Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-16 / 163. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2015. július 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szavazatmentés Mindenkinek világos, hogy ennyiből nem lehet kampányt csinálni MÓZES SZABOLCS K érdéseket tesz fel, köz­ben pedig hitelt ajánl fel - Igor Matovič ismét színre lépett, jó érzékkel töltve ki a kezdődő uborkaszezon kí­nálta témavákuumot. Amikor semmi sem történik, akkor egy second hand téma is jól jön a politikai történésekre ácsingózó hírfogyasztónak - és per­sze a hírgyártónak is. A téma, mint az utóbbi egy évben számtalanszor, Radoslav Procházka és pártja kam­pánykiadásai. Matovič megismétli, hogy milyen módon leplezte le Procházkát, kér­déseket tesz fel a Sieť kampányki- adásait illetően, majd ajánlatot tesz neki egy kamatmentes hitel nyújtá­sára. Utóbbi természetesen szóra sem érdemes, PR-húzásként feladata, hogy a bulvártémákra éhesebbek fi­gyelmét is ebbe az irányba terelje. Az Egyszerű Emberek egyszerű ve­zetőjének kérdései értelemszerűen relevánsak is lehetnének-valóban, a Sieť honnan költ ennyit gigantikus méretű kampányára -, ám két gond van vele. Nehéz megítélni, melyik is a nagyobb. Egyrészt, míg Matovič Procházkára irányítja a reflektort, el­vész a lényeg: a pártok finanszírozá­sa terén rendszerproblémákkal küsz­ködünk két évtizede, mindenkinek teljesen világos, hogy annyi pénzből nem lehet parlamenti választási kampányt végigcsinálni, mint amennyiből azt a pártok hivatalosan kihozzák. Az olyan huncutságokról nem is beszélve, hogy a választási kampány a törvény alapján pár héttel a voksolás előtt kezdődik - vagyis csak ezzel kell elszámolni. Mindaz, ami előtte történik, nem elszámolás­köteles. Lagzi Lajcsi, Jolly és Suzy heteken keresztül mérgezi a vidéket (hogy csak a déli tájakat említsük), ám ennek mintha semmi köze sem lenne a vokshalászathoz. így párton­ként több százezer euró megy el, aminek semmi nyoma sincs a hiva­talos elszámolásban. Az egyéb ínyencségekről nem is szólva, ame­lyek mind megnehezítik a tisztánlá­tást. Amíg ilyen a törvényi háttér és annak betartatása, addig elég necces mindezek miatt egy kezdő pártra verni a balhét. És most nézzük a másik problémát. Mielőtt azt hinnénk, Matovič az igazság bajnokaként próbálja lerán­tani a leplet Procházkáról - ezt pedig a sajtó nem értékeli túlságosan -, tu­datosítsunk még egy dolgot. Matovičnak semmi baja sem volt Procházkával mindaddig, amíg az meg nem alapította a saját pártját, s ameddig a közvélemény-kutatások ki nem mutatták, hogy kitől viszi el a legtöbb szavazatot. Na vajon kitől? Igen, helyesen tippeltek: az Egyszerű Emberek táborából hasítja ki a leg­nagyobb szeletet. Matovič Procházka-ellenes hadviselése így mindjárt más fénybe kerül: az egyszerű ember saját pártját menti, a fő konkurenst verve. Az elhúzódó Matovič-Procházka harc pedig egy fontos problémára mutat rá: szere­peljen bármilyen gyengén is a jövő évi parlamenti választásokon a Smer, amíg a jobboldalon egymást lejárató pártok fognak tolongani, nem lesz reális Fico-mentes alternatíva. (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Strandoljon nemzetien! KOCURLÁSZLÓ ár van, képzeljük el, hogy miközben a strandon olva­dunk, mint a vaj, műanyag pohárba csapolt sörrel öb­lítjük le a sajtos-tejfölös lángost, és akkor egyszer csak megáll felettünk két fazon, és megkérdezi, mi a véle- zeti politikáról. Habitusfüggő a dolog, én valószínűleg az­zal a lendülettel küldeném el őket melegebb égtájakra, amellyel Jehova tanúi és házaló ügynökök előtt szoktam becsukni az ajtót, vagy amilyen lendülettel a biztosítósok hívásait teszem le. Hírínség van, a görögökbe és a menekültekbe már beleunt olvasóknak a hírügynökségek sem nagyon tudnak mit tálalni, ezért körbekérdezték a pártokat, ugyan biza mivel fogják tölteni a nyarat. Na persze nem azt kér­dezték, hol fognak a pártvezetők nyaralni, ha ugyanis bevallanák az igazat, azzal valószínűleg csak tovább hergelnék az állampolgárokat. Nem. Azt kérdezték, milyen politikai tevékenységet fognak kifejteni nyáron. Meg kell mondjam, számomra a Magyar Közösség Pártja szóvivőjének nyilatkozata volt a legszimpatikusabb, aki azt mondta, legalább nyárra hagyjunk békét az embereknek a politikával. Értelemszerűen a választások előtt kilenc hónappal ez már nem nagyon lehetséges, de a nyilatkozat ak­kor is olyan emberi. így a párt képviselőivel falunapokon, fesztiválokon találkozhatunk. Ugyanezt mondta a Híd szóvivője is. Oda kell menni, ahol a választók vannak, a gulyást meg mindenki szereti, elvégre magyarok vagyunk. A Smer nem tervez semmilyen politikai aktivitást nyárra - mondta a saj­tóosztály. Helyette a párt stratégái - gondolom - azzal lesznek elfoglalva, hogyan magyarázzák el a választóknak a harmadik görög mentőcsomag szükségességét. Inkább mennének ők is falunapra, de hát a kormányzás terhe... Az Új Többség vizet fog osztani, Elsősegély Szlovákiának címen. A helyi vízművekkel, amelyek forróság esetén egyébként is azt teszik, nehéz lesz konkurálniuk, mert azoknak sokkal több vizük van, de legalább az igye­kezet megvolt. Lipšic valamit jól csinálhat, ellenfelei ugyanis két honlapot is fenntartanak arra, hogy szakmánybán mocskolják, legalább heti szinten. A vizes akcióra legalább nem mondhatják, hogy pénzügyi csoportok áll­nak mögötte, annyi vizet, amennyit a párt szimpatizánsai megisznak, a képviselői fizetésből lazán ki lehet csengetni, de annyit tán még az asszisztensiből is. Az SDKÚ-t nem kérdezték meg. Pavol Frešo programjáról a megyei hi­vatalban tájékozódhatunk, más meg már nincs a pártban, csak ismeretlen arcok hirdetik a 63-as mellett, hogy ők az SDKÚ. A kereszténydemokra­ták nyáron is el fognak járni templomba, ami nyilván üdvösségükre szol­gál, ráadásul a templomok köztudottan hűvös helyek, még hosszú ujjú ingben is könnyű bent elviselni a hőséget, ez tehát egy win-win helyzet. Igor Matovič a Radoslav Procházkának adandó hárommillió euróval, Ra­doslav Procházka pedig ennek elutasításával, s a „nem” mentén egyéb ter­vei kifejtésével biztosított magának legalább júliusra elegendő médiafelü­letet, erről lásd a másik kommentárt. A slotátlanított Szlovák Nemzeti Párt a strandokra és fürdőhelyekre küldi kampánycsapatait, hogy elbeszélgessenek a napozókkal, már azokkal, akiknek erre igényük lesz. Hogy kicsit oldják a helyzetet, ajándékokat is fognak osztogatni. A toll, a Danko-portrés kártyanaptár és az asztalra te­hető zászlócska a strandon nem igazán praktikus, de mondjuk jól jöhet a nemzeti sassal díszített zuhanyzósapka, esetleg pelenka, ezzel a családo­sokat mindjárt megnyernék, illetve ők is a helyükön lennének kezelve. Ha tehát ön is látja, hogy ismert vagy kevésbé ismert arcok nem az őszinte emberbaráti szeretettől áthatva, hanem sanda szándékkal kínálnak gulyást, vizet, pártlogós tollat, próbálja őket pályamódosítással elkerülni. Ha ugyanez a strandon történik, mondja azt: ne takard el előlem a napot! Diogenésznek állítólag bejött. Iráni atomstop: máris üzletet szimatolnak A nemzetközi sajtó górcső alá vette az Irán és a nagyhatal­mak között kedden létrejött megállapodást Teherán atom- programjáról. „Tizenkét év nukleáris konfliktu­sa ért véget” -ünnepelt a Gánún című iráni újság, hangsúlyozva, hogy „feloldották Irán ostromát”. A kon­zervatív Kajhán napilap ezzel szem­ben nem rejtette véka alá a kételyeit a megállapodással kapcsolatban, és úgy vélte, hogy a mérsékeltnek tar­tott Haszan Róháni iráni elnök és amerikai kollégája, Barack Obama eltérően értelmezi az egyezségben foglaltakat. A Vatan Emrúz ultra­konzervatív újság is szkeptikus a megegyezéssel szemben. A lap azt irta a vezércikkében, hogy hatalmas kihívás lesz az egyezmény szövegé­nek átültetése a gyakorlatba. A Vedomosztyi orosz lap kiemeli, megszűnt Irán számkivetettsége, de Oroszországnak, amely fontos szere­pet játszott az egyezség létrejöttében, nem érdemes gyors haszonra számí­tania a Teherán ellen hozott szankci­ók feloldásából. A Rosszijszkaja Ga- zeta kormánylap úgy véli, az egyez­ség világpolitikai szempontból is fontos, hiszen az Oroszország elleni szankciók hatályba léptetése óta ez az első olyan megállapodás, amelyen a Nyugat és Moszkva egyenlő félként munkálkodott. A Kommerszant na­pilap rámutatott, hogy Oroszország főként az atomenergetikai együttmű­ködés erősítésével szeretné lefölözni a hasznot az Irán elleni szankciók fel­oldásából. Az orosz gazdaság számá­ra ugyanakkor kedvezőtlen hatással járhat a kőolaj világpiaci árának csökkenése, ami várható, amint Irán visszatér majd a piacra. A Financial Times brit újság ki­emeli: háromszoros hurrá a tökélet­len megállapodásnak, mert minden más lehetőség rosszabb lett volna. A folyamatos csúszások, a kölcsönös gyanakvás miatt várható volt, hogy a megállapodás kiábrándító lesz, de a történelem valószínűleg pozitívab­ban ítéli majd meg az egyezséget. Idővel az iráni rezsim rájöhet, hogy jobban jár, ha a térséget sújtó meg­annyi konfliktus békésen rendeződik - úja a Financial Times. A lap az iz­raeli reagálásról megjegyzi: Benjá­min Netanjahu miniszterelnök tilta­kozása egyre hangosabb, és bizo­nyos értelemben téveszmés, amikor azt mondja, hogy Irán meg akarja hódítani a világot. A The New York Times szerkesztőségi cikkében úgy vélte, ez „az utóbbi idők diplomá­ciatörténetének potenciálisan egyik legfontosabb következményekkel járó egyezménye”. A megállapodás elérte, amit korábban sem politikai pózolással, sem homályos katonai fenyegetéssel nem sikerült: legalább a következő 10-15 évre erős, ellen­őrizhető korlátokat szab Irán atom­programjának. Ezen kívül pedig át­formálhatja aközel-keleti politikát is. A francia Le Figaro szerint nem­csak azért történelmi a megállapo­dás, mert a szankciók feloldásáért cserébe garantálja az iráni atomprog­ram békés jellegét, hanem azért is, mert visszahelyez a nemzetközi szín­térre egy komoly játékost a Közel- Keleten. A Les Échos francia gazda­sági lap arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban az autóipar jár majd jól a 80 millió lakosú országban, aho­va a 2012-ben kivonult Renault és Peugeot-Citroen végre visszatérhet. Az izraeli lapok többsége a gyenge pontokra igyekezett rámutatni, mert szerintük az egyezmény csak elodáz­za az atombomba előállításának ve­szélyét. A kormányhoz közeli Jisz- ráél Hajóm lap azt állítja, hogy a tör­ténelem nem fog megbocsátani Ba­rack Obama amerikai elnöknek, mert „kóserré tette”, a nemzetközi jóváha­gyás pecsétjével látta el „a terrort ex­portáló Iránt”. A lap az 1938-as, Hit­lerrel kötött müncheni egyezmény­hez hasonlítja a kompromisszumot, naivnak és vaknak nevezi az Európai Uniót is. A baloldali-értelmiségi Há- árec azt állítja, hogy Iránnal nem is lé­tezhet jó egyezmény. A bécsi megál­lapodás szerinte is számos problémás pontot tartalmaz, ugyanakkor olyan lépésekre készteti Iránt, amelyeket másképpen nehéz lehetett volna el­érni. Értékelése szerint a Nyugathoz közeledő, nyugati cégekkel teli Te­herán kevésbé lesz majd veszélyes Izraelre. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents