Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-15 / 162. szám, szerda
www.ujszo.com I 2015. július 15. KULTÚRA 7 Igényeljük a szöveget Beszélgetés a Manó Könyvek kiadó főszerkesztőjével (A szerző felvétele) JUHÁSZ KATALIN Tanított irodalmat, írt recenziókat ós novellóskötetet, vezetett beszélgetésakat írókkal, foglalkozott fiatal tehetségekkel, majd a Manó Könyvek kiadóhoz került, melynek jelenleg ő a főszerkesztője. Csapody Kingával beszélgettünk. Miben különbözik a Manó Könyvek a többi magyarországi gyermekkönyvkiadótól? Tavaly voltunk tízévesek, úgyhogy már viszonylag nagy manók vagyunk. Ez abból is látszik, hogy nemcsak az évente kiadott könyvek száma nőtt, hanem sikerült felépíteni nullától kamaszkorig a kiadói palettát. Régebben főként foglalkoztatókra, leporellókra, színezőkre szakosodtunk, most viszont nagy figyelmet fordítunk az első olvasóknak szóló kiadványokra, amelyek segítik a gyerekeket abban, hogy egy idő után egyedül is olvassanak. Személyes szívügyem egyébként a kamaszoknak szóló színvonalas irodalom, amellyel az „elveszett olvasókat” igyekszünk visszacsábítani. Mert látjuk, hogy hajó könyvet kapnak a kezükbe, akkor igenis szívesen olvasnak. Nehéz jó szerzőket találni? Nem egyszerű. De ha már megtaláltuk, szeretnénk segíteni is őket. Ha a szerző jól érzi magát a kiadónál, elégedett a munkánkkal, akkor a további könyveit is nálunk jelenteti meg, és közösen építhetünk egy írói és egy kiadói profilt. Ha elvisszük a szerzőinket egy-egy iskolába, azt látom, hogy a személyes jelenlét hatására a gyerekek érdeklődni kezdenek, és vagy ott azonnal megveszik a könyvet, vagy később vetetik meg a szüleikkel. Aztán megúják a Face- book-oldalunkra, hogy tetszett. Szóval lehet őket lelkesíteni, a kamaszkor amúgy is egy rajongó korszak. Meg tud élni a piacon a kiadó? Alapvetően nincs okunk panaszra, évről évre jobbak az eredményeink. Egyébként mindenki érzi, hogy a könyvpiac kezd magához térni, lassan visszatér a válság előtti szintre. Van néhány sikeres sorozatunk, például a Németországból átvett Bori-sorozat, amelyet az anyakiadó szerint Európában nálunk szeretnek a legjobban. A Titkos királyság is nagyon sikeres, mert a klasszikus meseszüzsét követi, ráadásul olcsó és gyűjthető: az egymás mellé rakott könyvek gerince lassan kiadja a három főszereplő kislány arcát. Varró Dániel is nálunk van, az Akinek a Csapody Kinga kedve dacos most kapott Szép Magyar Könyv-oklevelet. Meg lehet fogalmazni, miben különbözik a magyar gyerek ízlése a francia vagy a brit gyerekétől? Amikor külföldi kiadók képeskönyveket akarnak eladni nekünk, mindig belefutunk abba a problémába, hogy a szép, nagyméretű kiadványokban oldalanként három-négy szót találunk. Na, ezt Magyarországon nem lehet eladni. A magyar olvasó igényli a képhez a szöveget. Azt hiszem, nem merünk fejből mesélni vagy beszélgetni a képekről, inkább betűről betűre felolvassuk a gyereknek a szöveget. A magyar ízlés leginkább a némethez hasonlít. Szeretjük a letisztult képi világot, a realisztikus, de mégis bájos figurákat. Ez egyébként lassan változik, kezdünk nyitottabbak lenni a művészi illusztrációkra. Aztán itt a Klassz! sorozat, amelyben elkezdtük újramesélni a klasszikusokat, megőrizve az eredeti mű hangulatát. Ez Nyugat-Európában bevett gyakorlat, nálunk viszont kitört a botrány, amikor az első ilyen könyvek megjelentek. Azt találtuk ki, hogy minden fejezethez betettünk eredeti szemelvényeket is. Amikor a gyerek elkezd olvasni, nem egy számára nehezen érthető szöveggel találkozik. Lehetősége van összehasonlítani az újat az eredetivel, és ha megtetszik neki, elolvassa az eredetit is - legalábbis sok ilyen visszajelzést kaptunk. Nem megszentségteleníteni akarjuk a remekműveket, csak segíteni szeretnénk a gyerekeknek a kötelező olvasmányok megértésében. Büszke vagyok rá, hogy ezeket a könyveket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, vagyis az oktatásért felelős központi hivatal is jóváhagyta, úgyhogy az iskolák is megrendelhetik őket. Ön hogyan kapott rá a gyerekirodalom ízére? Nemrég jelent meg a második, kicsiknek szóló kötete. A kiadónál egy ideig én figyeltem a nemzetközi trendeket, vonulatokat. És mivel hárman vagyunk testvérek, a tesótéma mindig is izgatott. Kerestem egy könyvet, amely a testvérré válás örömeiről szól, a nagytestvér fontosságát hangsúlyozza, de nem igazán találtam olyat, aminek a nyelvezete, az elrendezése és az illusztrációja is tetszett volna. Ezért inkább írtam egyet. Úgyis épp tartanom kellett négy hónap szünetet a kiadói munkában, mert akkor született a kisfiam. A Tesó lettem egy családi beszélgetőkönyv, Pásztohy Panka rajzaival jelent meg, és szép sikert aratott. Úgyhogy a második rész, a Jó gyerek lettem már adta magát. Ráadásul a fiamnál is most kezdődik a dackorszak... TÉMA: Lakásfelújítás finanszírozása: Milyen hitelt válasszunk? Ez a lap jár Önnek! Új SZŐ Hasznos tanács az Új Szóban! RÖVIDEN Meghalt Haás Vander Péter Budapest. Ötvenkét éves korában, hosszan tartó betegség után hétfőn este elhunyt Haás Vander Péter Jászai Mari-díjas színművész, szinkronszínész. A győri születésű Haás Vander Péter játszott a József Attila Színházban, majd az Arany János Színház tagja, 1994-től pedig a Tivoli Színház színésze volt. A művész 1996-tól a teátrum megszüntetéséig, 2012- ig a Budapesti Kamaraszínházban játszott. Több mint húsz éve szinkronizált, számtalan film és sorozat főszereplőjének adta a hangját. Ő szinkronizálta többek között a Spartacusban Kirk Do- uglast, a Terminátorban Michael Biehnt, A szakaszban Tom Be- rengert, a Forrest Gumpban Gary Sinise-t, A téglában Alec Bald- wint, a Mamma Mia! -bán pedig Stellán Skarsgardot. Az ő hangján szólalt meg a Rex felügyelőben Tobias Moretti. (MTI) Díjat kapott Bárdos Judit Vico Equense. A legjobb színésznő díját ítélték oda Bárdos Juditnak a Nápolyhoz közeli Vico Equensében megrendezett Social World Film Festivalon, a hétvégén. Bárdos Juditot az olasz filmszemlére Zdenék Jiráský Csendben (V tichu) című, szlovák-cseh koprodukcióban forgatott filmjének bemutatójára hívták meg. A fesztivál fiatalokból álló zsűrije, a Giuria Giovani Bárdos Juditnak ítélte a legjobb színésznőnek járó díjat a Csendben nyújtott alakításáért, Zdenék Jiráský pedig megkapta a legjobb rendezés díját. Az Agáta Schindler ötlete nyomán készült film olyan tehetséges zsidó zenészek-müvészek sorsát mutatja be, akiknek karrierjét derékba törte a holokauszt. Bárdos Judit a sugárzó zenésztehetséget, Edith Kraus zongoraművészt kelti életre. A Csendben már eddig is több fesztiválról hozott el jelentős díjakat. A tervek szerint a filmet ősszel a Szlovák Televízió is bemutatja. (tébé) A Csendben című szlovák-cseh filmet ajánlja az olasz közönségnek ' (Fotó: Social World Film Festival) FÜLVIDÉK Szoknyák a porban Szabó Enikőt sokan a Holdviola 2010-es V ándorfecske című nagylemezének közreműködőjeként ismerték meg - a csodás hangján megszólaló En az éjjel nem aludtam egy órát című népdal egyszerűen megunhatatlan. A zenész gazdag múltra tekint vissza. Énekel és szaxofonozik az 1994- ben alakult szentendrei Sajnosba- tár zenekarban, amely a hagyományos, gitárra, basszusgitárra és dobra épülő rockzenét tenorszaxofonnal egészíti ki. A Sajnosba- tár zenéje olykor slágeres, szép és könnyen emészthető, olykor progresszív, nyers és durva. Halálosan vicces és viccesen halálos szövegei sok esetben „filozofikusan trágárak”. Enikő ezenkívül dolgozott népzenei, dzsessz-, un- dergound és régizenei együttesekkel. Most dalszerzőként debütált. A zenekarával készített albumán a különböző stílusokat személyes, egyedi hangvételével ötvözi. „Sok együttesben énekeltem már. Sokan a számba adtak szavakat és mondatokat, de egyiket sem éreztem igazán magaménak. A Szoknyák a porban című nagylemez többek között ebből az érzetből is táplálkozik. Szeretném, ha a közönség most már megismerné az egyéni gondolataimat, valamint a hozzám igazán közel álló hangzásvilágot” - mondta az énekesnő. A Szoknyák a porban népzenei, világzenei és dzsesszelemekből összeálló, egységes megszólalású, de sokszínű, erős album. A mindannyiunk által átélt élethelyzetekről, a vágyainkról, régi és új szerelmeinkről, múltunkról, elszalasztott lehetőségeinkről és az előttünk álló jövőről szól. A zenekartagjai: Csemók Klára (brácsa, ének), Kisgyőri Krisztián (nagybőgő, ének), Könczöl János (gitár, a Sajnosbatár vezetője), Molnár Mátyás (ütőhangszerek) és P. Szabó Dániel (cimbalom). A CD-n Szabó Enikő nyolc saját szövegű zeneszáma mellett Parti Nagy Lajos Földközel című versének megzenésítettváltozata, valamint három népdal, az Adta volna Isten, a Szeress rózsám igazán és az Álom esett a szememre átirata szerepel - utóbbit Enikő Pap Jankával énekli. A Minden ősszel című szerzemény után a Ragyogás címűhöz is készült videoklip, egy animációs videó, amely még jobban kiemeli a dal és az ének szépségét. A Szoknyák a porban harmonikus stíluskavalkád. (Tom-Tom Records, 2014) Értékelés: 10/8 Puha József
