Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-16 / 163. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2015. július 16. GOMBASZÖGI NYÁRI TÁBOR 3 „Ki kell mondani az igazságot” Egy herceg a táborban: Karéi Schwarzenberg volt a Gombaszögi Nyári Tábor vendége (Gombaszögi Nyári Tábor felvétele) MÓZES SZABOLCS Putyin, Beneš-dekrétumok, régi anekdoták. A Gombaszögi Nyári Tábor tegnapi vendége Karol Schwarzenberg korábbi cseh külügyminiszter, elnökjelölt volt. Itt van már Schwarzenberg? - lehetett hallani a kérdést tegnap több táborlakótól is. Nem véletlenül. Schwarzenberg nem csak a politikafalók között számít ismert névnek, sokan azok közül, akiket nem nagyon érdekelnek a közéleti, társadalmi előadások és viták, a herceggel való beszélgetésre kíváncsiak voltak. Szereti a magyarokat Amint várható volt, a volt cseh külügyminiszter szórta az anekdotákat. A hercegi család saljának életében a 20. század keserű abszurdumainak többsége koncentrálódott, szülei a náci megszállás alatt megtűrt státu- szúak voltak, a kommunista puccs után emigrálniuk kellett, elvesztve teljes vagyonukat. 1945-ben ezért fél évig nem járt iskolába, osztrák sorkatonaként pedig 1956-ban a magyar menekülteket segítette az osztrákmagyar határon. „1956 óta nagyon szeretem Magyarországot, lenyűgözött a magyarok hősiessége” - mondta Schwarzenberg. Azt is elmesélte, ez volt az egyetlen alkalom, amikor hasznát vette a latintudásának, mert ezen a nyelven kommunikált egy fiatal magyar orvossal, akivel egy bécsi gyógyszertárból orvosságokat szereztek a menekülteknek. Az anekdoták mellett értelemszerűen előjöttek a magyar vonatkozású témák. Az első érdekesség - amiről a gömöri-nógrádi régión kívül nem sokan tudnak -, hogy Schwarzenberg a 90-es évek elején segítette az ajnácskői templom építését. „Akkor Václav Havel hivatalvezetője voltam, és mindenki tudta rólam, hogy bár cseh vagyok, magyar a nagymamám. Minden magyar, akinek Prágában dolga volt, engem keresett, így jöttek az ajnácskőiek is” - idézte fel a történetet Schwarzenberg, aki azóta a község díszpolgára, ha ideje engedi, akkor évente egyszer ellátogat a faluba, a tábor után is oda készül. „Tabut döntöttem" Schwarzenberg 2013-ban indult az első cseh közvetlen elnökválasztáson, a második fordulóban a későbbi győztes Miloš Zeman volt az ellenfele. A herceget a kampány során a Beneš-dekrétumokról is kérdezték, ő pedig nyíltan elmondta: ha az akkori elnök és kormánya ma terme ilyet, a hágai bíróság előtt találná magát. „Azzal, hogy beszéltem róla, egy tabut döntöttem meg” - vallja két évvel ezelőtti nyilatkozatáról a herceg, s nem bánja, hogy azt mondta, amit mondott, még ha ez hozzá is járult ahhoz, hogy elvesztette az elnök- választást. Szerinte nyilatkozatának köszönhetően sikerült pár hónappal Karéi Schwarzenberg később rendeznie az akkori cseh kormánynak a feszült cseh-bajor viszonyt. „Valamikor ki kell mondani az igazságot. Mindenki szenved, ha csendben elfogadjuk a hazugságot” - mondta Schwarzenberg. A válaszára érkező tapsra csak legyintett, „ez már régi történet”, tette hozzá. A herceg ugyanakkor elmondta: szerinte a szlovákok tisztességesebben, emberségesebben bántak 1945 után a magyarokkal, mint a csehek az ottani németekkel. ,dinnek bizonyítéka, hogy most itt vagyunk” - fejtette ki Schwarzenberg. „Putyin veszélyes" A volt cseh külügyminiszter azok közé a politikusok közé tartozik, akiket az orosz kormány az utóbbi egy évben persona non gratának nyilvánított - korábban élesen kritizálta Vlagyimir Putyint, s most sem tett másként. „Az iskola sokkal inkább meghatározza a gondolkodású mint a nagy többség gondolná. Különbség, hogy valaki a Dzserzsinszki Akadémiát végezte el, vagy az Oxfordot” - mondta, utalva Putyin KGB-s múltjára és végzettségére. Schwarzenberg védelmébe vette az oroszok elleni szankciókat, amelyek szerinte idővel meghozzák a gyümölcsüket. Európának éles vonalat kellene húznia, s azt mondani: eddig és nem tovább! Putyin azon politikusok közé tartozik, akikkel idejében szembe kell szállni, és akikkel nem lehet kompromisszumot kötni. Főként nem mások, a grúzok, ukránok számlájára” - fejtette ki a herceg. És mit szól ahhoz, hogy kitiltották Oroszországból? „Nem nagyon izgat. Számomra megtiszteltetés, hogy ezzel egy elit társaságba kerültem, igaz, meglep, hogy hogyan kerülhettem régi konzervatívként egy csoportba az anarchista Cohn-Bendittel” - mondta Schwarzenberg. Magyarország európai integrációja kapcsán Schwarzenberg megjegyezte, a magyaroknak szükségük van Európára, és Európának is szüksége van Magyarországra. „De olyan Magyarországra van szüksége, amely aktív és Európa-párti lesz, és nem fog más, Európán kívüli lehetőségek után kacsingatni” - fogalmazott a veterán politikus. Az Új Szó a rendezvény médiapartnere Szalma + színház = különleges tér (FÉF-felvételék) BŐD TITANILLA A szalmaszínház immár három éve a Gombaszögi Nyári Tábor legkülönlegesebb helyszíne. Az építményről a tervezővel, a Fiatal Építészek Fórumának alapítójával, Szabó Krisztiánnal beszélgettünk. Hogyan született meg a szalmaszínház ötlete? Három éve beszéltem a Fiatal Építészek Fórumáról a Gombaszögi Nyári Táborban, és ezután a szervezők megkerestek azzal, hogy a Gurigongo Symposium szeretne kulturális, színházi programokat rendezni a táborban, csak kellene neki valamilyen tér, s ez lehetőleg ne legyen egy szokványos tér. Összedugtuk a fejünket a gurigongósokkal, és 2013-ban megépítettük az első szalmaszínházat. Miért pont szalma? Egyrészt azért, hogy a lehető legjobban szigeteljen, másrészt azt is szem előtt tartottuk, hogy olcsó, helyben beszerezhető anyagot használjunk. Az első szalmaszínbáz amolyan jurtaszerüség volt, mert akkor egy jurtaszerkezetet tudtak szerezni a szervezők, és annak a méreteihez igazítottuk a színházat. Az első év tapasztalatai rámutattak a hiányosságokra: nagyon világos volt a helyiségben, néhány helyen beesett az eső, és abszolút nem szigetelt. Ez egy komoly kihívás, hiszen közvetlenül a szalmaszínház szomszédságában van Az idei, upgradelt verzió vizualizációja a kocsma, ahol mindig zaj van. Ekkor találtuk ki, hogy legyen egy teljesen egyedi szerkezet, építsünk teljesen egyedi konstrukciót. Ismét a költség- hatékonyságot vettük figyelembe, a faanyagot Rozsnyóról hozzuk, a szalmát helyi gazdáktól biztosítjuk be. Tavaly viszont kevés volt a szalma. Többet rendeltünk, de nem sikerült annyit szereznünk, mert az esőzések miatt nem volt elég szalma. Éppen ezért voltak részek, amelyek nem voltak berakva szalmával. Építészként ez így nekem érdekesebb volt, mert megvolt a kapcsolat a kinti természettel, de a színházi izoláltsága, zártterűsége kevésbé tudott így megvalósulni. Idén nem voltak ilyen gondok? Idén 600 bála szalmát használtunk fel, szemben a tavalyi 320-szal. Meg is nyújtottuk az épületet, hogy még többen elféljenek, s hogy a színészeknek is kényelmesebb legyen, egy öltözőrészt is kialakítottunk. Tavalyi tapasztalat az is, hogy az egyik darabban sok fekvő jelenet volt, amiből a hátsó sorokban ülők semmit nem láttak. Ezt akartuk kiküszöbölni, és emelkedős, teraszos nézőteret kialakítani. A színháziasságot támogatva vászonlepedőkből álmennyezetet hoztunk létre, ez egyrészt szellős, biztosítja a levegőáramlást, viszont kizárjuk a magas rúdszerkezetet, s egy intim belső jöhet létre, ami teljesen elválik a külvilágtól. Hányán dolgoztak a szalmaszínház tervezésén? Tavaly meghirdettem a Fiatal Építészek Fórumában, hogy akinek van kedve, az készítsen egy javaslatot, de végül nem érkezett javaslat, így én terveztem meg az építményt. Statikussal is átszámoltuk, úgyhogy ez egy stabil szerkezet. Idén persze még meg is erősítettük, ugyanis az eredeti elképzelés nem szólt ilyen hosszú időre, az volt a terv, hogy minden évben egy újat építünk. Mivel azonban még nem biztos, hogy marad-e a tábor Krasznahorkaváralján, úgy döntöttünk, hogy egyelőre megtartjuk a tavalyi szerkezetet, aztán meglátjuk. Év közben voltam kint többször terepszemlén, a konstrukció jól bírta. A talajon fekvő szerkezetért aggódhattunk egy picit, de szerencsére annak statikailag nincs fontos szerepe. Ha viszont jövőre is marad a dolog, akkor az alsó elemeket ki fogjuk cserélni. De hogy visszakanyarodjak az eredeti kérdéshez, a fő- szervező-felhasználó-tervező-sta- tikus négyszögben született meg a forma. A kivitelezés három nap alatt készült, nagyjából tíz-tizenkét ember dolgozott rajta, a szalmarakásba pedig már több külső szemlélődő is bekapcsolódott. Mennyire szokványosak az ilyen jellegű építmények a fesztiválokon? Konkrét funkcióval összekötve én még nem találkoztam ilyesmivel. Amiről tudok, hogy a Hello Wood által szervezett csórompusztai építőtáborban épített szerkezeteket kiviszik a Sziget Fesztiválra, de ez inkább csak egy látványosság, nincs konkrét funkciója. BŐD TITANILLA Otthonunk, Gombaszög Vannak táborok, amelyekből ki lehet öregedni. Gombaszög nem ilyen. Épp ellenkezőleg, minél „veteránabb” valaki, annál otthonosabban mozog a placcon. Gombaszög (ami Krasznahorka) évről évre jobb. Az egyetlen hiányosság tavalyhoz képest, hogy nincsenek kiscicák. Gombaszög jó, mert színes, élő és barátságos. Mintha mindenki ismerne mindenkit. Gombaszög azért is jó, mert nyitott. Annyira, hogy a DH-elnök a megnyitón helyrerakja a meghívott magyarországi politikusokat, és tisztása, hogy ez a rendezvény pártfüggetlen. A Gombaszögi Nyári Táborban mindenki önmagát adhatja, de közben találkozhat más véleményekkel is. Itt a komfortzónából is könnyebb kilépni, mint máshol. (Bár az esti, „Miért félünk a fizikától?” című előadást nem biztos, hogy bevállalom.) S pont ez is lenne a célja. Már nem az, hogy a gimnáziumi fizi kaórák traumáit feloldja (bár az sem egy rossz dolog), hanem hogy felnyissa az emberek szemét a világra. Vagy legalább rámutasson, hogy a világ több, mint az iskola meg a buli, és sokféleképpen ki lehet teljesedni benne.
