Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-15 / 162. szám, szerda
KELET- ES KOZEP-SZLOVAKIA 2015. július 15., szerda 15. oldal Az ortodox zsinagóga klasszicista stílusban épült, és kisebb megszakítással (1944-1945)"az 1960-as évek elejéig működött (Leczo Zoltán felvétele) FÓKUSZBAN Évtizedek óta pusztul a zsinagóga Királyhelmec. A zsinagóga építésének időpontját a különböző források eltérően jelölik. Az egyik szerint már 1840-ben állt, mások az 1850-es évet tartják hitelesnek. Az ortodox zsinagóga klasszicista stílusban épült, és az 1960-as évek elejéig működött, amikor a helyi zsidó hitközség a kivándorlások következtében megszűnt. A közvetlen szomszédságában állt a később épült, jóval kisebb, haszid zsinagóga, amely a II. világháború után semmisült meg. Az úrbéri feljegyzések, a va- gyonösszeírások legkorábban az 1790-es években tesznek említést a bodrogközi zsidóságról. Királyhelmec főutcája egyébként jellegzetes zsidó építkezési jegyeket mutat. A boltok, amelyek egyben lakóházak is voltak, egymáshoz nagyon közel helyezkednek el. A 20. század első felében Királyhelmecnek minden ötödik lakosa zsidó volt. Akadtak olyan községek, amelyekben a számarányuk meghaladta a 25 százalékot. (leczo) Nagytárkány - zöld ág helyett zöld mező LECZO ZOLTÁN 1320-ban Tharkan, 1324- ben Tarkan, 1340-ben Nog Tharkan. rwviftMzg A Tisza-parti község 2007 óta használt címerében szinte ugyanazok a motívumok találhatók, melyek a falu 1787-es körpecsétjében is szerepelnek: vörös mezőben, zöld pázsiton álló, aranylábú, ezüstgalamb, mely háromlevelű aranyágacskát tart a csőrében. Az eredeti pecséten és a korábbi címerben is ágon áll a galamb - a címerben az ágak zöld színűek voltak ám ennek az ábrázolásnak a használatát a heraldikai bizottság nem engedélyezte, mondván, nem felel meg a heraldika szabályainak. A község területe már az új kőkorban lakott volt. Később a vonaldíszes kerámiák és a pilinyi kultúra népe élt itt. A község Tisza parti részén a Földvár-dűlőben egykor valószínűleg földből épített erősség állt, ennek mára nem maradt nyoma. A falu a 13. század végén már létezett, a Tárkányiak birtoka volt. A 14. század elején Tárkány már két falu: Kis- és Nagytárkány. 1320-ban Tharkan, 1324-ben Tarkan, 1340-ben Nog Tharkan alakban szerepelt az írott forrásokban. A 15. század első felében a Nagytár- kányi, a Perényi és az Agárdi család birtoka volt. Ekkor már vásártartásijoga is volt. A 16. század első felében épült egykori várkastélya, melynek 1550-ben Vékey Ferenc volt a tulajdonosa. A század végére örökösei, a Palugyay és a Paczoth család lett a birtokosa. A 17. században a Nagytárkányi és 1688-tól a velük rokon Sennyey családé volt. A 19. században a Sennyey családon kívül Nátafalus- syak, a Majláthok és a Szigetiek is birtokosok voltak. 1715-ben 5 lakott és 14 lakatlan háza volt. 1787- ben 63 házában 360-an éltek. 1828- ban 75 háza és 578 lakosa volt. Lakosai mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. Legközelebb Komárom címerét mutatjuk be. Fémre fém, színre szín A heraldika első ^szabálya, hogy fémre fémet és színre színt nem lehet helyezni. Ez a szabály a heraldika kezdetén jött létre, amikor a kontraszt és a jó megkülönböztethe- tőség kedvéért csak egy színből és egy fémből álló címerek léteztek A vüágos fémek és a sötétebb színek kontrasztját megfelelőnek tartották arra, hogy a csatában jól elkülönítse a lovagot a tömegtől. i A szabály létrejöttének másik okaként azt hozzák fel, hogy ne- \ hezen tudtak festékkel (színnel) í festékre festeni, vagy fémet fémre helyezni, (wikipedia) Speciális készülékkel tisztítják a tó vizét Szlovákiában elsőként Kassán helyeztek üzembe a víz felszínén úszó tisztítóberendezéseket NÉMETI RÓBERT A város önkormányzata speciális, a víz felszínén úszó berendezést helyezett üzembe a Jazero-tavon. A rendszert már több szomszédos ország használja, Szlovákiában elsőként Kassán próbálták ki. KASSA A legnagyobb gondot az évek során elszaporodott kékmoszat okozza. Eltávolítására nemrég szökőku- tat indítottak be, pár nappal ezelőtt pedig speciális tisztítóberendezést helyeztek a tóba. A berendezés működtetése 83 ezer euróval terheli a város költségvetését. A környékbeli tavakat és víztározókat is ellenőrzik, a Jazero-tó vizét és élővilágát pedig a tisztítás előtt, alatt és után is elemzik. A tisztítás során a szakemberek kizárólag környezetbarát sze- reketjuttatnakavízbe. „Örülök,hogy város bekapcsolódott a programba” - mondta Lenka Kovačevičová, Tóváros városrész (Nad jazerom) polgármestere, A Jazero-tó vizét legutóbb húsz évvel ezelőtt frissítették fel, a mostani tisztítás után a lakosok remélhetőleg újra bátran fürödhetnek a tóban. Ilii A tisztítóberendezés Blahoslav Maršálek, a Brünni Masaryk Egyetem professzorának találmánya (A szerző felvétele)
