Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-22 / 168. szám, szerda

2 KÖZÉLET 2015. július22.1 www.ujszo.com Válaszokat követelnek a hősiek Elsősorban a vízerőművet, a Slovnaft olajfinomítót és a fiatalokat féltik a lakosok Egyelőre üresen állnak az épületek, bármikor megérkezhetnek az első menekültek (A szerző felvétele) BARTALOS ÉVA Bős. Még a héten megjöhetnek az első menekültek a hősi táborba. A Szlovák Műszaki Egyetem épületeinek egyikét már előkészítették az Ausztriábél érkező menekültek befogadására. A község lakosai továbbra is ellenzik, hogy ideiglenes menekülttábor nyíljon Bősön. A kétezres években balkáni me­nekülteket szállásoltak el a tábor­ban. Egy általunk megkérdezett bősi lakos, aki évekig dolgozott a mene­külttábor konyháján azt mondta, sokszor nem lehetett bírni az ott la­kókkal. „Sokszor bután viselkedtek, visszadobták az ételt - közölte. - A hősiek lakásokat bérelhettek az épü­letben, mi is ott laktunk. Esténként nem mertük leengedni a gyerekeket, gyakran volt verekedés, a rendőrök is sokszor kint voltak”. Mária Linkešová, a Nagyszom­bati Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak elmondta, a rendőrségnek számos aktája van ab­ból az időszakból. „De többségben nem komoly esetekről volt szó. A járőrök legtöbbször civil együttélés, lopások és garázdaság ügyében avatkoztak be” - közölte a szóvivő. Hozzátette, az eltelt idő miatt nem tudják számszerűsíteni az eseteket. Rémhírek terjednek Az általunk megkérdezett lakosok mindegyike ellenzi, hogy mene­külttábort nyissanak a községben. Legtöbbjük a médiából - tévé és in­ternet - tájékozódik, így sokan fél­információk alapján alkotnak véle­ményt a helyzetről. Általános az a meggyőződés, hogy az ide telepített menekültek főleg gazdag férfiak, akik betegséget hor­dozhatnak, vagy terrorcselekmény­re készülnek. „Félünk. Az interneten sok ijesztő hírt olvasunk a vá­mosszabadi és Győr környéki álla­potokról. Attól tartunk, hogy itt is az lesz” - mondta egy fiatal anyuka. Az utóbbi napokban több rémhír terjedt az interneten, melyek szerint a menekültek veszélyeztetik a for­galmat és lopnak. A Győr-Moson- Sopron Megyei Rendőr-főkapi­tányság azonban cáfolta, hogy mig- ránsok garázdálkodnának az út mentén. „A mai napig nem érkezett a hatóságunkhoz ilyen jellegű beje­lentés, illetve rendbontással kap­csolatos információ sem jutott tudo­másunkra” - tájékoztatta lapunkat a hatóság sajtóosztálya. Kevesen tud­ják, hogy a belügyminisztérium tá­jékoztatása szerint egy ausztriai tá­borból szállítanak migránsokat a bősi táborba. Veszélyt jelentenek? A bősi lakosok néhány hete aláírásgyűjtést indítottak a mene­külttábor megnyitása ellen. A több mint 3 ezer tiltakozó arra is felhívta a figyelmet, hogy kockázatos egy stratégiailag fontos terület, a bősi vízerőmű közvetlen közelébe tele­píteni a menekülteket. A helyiek már nemcsak az erőmű, hanem a Slovnaft olajfinomító miatt „A tiltakozásunk arra jó, hogy ha valami baj történik, mi elmondhatjuk, hogy mindent megtettünk a tervezet ellen." egy bősi lakos is aggódnak. „A tiltakozásunk arra jó, hogy ha valami baj történik, mi elmondhatjuk, hogy mindent meg­tettünk a tervezet ellen” - véli egy huszonéves fiatal. Jövő héten népszavazás Az önkormányzat augusztus má­sodikára írta ki a népszavazást, mellyel újra tiltakozásuknak adhat­nak hangot a lakosok. A községben uralkodó hangulatot figyelembe véve minden bizonnyal eredményes lesz a referendum, a la­kosok többsége készül szavazni. A belügyminisztérium ugyanakkor már jelezte: nem fogja a kormányt érdekelni a helyiek véleménye. „Elmegyünk a népszavazásra, örü­lünk annak, hogy lesz és bízunk ab­ban, hogy az illetékesek figyelembe veszik” - folytatta a kisgyerekes anyuka. Kormánybiztost kaptak a stratégiai ipari parkok 54 760 menekültet oszt el az unió RÖVIDEN 7%-os béremelést kór a KOZ Pozsony. 7 százalékos béreme­lést követel 2016-ban a Szak- szervezetek Szövetsége (KOZ) az állami és a közalkalmazottak számára. A szakszervezet teg­nap ismertette javaslatát a kor­mány és az önkormányzatok képviselőivel. A béremelés a KOZ számításai szerint mintegy 317,7 millió euróba kerülne, az adó, ajándékok és egyéb állami bevételek leszámítása után azonban mintegy nettó 136,7 millió euró többletköltséget je­lentene a költségvetés számára. A kormány - figyelembe véve a 2016-ra előrejelzett inflációt - csak 1,6 százalékos emelést ja­vasol. A tárgyalások augusztus­ban folytatódnak. (TASR) MKP-SaS találkozó Pozsony. Az SaS tegnap bemu­tatta és áttanulmányozásra át­adta az MKP-nak Agenda 2020 nevű gazdasági programját. A TASR információi alapján az esetleges választások előtti együttműködésről is szó esett (mindkét pár 4-5% közötti tá­mogatottsággal bír, az SaS egy ideje az Egyszerű Emberekkel kokettál), ám a két párt szóvi­vője ezt az értesülést nem erősí­tette meg. (tasr, ú) MÓZES SZABOLCS Újabb kormánybiztost nevezett ki a kabinet. A gazdasági tárca a maximális adókedvezményt adná az indiai befektetőnek. Pozsony. A kormány tegnapi ülé­sén a stratégiai ipari parkok kor­mánybiztosává nevezte ki Viktor Stroméeket, a közlekedési tárca ál­lamtitkárát. Kinevezésével a kor­mánybiztosok száma 13-ra emelke­dik, már közel annyian vannak, mint a miniszterek (a kormányfőt is bele­számítva 15). Stromček a megbízatás mellett marad a tárca államtitkára. A kormány tegnapi ülését gyakor­latilag csak Stromček hivatalának létrehozása és kinevezése miatt hív­ták össze, a miniszterek ilyenkor még szabadságolni szoktak. A stra­tégiai ipari parkok kormánybiztosá­nak a következő hónapokban várha­tóan egy komoly feladata lesz: ha az indiai Tata autógyár Szlovákiában hozza létre új üzemét, a „letelepe­désben” kellene segítenie. A beruházás megszerzéséért a kor­mány minden eszközt bevet. Vazil Hudák gazdasági miniszter a TASR- nek azt mondta, a maximális befek­tetői kedvezményt kaphatja az autó­gyár. „Számunkra ez stratégiai fon­tosságú befektetés. Ezért a pénzügy- miniszterrel történt egyeztetés után abban állapodtunk meg, hogy a lehe­tő legnagyobb állami támogatást ad­nánk. Ez a befektetés 8-9 százaléká­nak felel meg” - fejtette ki Hudák. Korábbi sajtóhírek alapján az indiai­ak 1,6 milliárd dollárt (1,5 milliárd eurót) kívánnak befektetni, így az ál­lami támogatás - mely valószínűleg nagyrészt adó- és járulékkedvezmé­nyekben öltene testet - 120-140 mil­lió eurós lehetne. Összehasonlítás­ként: a pénzügyminisztérium által idén nyilvánosságra hozott lista alap­ján 2013-ban a legnagyobb adóbefi­„Abban állapodtunk meg, hogy a lehető legnagyobb állami támogatást adnánk. Ez a befektetés 8-996-ánakfelel meg." Vazil Hudák gazdasági miniszter zető cég 98 milliós társasági adót fi­zetett be az államnak, a listán máso­dik Kia Motorsnak (a zsolnai autó­gyár) 83 milliós társasági adója volt. Sem Hudák, sem Stromček nem kívánta kommentálni a korábbi ér­tesüléseket, a miniszter csak annyit mondott: Szlovákia továbbra is ver­senyben van, a döntés szeptember­ben várható. Ha ide jönnek az indi­aiak, a gyár Nyitrán épülne fel, s több ezer embernek adna munkát. Pozsony. A következő két év­ben az elvárt 40 ezer helyett csak 32 256 menekültet fognak elhe­lyezni a két uniós „frontország- ból”, Olaszországból és Görögor­szágból az Európai Unió tagálla­maiban - egyeztek meg hétfő este az unió tagállamainak belügymi­niszterei. Egyezség született arról is, hogy a tervezett 20 ezer helyett valamivel több, 22 504 menekül­tet fogadnak be az unión kívüli konfliktuszónákból (Irakból, Szí­riából, Eritreából és Szomáliából). ÍOO szíriai keresztény Szlovákia a menekülteknek nyújtandó segítség keretén belül 100 szíriai keresztény családnak nyújt első fordulóban menedékjo­got, őket a következő két évben to­vábbi száz család követheti. Az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyik jelezte, hogy nem kíván befogadni egyetlen menekültet és menedékkérőt sem, Magyaror­szág. Magyarországra ugyanakkor hetente több ezer bevándorló ér­kezik délről, már most tele vannak az ottani menekülttáborok. A miniszterek tanácsának tájé­koztatása szerint az unión kívülről a legtöbb menekültet, 3500-at Norvégia fogad majd be, mert ugyan az EU-nak nem tagja, de a projektben részt vesz. Ahogy Iz- land, Liechtenstein és Svájc is, ez utóbbi is több mint 500 menekült letelepítését vállalja. Szintén 2200 ilyen menekült letelepítését vál­lalják a britek. Olaszországból és Görögor­szágból Németország vállalja a legtöbb, 10 500 menedékkérő be­fogadását. Franciaország 6752 embert fogad majd be. A többi or­szág vállalásaiban nagy a szórás. A legkisebb Málta mindössze 60 embert fogad be, egyes országok néhány száz menedékkérőt vállal­nak majd át. Ezer fölötti menekül­tet fogad be Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portu­gália, Románia, Spanyolország és Svédország is. Brüsszel csalódott Szeptembertől Olaszországban és Görögországban is létrejönnek az úgynevezett „hot-spotok”, amelyekben uniós szakemberek segítségével az illegális beván­dorlók közül kiszűrik azokat, akik valóban jogosultak menekültstá­tusra. Az első áthelyezés október­ben történhet meg. Dimitrisz Avramopulosz mig­rációs ügyekért felelős uniós biz­tos elmondta: csalódott, hogy nem sikerült elérni a kitűzött 40 ezres célt, de bízik abban, hogy az év végéig ez is megvalósul. Ä hátra­levő menekülteket azokban az or­szágban akarják majd elhelyezni, amelyek felajánlott segítségét ke­vesli az unió, tehát Lengyelor­szágba, Szlovákiába és Spanyol- országba. (dem, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents