét Washington. Az Egyesült Államok jelenleg nem akar változtatni a kubai területen, a Guantána- mói-öbölben működő amerikai haditengerészeti bázis bérleti szerződésén - jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter. Kerry a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok nagykövetségi szintre emelésének napján nyilatkozott erről a kubai diplomácia vezetőjével, Bruno Rodrígu- ezzel Washingtonban közösen tartott tájékoztatóján. Mindkét külügyminiszter a fennmaradt nézetkülönbségek között említette meg az amerikai támaszpont kérdését. A bérleti szerződést a spanyol-amerikai háború nyomán, 1903-ban Theodore Roo- sevelt amerikai és Etrada Palma kubai elnök írta alá. A megállapodás csak mindkét fél beleegyezésével mondható fel, a bérleti díjat 4085 dollárban állapították meg. A kommunista Kuba a guantánamói-öbölbeli, mintegy 120 négyzetkilométeres, szárazföldi és tengeri terület feletti amerikai ellenőrzést területbirtoklásnak tartja, a bérletet pedig nem vette át. (MTI) Menekülnek a munkácsi lövöldözők ÖSSZEFOGLALÓ Suruc. A török hatóságok azonosítottak egy gyanúsítottat a szíriai határnál fekvő Surucban hétfőn elkövetett, 32 ember halálát okozó öngyilkos merénylettel összefüggésben - közölte tegnap Ahmet Davutoglu török kormányfő. Ahmet Davutoglu elmondta: jelenleg vizsgálják, hogy a gyanúsítottnak milyen külföldi vagy török- országi kapcsolatai vannak. A kormányfő hozzátette: a legvalószínűbb az, hogy a támadás mögött az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihádista szervezet áll, amely a szomszédos Szíriában és Irakban is jelentős területeket vont ellenőrzése alá- állítólag nő volt az öngyilkos merénylő. A kormányfő arról is beszélt, hogy a kabinet mai rendkívüli ülésén további biztonsági intézkedésekről dönthetnek a szíriai határ védelme érdekében. „Megvitatunk majd egy akciótervet, amelynek részét képezik a határainkon bevezetendő újabb biztonsági intézkedések is” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy minden szükséges lépést megtesznek a támadás felelősei ellen, legyen szó bárkikről. A BBC szerint A hétfői véres merénylet miatt zavargások voltak Isztambulban és Ankarában. Temetik a suruci áldozatokat. (tasr/ap) most Törökország lesújt a terroristákra, miután korábban többen azzal vádolták az országot, hogy nem száll szembe velük. A Törökország délkeleti részén fekvő, a szíriai belháborútól sokat szenvedett szíriai határvárostól, Ko- banitól alig 10 km-re található Surucban hétfőn egy kulturális központ előtt történt robbantás - Koba- nit a kurdok visszafoglalták az IÁ-tól, ami az utóbbiak egyik súlyos vereségének számít. Az épületben a Szocialista Ifjúsági Szövetség nevű szervezet háromszáz tagja gyűlt össze, hogy előkészítse utazását Ko- baniba, ahol a város újjáépítésében akar segédkezni. A merényletnek a 32 halálos áldozaton túl mintegy 100 sebesültje is van, közülük 29-en még kórházi kezelésre szorulnak. Eddig senki se jelentkezett a merénylet el- követőjeként, és az IÁ sem vállalta magára a terrorcselekményt. „Ha ez az IÁ volt, akkor a dolgok nem állnak meg Surucban” - mondta a Hür- riyet török lapnak Muhsin Kizilka- ya, a kormányzó Igazság és Fejlődés pártjának képviselője. „Úgy fogjuk hamarosan végezni, mint a szírek”. A rendkívül pusztító robbantás tiltakozó demonstrációkat váltott ki Isztambulban. A török rendőrségnek vízágyúval, könnygázzal és gumilövedékkel kellett a tömeget oszlatnia. A török fővárosban, Ankarában is heves összecsapások voltak a tüntetők és a rohamrendőrök között. Szemtanúk szerint Isztambulban a tüntetők azzal vádolták meg az iszlámot előtérbe helyező Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy együttműködik az Iszlám Állammal. Az államfő nem sokkal korábban elítélte a merényletet. (MTI, NOL) Átfogó brit akcióterv a szélsőséges iszlám ellen Ungvár. A Jobboldali Szektor (PSZ) kárpátaljai szervezetének harcosai kitörtek a Munkács környéki bekerítésből, és biztonságos helyre tartanak, hogy ne ölhessék meg őket - nyilatkozott Andrij Sztempickij, a PSZ katonai szárnya, az Önkéntes Ukrán Hadtest parancsnoka. Sztempickij elmondta, hogy a hatóságok továbbra is nagy erőkkel keresik a PSZ menekülő embereit, nagy katonai menetoszlopok járnak faluról falura, különleges műveletet folytatnak, és eközben konfrontálódnak a helyi lakossággal. A parancsnok kifejtette: a PSZ-ben fontolgatták, hogy megadásra szólítják fel a Munkács környékén rejtőzködő fegyvereseiket, de azt látták, hogy a két emberüket, aki feladta magát és vallomást tett, Kijevben a bíróság két hónapra letartóztatásba helyezte. (MTI) Fellebbez az elítélt auschwitzi lágerőr Berlin. Fellebbez a magyar zsidók százezreinek meggyilkolásában való bűnrészesség miatt Németországban négy év börtönre ítélt auschwitzi lágerőr, Oskar Gröning. A 94 éves német férfi ügyvédje bejelentette, hogy a szövetségi legfelsőbb bírósághoz (BGH) fordul a büntetés enyhítéséért. Elmondta, hogy a testület egyebek között méltányolhatja, hogy védence korábban tanúvallomást tett a náci párt fegyveres szervezete, az SS több tagja ellen indított perekben. Ős- kar Gröning az SS tagjaként 1944-ben, az ún. magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának. (MTI) A brit miniszterelnök szerint nem dicsőség, hanem brutalitás és a szinte biztos halál vár azokra a fiatal brit muszlimokra, akik csatlakozni akarnak az Iszlám Állam szélsőséges szervezethez. London. David Cameron ismertette kormánya cselekvési programját az Iszlám Állam nagy-britanniai befolyásának visszaszorítására. Kijelentette: a szervezet a „halál szektája”, így semmi köze az iszlámhoz, mert ez utóbbinak középpontjában az élet tisztelete áll. Cameron arra figyelmeztette a fiatal brit muszlimokat, hogy az Iszlám Állam (LA) a fiúkat agymosásnak veti alá, testükre pokolgépeket szíjaznak és öngyilkos merényletekre kényszerítik őket, a lányokra pedig nemi erőszak és rabDavid Cameron felveszi a harcot a szélsőséges iszlámmal (sita/ap) szolgasors vár. A miniszterelnök közölte, kormánya öt évre szóló programot dolgoz ki aNagy-Britanniában született és nevelkedett muszlimok körében terjesztett szélsőségesség ellen, akár szigorú törvényi eszközökkel. Cameron őszre ígérte a konkrét törvényalkotási programot. Cameron májusi megválasztása óta tartott legmeghatározóbb beszédében leszögezte, „az iszlám szélsőségesek és nem az iszlám vallás ellen harcol”. Szerinte „néhány generáció alatt Nagy-Britannia „sikeres soknemzetiségű és sokvallású demokrácia lett. Nyitott, változatos, befogadó - ezek a sajátosságok épp annyira britek, mint a sorban állás vagy az időjárásról beszélni.” Beszédében a rendőrséget, iskolákat, egyetemeket, mecseteket, közösségi oldalakat, börtönöket és a szülőket arra figyelmeztette, mindnyájuknak többet kell tenni, hogy megakadályozzák, hogy a „méreg” megfertőzze a fiatalok elméjét. A fiatal muszlimok szélsőséges eszmék felé vonzódásáért részben a rasszizmus, diszkrimináció vagy az iszlamofóbia okolható. A közvetlen környezetük, a családjuk, a társaik, a közösség az egyik legfontosabb befolyásoló tényezők a fiatalok életében. A radikális eszméket valló tizenévesek szüleit arra biztatta, vonják vissza a gyerekeik útleveleit, ezzel megakadályozva őket, hogy elutazhassanak és csatlakozzanak az IÁ-hoz. A brit biztonsági szolgálatok szerint legalább 700 brit polgár csatlakozott az Iszlám Államhoz. Közülük hozzávetőleg 350-en már hazatértek, akik most a nemzetbiztonságra jelentenek kockázatot. (MTI, NOL) bojkottálja a választást, és a szavazás közeledtével megsokszorozódott az erőszakos cselekmények száma. Az államfő arra hivatkozik, hogy első alkalommal a parlament választotta meg, és nem közvetlenül a nép, ezért jogában áll még egyszer indulni a választáson. Az eredetileg nyolc induló jelölt közül az utolsó héten három visszalépett, mert „bohózatnak” tartja a választást. A fő ellenzéki jelölt, Agathon Rwasa hivatalosan nem vonta vissza jelöltségét, de vitatja a választás legitimitását. A másik három versenyben lévő jelölt olyan kis pártokhoz tartozik, amelyeket a jelenlegi hatalom szövetségeseinek tartanak. A 10,5 millió lakosú országban 3,8 millió a szavazásra jogosultak száma. (MTI) Athén újra ügyeskedik A görög kormány tegnap a parlament elé terjesztette a problémás bankokról szóló törvénytervezetet, aminek az elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Athén megkezdhesse a tárgyalásokat az újabb hitelcsomagról a hitelezőkkel. Athón. Az Európai Bizottság által kezdeményezett intézkedésnek az a lényege, hogy a problémás bankokkal kapcsolatos felelősséget a részvényesek és a hitelezők viseljék, ne az adófizetők. A tervezetet csütörtökig kell az athéni parlamentnek elfogadnia ahhoz, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében indítandó új, 82-86 milliárd eurós programról. Két fontos ponton is módosították a parlament elé kerülő takarékossági csomagot, amiről ma szavazhatnak. A gazdák adóztatása és a korai nyugdíjak kivezetése kikerült a törvényjavaslatból - ezzel a Sziriza balszámyának hízelegnek. Görögország hitelezői azzal számolnak, hogy augusztus 17-én utalják át Athénnak az új, 3 éves segély- csomag első részletét. Ennek feltétele, hogy augusztus 6-áig lezáruljanak a tárgyalások Görögország és a hitelezők között. Legkésőbb augusztus 13-áig kell jóváhagyni az első részlet folyósítását, mert Görögország csak így tudja időben rendezni az augusztus 20-án esedékes 3,2 milliárd eurós adósságát az EKB-vel szemben. (MTI) Választás lövöldözéssel Bujumbura. Robbanások hallatszottak és több helyen tűzpárbaj volt Burundiban tegnapra virradóan, az elnökválasztást megelőző éjszakán. Az AFP francia hírügynökség legalább öt erős robbanásról adott hírt Bujumbura különböző negyedeiből. Az erőszakcselekmények miatt - amelyekben egy rendőr és egy civil meghalt - feszült légkörben kezdődött meg a választás a közép-afrikai országban. Pierre Nkurunziza elnök is indul a választáson, már a harmadik mandátumáért. Szándékát áprilisban jelentette be, noha az alkotmány és az ország békéjét tíz éve szavatoló arushai megállapodás csak két ciklus kitöltését teszi lehetővé az államfőnek. Emiatt belpolitikai válság alakult ki Burundiban, az ellenzék közölte, hogy
