Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-17 / 164. szám, péntek
4 | KÜLFÖLD 2015. július 17. | www.ujszo.com RÖVIDEN Hollandé: meggátolt terrorcselekmények Athéni igen a takarékosságra A görög belügyminiszter szerint ősszel előrehozott parlamenti választásokat tarthatnak Párizs. Terrorcselekményeket hiúsítottak meg a héten Franciaországban - közölte Francois Hollandé francia államfő. „A héten megelőztünk terrorcselekményeket, amelyek bekövetkezhettek volna” - mondta a köztársasági elnök, akit egy délfranciaországi vegyi üzemben kedden feltehetően szándékosan bekövetkezett robbantásról kérdeztek az újságírók. A bűncselekménynek nem voltak áldozatai és károkat sem okozott. Bemard Cazeneuve belügyminiszter azt közölte, hogy négy embert, köztük a haditengerészet egyik volt katonáját vették őrizetbe hétfőn az ország négy különböző pontján. „Francia katonai létesítmények ellen terveztek terrorakciót” - mondta a tárcavezető. (MTI) Japán katonák bevethetősége Tokió. A japán alsóház tegnap megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a szigetország a második világháború után először külföldön is bevethesse a katonákat. Az ellenzék bojkottálta a voksolást. A hadsereg feladatainak körét bővítő törvénytervezetet a lakosság jelentős része is ellenzi. Szerda este több tízezren tüntettek a törvényhozás épülete előtt a javaslat elfogadása ellen. Összecsapások robbantak ki a tiltakozók és a rendőrök között. (MTI) Obama és Putyin Iránról beszélt Moszkva/Washington. Barack Obama amerikai elnök felhívta orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, megköszönte neki Oroszország munkáját az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokon, és mindketten megállapították, hogy az a kedden megszületett megállapodás Iránnal az egész világ érdekét szolgálja. Mindkét vezető hangsúlyozta, hogy milyen fontos az amerikai-orosz párbeszéd a világ biztonságának és stabilitásának garantálásában. A két világ- hatalmi vezető nagyon ritkán hívja telefonon közvetlenül a másikat azóta, hogy az ukrajnai válság miatt feszültté vált a két ország viszonya. (MTI) Csapást mértek a húszi lázadókra Szanaa. Csapást mértek a déljemeni Aden kikötőváros két negyedében a kormányhoz hű erők az övezetet korábban ellenőrző húszi lázadókra. A Szaúd-Arábia vezette szövetségesek légitámadásainak támogatásával végrehajtott offenzíva súlyos csapást jelent a síita lázadókra, akik március óta próbálják az ellenőrzésük alá vonni a stratégiai fontosságú várost. A katonákat Szaúd-Arábiában képezték ki, a program két hónapja kezdődött. A csapatokat új felszereléssel, így páncélozott járművekkel is ellátták. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Brüsszel. A görög parlament megszavazta tegnap azokat a megszorító intózkedéseket, amelyeket a hitelezők követelnek Athéntól a harmadik pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdásáért cserébe. Az euróövezeti pénzügyminiszterek tegnapi konferenciáján elvi megállapodás jött létre arról, hogy 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt nyújtanak Görögországnak 3 hónapos lejáratra. Az athéni parlament tegnap hajnalig gyorsított eljárásban tárgyalt a takarékossági csomag első részéről, a törvénytervezetről 229 honatya szavazott igennel, hat tartózkodott, 64 pedig nemmel voksolt. Utóbbiak között volt Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter, aki a múlt hét elején mondott le posztjáról, Panajótisz Lafazanisz energiaügyi miniszter, valamint Zoi Konsztantopúlu parlamenti elnök, a kormányzó Sziriza párt egyik kiemelkedő tagja. A Sziriza 32 képviselője szavazott nemmel, és a hat tartózkodó is a párton belüli volt. Sok ellenzéki képviselő viszont igennel voksolt, és Alekszisz Ciprasz miniszterelnök támaszkodhatott a Sziriza koalíciós partnerére, a jobboldali Független Görögökre (ANEL). Röviddel a parlamenti vita kezdete előtt a radikális baloldali Sziriza élén álló Alekszisz Ciprasz görög kormányfő azzal fenyegette meg párttársait, hogy lemond, ha nemmel szavaznak a törvényjavaslatra. Előrehozott parlamenti választásokat tarthatnak szeptemberben vagy októberben - jelentette ki a görög belügyminiszter, miután a Sziriza képviselői között lázadás tört ki az új nemzetközi mentőcsomag miatt. Tomboltak a tüntetők Összecsapások törtek ki szerda este az athéni parlament előtt a megszorítások elleni tiltakozásul rendeMegszavazott intézkedések ► Beindítanak egy nagy mértékű áfaemelést. ► Elindítjáka nyugdíjrendszer átalakítását. ► Befagyasztják a garantált minimális nyugdíjat, amely csak 67 éves kortól járhat. ► Garantálniuk kell a görög statisztikai hivatal függetlenségét. ► Automatikus költségvetési kiadáscsökkentő mechanizmusokat kell bevezetniük. zeit tömegtüntetésen. A rendőrök paprikaspray-t és könnygázt vetettek be a rájuk Molotov-koktélokkal és kövekkel támadó többtucatnyi álarcos fiatal ellen. A rendbontók kirakatokat törtek be és legalább egy autót felgyújtottak. Az erőszak láttán a békés demonstrálok menekülni kezdtek. A rendőrség közölte, hogy legalább 50 embert őrizetbe vettek. A hatóságok közlése szerint több mint 12 ezren gyűltek össze a parlament épülete előtti Szintagma téren, hogy tiltakozzanak a Görögország és hitelezői között hétfőn kötött megállapodás ellen. „Nemet mondunk a privatizációra, mentsük meg a kikötőket, a DEI-t (a nemzeti energiavállalatot), a kórházakat” - volt olvasható a parlament előtt elhelyezett egyik transzparensen. Jöhet az áthidaló kölcsön Az euróövezeti pénzügyminiszterek tegnapi telekonferenciáján elvi megállapodás jött létre arról, hogy 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt nyújtanak Görögországnak 3 hónapos lejáratra. A pénzt az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) állják. Az elvi megállapodás azután született, hogy a görög parlament elfogadta a reformokról szóló törvényjavaslatokat. Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások. Görögország teljesítette az új mentőcsomagról való tárgyalások megkezdéséhez szükséges, az euróövezeti vezetők által meghatározott feltételeket - állapította meg tegnap az Európai Bizottság. Bizakodó a Valutaalap Görögország európai hitelezői egyre inkább hajlanak az adósság átalakítására - jelentette ki Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Az IMF kedden jelentette be, hogy nem fog részt venni a harmadik görög mentőcsomag finanszírozásában az adósság olyan átalakítása nélkül, amely lehetővé teszi a törlesztési terhek jelentős mérséklését középtávon. „Mindenkinek értésére adtuk, hogy bármilyen megállapodásról is legyen szó, meg kell találni a módját a terhek csökkentésének annak érdekében, hogy az ország fenntartható pályára állhasson” - mondta Lagarde. Az IMF három javaslattal állt elő: a törlesztési periódus több évtizedes megnyújtásával 30 éves törlesztési moratóriummal, Athén rendszeres pénzügyi támogatásával, illetve az adósság átalakításával. Francia és finn támogatás Az uniós országok közül elsőként a francia parlament nagy többséggel megszavazta a harmadik görög pénzügyi mentőcsomagot. A francia parlamenti szavazásnak - ellentétben Németországgal, Finnországgal, Észtországgal, Lettországgal, Szlovákiával, Ausztriával, ahol a politikai elit visszafogottabb volt a megállapodást illetően - nincs kötelező érvénye a kormány fellépésére. Manuel Valis kormányfő megerősítette, hogy Görögország hitelezői könnyíteni fognak az ország adósságán. Finnország parlamentje is jóváhagyta, hogy tárgyalások kezdődjenek Görögország kiadósságának rendezéséről - jelentette be Alexander Stubb finn pénzügyminiszter. A német Bundestag ma vitatja meg a kérdést. Kárpátalját új főnök kormányozza Hennagyij Moszkal személyében új elnöke van a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatalnak, Petro Porosenko ukrán elnök iktatta be tisztségébe a kormányzét, aki a csempészés elleni kemény fellépést helyezett kilátásba. Ungvár. Kárpátalja új kormányzója több helyi személyi változást is bejelentett. Hennagyij Moszkal 2001-2002-ben már betöltötte ezt a tisztséget. Előtte, 1995 és 1997 között a kárpátaljai rendőrség parancsnoka volt, és jelentős eredményeket ért el az akkor Kárpátalján virágkorát élő szervezett bűnözés elleni harcban. Ha megmaradnak a kárpátaljai csempészek kijevi kapcsolatai, akkor a helyzeten Moszkal újonnan kinevezett kormányzó sem fog tudni változtatni - jelentette ki Lengyel Zoltán, Munkács polgármestere. A Szlovákiával szomszédos ukrajnai megye előző kormányzója, Vaszil Hubai azt közölte, Kárpátalján nyugalom van, a hatóságok a városban és a megye egész területén ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet. Továbbra is keresik a Jobboldali Szektor (PSZ) hat fegyveresét, akik hét végi munkácsi lövöldözés után menekültek be a város környéki erdőkbe - közölte Hri- horij Osztafijcsuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik vezetője. Munkácson szombaton három halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzés robbant ki a PSZ emberei és Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő testőrsége között, s a konfliktus a csempészpiac felosztása körüli vitára vezethető vissza. Pavlo Klimkin külügyminiszter azt mondta, a Kárpátalján történt fegyveres konfliktus miatt veszélybe kerülhet az Európai Unió és Ukrajna közötti vízumliberalizáció. A miniszter szerint ugyanis „a szomszédos országokban sok olyan politikus van, aki igyekszik elferdíteni ezt a kérdést. Mindenekelőtt Magyarországon, de Szlovákiában is. Nézzék meg ezeknek az országoknak a sajtóját, és meglátják”. Klimkin úgy Moszkal, az új kormányzó (MTI) vélte, nagy a veszélye annak, hogy ősszel nagy nyomás lesz (Ukrajnán) a vízummentesség megadásával kapcsolatban, mert az EU bizonyos erői hiányosságokat fognak keresni Ukrajna felkészültségét illetően. (MTI) Feltételekkel lemondana Ponta Bukarest. Kész lenne lemondani a miniszterelnöki tisztségről a korrupcióval gyanúsított Victor Ponta román kormányfő, ha előzetesen Klaus Iohannis államfő írásban vállalná, hogy a jelenlegi baloldali koalíció jelöltjét bízza meg kormányalakítással. Ponta kifejtette: nem hajlandó lemondani csak azért, hogy Iohannis egy jobboldali politikust jelölhessen miniszterelnöknek. A jobbközép politikai nézeteket valló államfő a szociáldemokrata miniszterelnök lemondását sürgeti, amióta a korrupcióellenes ügyészség júniusban bűnvádi eljárást indított Ponta ellen. Az elnök nem válthatja le a parlament által kinevezett miniszterelnököt, de az alkotmány tág mozgásteret biztosít számára, hogy kit bíz meg kormányalakítással. Pontút a korrupcióellenes ügyészség (DNA) azzal gyanúsítja, hogy 2007-2008-ban hamis tevékenységi beszámolók alapján vett fel havi 2000-3000 eures honoráriumot. (MTI) Euklidisz Cakalotosz pénzügyminiszter csomagja. Elfogadták. (Tasr/ap)
