Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-20 / 166. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2015. július 20. KULTÚRA I 7 Mel Gibson pizsamája Bel Airben forgatta klipjét Martin Krejéí, az Amerikában is ismert cseh reklámfilmes Mel Gibson és Martin Krejčí a klip amerikai forgatásán (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Harmadik fesztiválklipjót forgatta idén Martin Krejčí, a Karlovy Vary-i mustra házi rendezője. Négy évvel ezelőtt Jirí Menzellel dolgozott, két éve Helen Mirrennel, idén pedig Mel Gibsonnal. Mindhárman Oscar-díjasok. Jirí Menzelt a dolgozószobájában leste meg, ahol íróasztala mögött ülve addig hintázik a székével fiatal bejárónője formás idomaiban gyönyörködve, míg hanyatt nem esik bámészkodásai közepette. Bájos és érzéki a kisfilm, bele is illik Menzel játékfilmjeinek sorába. Helen Mirren, a díjakkal „koronázott” királynő boldogan tenné ki nappali szobájának jól látható pontjára az életművéért Karlovy Vary- ban kapott üveglányt. Ha nem lenne e kecses teremtés kezében kristálygömb, talán be is férne a polcra a becses szobor. De nem fér be! A gömb nem engedi. Helen Mirren vissza is rakja szépen a dobozába. Nem sokkal később az üveglány mégis ott áll a polcon. Ferdén, de ott áll. Vajon ki tette oda? Olga, az orosz házvezetőnője? Nem, ő nem, állítja a gye- vuska. Másnap a konyhaszekrényben áll az üveglány. Oda vajon ki rakta? Olga a fejét rázza. Helen Mirren aludni készül. Már az ágyban fekszik, amikor furcsa neszeket hall. Kattan a doboz záija, éjszakai életre kel az üveglány. Mel Gibson villájában két betörő nézelődik a földszinten. Múmiák, koponyák, évszázadok óta fennmaradt relikviák. A betörők egyike meglátja a színész Karlovy Vary-i életműdíját. Kezébe veszi a szobrot. „Ez vajon mi?” — kérdezi. - Vigyük vagy itt hagyjuk? - töpreng. A ne- szezésre felébred Mel Gibson. Hangtalan léptekkel jön lefelé a lépcsőn. Kezében füvócső. Az amazo- nasi indiánok is használnak ilyet. Előbb az egyik, aztán a másik betörőt is leteríti a selyempizsamában „lövöldöző” sztár. Pedig a fiatalabb rimánkodva kéri, hagyja őt futni, hiszen nagy rajongója, nem tudta, kinek az otthonába törtek be. „Persze, rajongó, naná!” - dohog Gibson. És nincs kegyelem. Három kisfilm, három szellemes kétperces. „Jirí Menzellel könnyű dolgunk volt - meséli Martin Krejčí. - Élvezte, amit kitaláltunk neki. Nem kérdezte, mennyi időbe telik, míg felvesszük, végtelen alázattal állt a rendelkezésünkre. Helen Mirren más eset volt. Kilencven percet adott a klipre, mi pedig rettegtünk, hogy beleférjünk az időbe. Egy három- szintes londoni házban forgattunk, ahol a fénydublőrrel mindent pontosan lepróbáltunk. Jeleket raktunk a padlóra, hogy Helen Mirren lássa, mikor hova kell állnia. Szerencsére pontosan végeztünk. Mel Gibson ügynöke megértőén viszonyult hozzánk. Ahhoz viszont, hogy helybeli, Los Angeles-i stábot hozzunk össze, rengeteg kapcsolatra, ismeretségre volt szükségünk. Egyetlen forgatási nap Hollywoodban 150 ezer dollár, nekünk mindössze 30 ezer dollárunk volt a klipre. Nem hibázhattunk. Nem csúszhattunk ki az időből. A klip szereplője ingyen vállalkozik a munkára, így az ő türelmével sem élhetünk vissza. Amikor eljön Karlovy Varyba, szerződésben ígéri meg, hogy a következő évben vele készítjük el az új fesztiválklipet. Ez persze nem mindig sikerül. Robert de Niróval, Antonio Bande- rasszal és John Éravoltával sem tudtuk még leforgatni a filmet. Talán majdjövőre.” Mel Gibson Bel Air luxusnegyedében állt kamera elé. Oda sem egyszerű bejutni. Szigorúan őrzött kapukon engedik át az embert - ha átengedik. Forgatni reggel tíztől este tízig lehet, az ebédszünetet - vagy inkább a sziesztát - percnyi pontossággal betartva. „Operatőrt szerezni volt a legnehezebb - mondja a reklámfilmesként már Amerikában is híres cseh rendező. — Aki igent mond a felkérésre, az a világsztár miatt teszi, nem pedig azért, mert egy kis csapat lelkes cseh fickóval dolgozhat. Ehhez is komoly összeköttetések kellenek. Megnyerni valakit a munkához, piti összegért. Eredetileg Alwin H. Kuchler- rel, a Steve Jobs című film operatőrével számoltunk, aki az utolsó pillanatban lemondta a munkát. Egyszerűen halál fáradtnak érezte magát. Már bele is éltem magam, hogy nemcsak a rendezője, hanem az operatőre is én leszek a klipnek, amikor két nappal a forgatás előtt találtunk valakit. Jól dolgoztunk együtt, lehet, hogy jövőre is őt kérjük fel, ha Richard Gere nem lép vissza valamilyen más munkára hivatkozva.” Ami pedig Mel Gibson Karlovy Varyban kapott selyempizsamáját illeti (gallérján a város jelképével, a hímzett zergével), azt elárverezték. De már itthon, Prágában. Hatvanezer cseh koronáért vette meg valaki, aki aligha fog abban aludni. Annál nagyobb becsben fogja tartani. Az összeg egyébként a mellrákbetegek gyógyítását támogató alapítvány számlájára folyt. Művészet és humánum így találkozott Mel Gibson bevonásával. És mondjuk csak ki újra: ingyenes közreműködésével. Elhunyt Koltai Tamás színikritikus Budapest. Életének 73. évében váratlanul elhunyt szombaton Koltai Tamás színikritikus, dramaturg, egyetemi tanár. A legismertebb magyar színikritikus volt. Ahogy egyik könyve előszavában írta: legalább minden harmadik estéjét magyar nyelvű színházakban töltötte, a magyarországi színházi bemutatók egyötödét látta, és a látottak durván harmadáról ír. Tette mindezt több mint öt évtizeden át, nem véletlen, hogy véleménye, értékítélete nagyban befolyásolta, mi vált eseménnyé a magyar színházi életben. Koltai Tamás 1960-1965 között szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Hosszú pályafutása során dolgozott dramaturgként a Madách Színházban, később a Pannónia Filmstúdióban; a Színház című folyóirat munkatársa, majd főszerkesztője volt; vezette a Magyar Televízió színházi és film- szerkesztőségét; tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Az utóbbi években az Élet és Irodalom, valamint a 168 óra című magazin kolumnistája volt. Csaknem harminc kötete jelent meg: írt monográfiát Peter Brookról és Major Tamásról, Az ember tragédiája színpadi változatairól és a Nemzeti Színház rendszerváltás utáni történetéről. Rendszeresen kézbe foghattuk gyűjteményes köteteit is, a 2013-as Zsöllyerablét című könyvben például válogatott írásait fogta össze ötvenéves pályája meghatározó színházi élményeiről. (MTI, as) Koltai Tamás (1942-2015) A Vizsolyi Biblia 425. évfordulójára emlékeztek Jeles egyháztörténeti eseményre emlékeztek a hétvégén Vizsolyban, amely egyúttal a magyarság száméra is meghatározó: 425 évvel ezelőtt, 1590. július 20-én fejezték be az első teljes, magyar nyelvre fordított biblia nyomtatásét. Károli Gáspár a biblia magyar nyelvre fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A Károli- biblia nyomtatását 1589. február 18- án kezdte el és 1590. július 20-án fejezte be Mantskovits Bálint, a 16. század egyik legjelentősebb magyar nyomdásza. Ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 van A 16. századi kiadás alapján rekonstruált, az eredeti helyszínen, korhű eszközökkel és papírra kinyomtatott Vizsolyi Biblia első példánya a Vizsolyi Biblianyomtató Műhelyben (MTi-feivétei) Magyarországon, az egyik a vizsolyi templomban látható. A hungarikumok sorába ez év januárjába került a Vizsolyi Biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette, hatása a magyar nyelv alakulására szinte felmérhetetlen. A jeles évforduló alkalmából a Rákóczi Zsigmond fejedelem egykori kúriájában kialakított Vizsolyi Biblianyomtató Műhelyben, egy 16. századi technikával működő, vízimalom-meghajtású, rongypapírt gyártó manufaktúrában, korhű nyomdagépen elkészül a Vizsolyi Biblia fakszimile kiadásának első példánya. A tervek szerint 2017-re, a reformáció 500. évfordulójára kétszáz darabot állítanak elő a 21. századi „ősnyomtatványból”. (MTI, as)
