Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-18 / 165. szám, szombat
SZALON Bevándorlási reflexek 19-21. oldal 2015. július 18., szombat PRESSZÓ Kipusztulhatnak a mauidelfinek 17. oldal 68. évfolyam | 165. szám | www.ujszo.com Szombati vendég Bőrösök Enikő Nekem az kell, hogy a belemet húzhassam 9. oldal Egy havi bér = 0,68 m2 lakás A bérhez viszonyítva és abszolút számokban is Pozsonyban a legdrágább a lakás Nyaralhatnak a fejszési hármas ikrek Egy nagymegyeri panziótulajdonos tett nagylelkű felajánlást 24. oldal DAC-Senica a nyitányon Játékoskeretek és részletes átigazolási körkép 24. oldal A NAP SZÁMA Az év első hat hónapjában hamis euróbankjegyet foglaltak le. 1878 IDŐJÁRÁS Derült, napos idő. A csúcshőmérséklet 30-38 fok körül alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS 02/323 77 777 9 ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában mélyponton vannak a lakásárak, ami azonban korántsem jelenti azt, hogy könnyebben lehet lakáshoz jutni. Aki csak a fizetéséből szeretne összekuporgatni a vételárat, annak továbbra is hosszú évekig kell spórolnia. Szlovákiában a bruttó havi átlagbér az idei első negyedévben - legalábbis a statisztikai hivatal adatai szerint - 839 euró volt. Ha egy ekkora keresettel rendelkező alkalmazott úgy döntene, hogy a teljes havi fizetését lakásvásárlásra fordítja, az átlagbérből 0,68 négyzetméternyi lakást engedhetne meg magának - derül ki a Postabank most közzétett elemzéséből. Eszerint egy átlagos, 80 négyzetméteres lakásra is csaknem tíz éven keresztül kellene spórolnia egy átlagbért keresőnek úgy, hogy a teljes havi fizetését félreteszi, ami a többség számára elképzelhetetlen. Ráadásul a 839 eurós átlagbér az alkalmazottak többségének elérhetetlen álom, szülői segítség vagy hitelfelvétel nélkül a bérből és fizetésből élők számára a lakásvásárlás így továbbra is reménytelen vállalkozás. Az egyes régiók között is jelentős különbségek vannak. „Nyitra és Trencsén megyében az ottani havi átlagkeresetből 1,21 négyzetméterLakásárak ► Országos átlag: 1226€/m2 ► Legdrágább: Pozsony megye - 1682 €/m2 ► Legolcsóbb: Nyitra megye - 572 €/m2 nyi lakás vásárolható, Pozsonyban ezzel szemben csak 0,66 négyzetméter. Míg az előbbiek esetében így 5,5 évig kellene minden fizetést félretenni egy 80 négyzetméteres lakás megvételéhez, Pozsonyban több mint tíz évig” - nyilatkozta Jana Glasová, a Postabank elemzője. Szerinte Pozsonyban ugyan magasabb az átlagbér, mint az ország többi régiójában, azonban j óval drágábbak a lakások is. Az idei első negyedévben ráadásul már enyhén nőttek is a lakásárak, a négyzetméterenkénti átlagár így 1226 euró volt. Jana Kováčová, a jegybank sajtóosztályának a vezetője szerint ez azonban még mindig csaknem az ötödével kevesebb, mint amennyit a gazdasági válság 2008-as kirobbanása előtt kértek a lakásokért. Továbbra is Pozsonyban lehet a legdrágábban lakáshoz jutni, 1682 euró a négyzetméterenkénti átlagár, míg a legolcsóbbnak Nyitra megye számít, 572 eurós átlagárral. (vív, SITA) Egy éve keresik a felelősöket. A maláj légitársaság MH-17-es járata tavaly július 17-én zuhant le. A felvételen maláj nők emlékeznek Hollandiában az áldozatokra. (TASR/ap) Alaptalan a petíció a szaktárca szerint IBOS EMESE Megtévesztőnek és manipula- tívnak minősítette a petícióé bizottság az oktatási tárca válaszlevát, melyben a tárca elutasítja a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban a magyar, a szabadon választható ás a történelem órák számának növelését szorgalmazó petíciót. Pozsony. Az aláírásgyűjtést kezdeményező civilek azzal érveltek, hogy az alapiskola alsó tagozatán a magyar nyelv elsajátítására évfolyamonként heti 5-6-5-5 órával számolnak, míg a szlovák iskolákban a szlovák nyelv elsajátítására évfolyamonként 9-8-7-7 órát hagytak jóvá a tavasszal elfogadott kerettantervek alapján. Az oktatási tárca álláspontja szerint az állami oktatási program tervezetét a magyar szakmai szervezetek és a magyar alapiskolák érdemben nem véleményezték. Az év elején nyilvánosságra hozott kerettanterv ez alapján készült. „A kerettanterv minden nemzetiségi alapiskolának egyforma óraszámot ír elő, ez utóbbiakban az anyanyelv és az államnyelv elsajátítására az alsó tagozaton 42, a felső tagozaton pedig 48 óraszámot. Míg a szlovák alapiskolák alsó tagozatán 31, a felső tagozaton pedig 24 óraszámban tanulják a szlovák nyelvet” - áll a tárca levélben. A petíció második pontjában a szabad órák számának növelését kérték. A magyar iskolák felső tagozatán 7, míg a szlovák iskolákban 19 szabadon felhasználható óráról dönthetnek az iskolák. A tárca szerint összességében a magyar tanítási nyelvű alapiskolák alsó tagozatán 6-tal, a felső tagozaton pedig 12-vel több a szabad órák száma, mint a szlovák iskolákban. A történelem órák számának egyről kettőre történő emelésével kapcsolatban a tárca a szabadon felhasználható óráknál látja a megoldást. „Megtévesztő a minisztérium válasza, ugyanis a magyar iskolák esetében mindenütt összemossa az anyanyelvi és a szlovákórákat, amelyek így természetesen magasabb számot eredményeznek, mint a szlovák oktatási nyelvű iskolák esetében. Közben a magyar alapiskolák első osztályában nincs szlovák írás- és olvasásoktatás, csak szlovák kommunikáció, tehát az írásra, olvasásra mindenképp kevesebb órájuk van a magyar gyerekeknek. Ugyanilyen manipulativ módon összemossa a kötelező és választható órák számát is” - állítja Vojtek Katalin, a petíciós bizottság tagja. Egy éve lőtték le a maláj repülőt Kijev. Petro Porosenko ukrán államfő szerint Kijev támogatja egy nemzetközi különbíróság felállítását az éppen egy évvel ezelőtt Kelet-Ukrajnában lelőtt maláj utasszállító tragédiájának kivizsgálására és a felelősek megbüntetésére. Ukrajna és Oroszország kölcsönösen egymásra hárítja a felelősséget a tragédiáért. A hivatalos orosz álláspont szerint külföldi, nem orosz gyártmányú levegő-levegő rakétával találták el a repülőgépet. A holland nyomozóhatóságok végleges jelentése októberben kerül nyilvánosságra, de a CNN úgy értesült, a bizonyítékokból arra lehet következtemi, hogy a keletukrajnai szakadárok tehetők felelőssé a járat tragédiájáért. Folytatás a 7. oldalon. (MTI) NAHÁT! Térdén hordta a levágott kézfejét Peking. Átmenetileg a térdéhez varrták a leszakadt kézfejét egy kínai férfinak, akit munkahelyi baleset ért. A műtét végül sikerült, és már az ujjait is meg tudja mozdítani. Mivel a helyi kórházban kizárólag az amputáció lehetősége merült fel, átszállították a Hunan tartományi központjobban felszerelt és több szakemberrel ellátott Hsziangja nevű kórházába, ahol 2013-ban egy orvoscsoport már végzett hasonló visszavarrásos műtétet. A sérült idegek és inak gyógyulásához azonban több időre volt szükség, ezért az operáció kezdetéig - a kézfej vérellátásnak biztosítása érdekében - kezét ráoltották a beteg térdére. (MTI)
