Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-13 / 160. szám, hétfő

KULTÚRA www.ujszo.com | 2015. július 13. 7 A legjobb filmért járó Kristálygkóbuszt Diego Ongaro vette át Bob és a fák című amerikai alkotásáért (SiTA/AP-feivétei) Magyar film is nyert Karlovy Varyban Ot elsőfilmes rendezőt díjaztak a játékfilmek fő versenyében A ligetfalui náci tábor elfelejtett története SZABÓ G. LÁSZLÓ Három egymást követő évben fényes magyar győzelem. Karlovy Vary fesztiválján Horváth Lili Szerdai gyereke előbb a külföldi kritikusok (FEDEORA), majd A Nyugat keletje szekció zsűrijének a diját kapta. Ha filmes fogadóirodát nyitottak volna a fesztiválpalotában, Horváth Lili alkotása talán ott sem lett volna az esélyesek listáján. A Szerdai gye­rek hibáival együtt értékes, humánus alkotás. Egy tizenkilenc éves, inté­zetben nevelkedett lány első lépéseit teszi az életben. Vállalkozásba kezd, hogy rendezett körülményeit bizo­nyítva magához vehesse állami gon­dozásban levő négyéves kisfiát. Ön­magával vívott harca ugyanolyan kemény, mint az a csata, amelyet a környezetével kell megvívnia. Hor­váth Lili finoman, érzékenyen kezeli e jól ismert témát, csak nem mindig tálalja hihetően. De legalább érzel­meket kavar, a néző gyorsan közel kerül a történet szereplőihez. Szász János tavalyelőtti (A nagy füzet) és Pálfi György tavalyi (Szabadesés) győzelme után azonban senki sem gondolta, hogy Karlovy Vary idén is díjaz magyar filmet. A sikersorozat tehát nem szakadt meg, így pedig már nem is annyira fájó, hogy épp az 50., jubileumi mustrán nem szerepelt magyar alkotás a fő versenyben. Ami viszont várható volt: „a nagy zsűri”, a tizenhárom versenyfilm kö­zül választó, öttagú ítészcsapat (élén Ólafur Darri Ólafsson izlandi szí­nész-producerrel) nem hagyhatta fi­gyelmen kívül a két cseh versenyfil­met. Díjazta is mindkettőt, a legjobb döntést hozva. Az elsőfilmes Slávek Horák Házi gondozó című munká­jáért a címszerepet árnyaltan meg­formáló Alena Mihulovának adta a legjobb női alakítás díját, Jan Prušinovský A Kígyó fivérek című filmjéből pedig a fiatalabb, „elve­szett” fiút elképesztő hitelességgel játszó Kryštof Hádeknek a legjobb férfialakítás díját. A versenyfilmek szekciójában kiosztott hét díj egyéb­ként öt debütáns rendező pályáját in­dítja most el nagy erővel, hiszen Karlovy Vary fesztiváljának már a legrangosabb amerikai filmes szak­lap, a Hollywood Reporter is több ol­dalt szánt nyári számában. Folytatva a kiemelt versenyfil­mek sorát: különdíjat kapott az osztrák Akinek szárnya van című alkotás (két nővér félelmekkel teli titkos szobája), elismerő oklevelet pedig a román-francia-lengyel ko­produkcióban forgatott Varázslatos hegy (Afganisztánban, a mudzsa- hedinek oldalán harcol a szovjetek ellen egy lengyel fotós-hegymászó), az olasz-görög összefogásban ké­szült Antonia (a címszereplő: An­tonia Pozzi, a tragikus sorsú milánói költőnő). A legjobb rendezés díját a koszovói Visar Molina kapta Babai című munkájáért, amelyet né- met-koszovói-macedón-francia együttműködéssel valósított meg. Egy kilencéves utcai cigarettaárus a történet hőse, akit előbb az anyja, Fő díjazottak ► Kristályglóbusz: Bob és a fák (amerikai-francia film, rendezte: Dlego Ongaro) ► Azsűrikülöndíja: Akinek szárnya van (osztrák film, rendezte: Peter Brunner) ► A legjobb rendezés díja: Visar Morina (a Babai című német-koszovói filmért) ► A legjobb női alakítás: Alena Mihulová (a Házi gondozó című cseh filmben nyújtott alakításáért) ► A legjobb férfialakítás: Kryštof Hádek (A Kígyó fivérek című cseh filmben nyújtott alakításáért) ► A Nyugat keletje szekció zsűrijánskdíja: Szerdai gyerek (magyar film, rendezte: Horváth Lili) majd az apja hagy el meglehetősen gyalázatos módon. Amerikai filmnek ítélte oda a zsűri a 25 ezer dollárral járó fődíjat, vagy­is a Kristályglóbuszt. Diego Ongaro alkotása, a Bob és a fák sok rokon­ságot mutatott a kanadaiak verseny- filmjével, A fák hangjával. Az is fa­kitermelők között játszódik, és ab­ban is apa és fia kapcsolata fogja össze a történetet, ám a zsűrinek On­garo rendezése imponált jobban. Kétségkívül nagyszerű film a Bob és a fák, de talán a „hátszele” is hozzá­segítette a győzelemhez. Egyrészt az, hogy egyetlen szereplőjétől elte­kintve csupa őslakos, igazi hegylakó teszi hitelessé, másrészt pedig a ren­dező és a forgatókönyvíró (férj és fe­leség) párosa. Francia a férfi, ame­rikai a nő, közös megegyezésük alapján házasságkötésüket követően Amerikába költöztek. Két, szegé­nyes New York-i év után a természet lágy ölén raktak új fészket, de egy idő után abból is kiröppentek, és még tá­volabbi helyre költöztek, egy ritkán lakott hegyvidékre. Ott, a helybeliek életéről akartak filmet készíteni, ve­lük, az ő közreműködésükkel. Ezért lett a Bob és a fák hétköznapi törté­net apró örömökkel és nem kis gyöt­relmekkel színesítve. Hitelessége valósággal süt a vászonról. Két nagy vesztese is van az idei fesztiválnak. Az ukrán Éva Ney- mann filmje, az Énekek éneke és a dánok Aranypartja. Előbbi egy Odessza melletti kis település zsidó közösségének hétköznapjait ecseteli dokumentarista pontossággal, utób­bi a gyarmatosítás 1830-as éveinek Dán-Guineájába kalauzolja nézőit, egészen izgalmas történelmi filmet kínálva. A zsűri sajnos mindkét al­kotást figyelmen kívül hagyta. A nyitóest életműdíjasa Richard Gere volt. A záró gálán Iva Jan- žurová, a cseh film nagyasszonya részesült ugyanebben az elismerés­ben. Örömében két férfit csókolt meg a nézőtéren. Udo Kiér,, a Holly­woodban élő német filmsztár volt az egyik, Harvey Keitel, a jeles New York-i színész a másik. Hiába, na! Janžurová nemcsak rendezőket és szerepeket tud választani, az ízlése is osztályon felüli. TALLÓSI BÉLA Pozsony. Engerau - a ligetfalui náci tábor elfelejtett története cím­mel október 11-ig látható kiállítás a Zsidó Hitközség Múzeumában, a pozsonyi zsinagógában. A ligetfa­lui - német nevén: engeraui - mun­katábort 1944 novemberében hoz­ták létre a náci vezetők és 1945. március végéig működött. A ma­gyar területekről ide hurcolt zsidó férfiakat (kb. 1700 személy) a kö­zeledő Vörös Hadsereg ellen emelt védősánc építésére kényszerítet­ték. Egy héttel a tábor felszabadí­tása előtt az osztrák őrök tömege­sen gyilkolták le a foglyokat, a túl­élőket pedig - akikkel már nem tudtak végezni - halálmenetben Wolfsthalon és Hamburgon át az Alsó-Ausztriában fekvő Bad- Altenburgba hajtották. A cseh­szlovák hatóságok az egykori tá­bor területén több száz holttestet exhumáltak. Az Engerau című kiállítás célja, hogy megismertesse a látogatóval a város történelmének egy ismeret­len, elhallgatott fejezetét. A kiállí­tás két részből áll. lllah van Oijen Pozsonyban élő holland fotográ­fusnak a mai Pozsony-Liget-fa- luban készült felvételei azt mutat­ják meg, mi épült a közelmúltban, mi látható és milyen az élet ma az egykori tábor területén. A másik részt - a kiállítás gerincét - pedig a tábor foglyaitól származó doku­mentumokból állították össze. A foglyok olyan személyes irataiból, amelyeket magukkal hordtak. A legértékesebb „holmijaik” voltak ezek, amelyeket megtarthattak. A kiállítás látogatói olyan, ko­rabeli magyar okmányokba te­kinthetnek bele, mint a Dombóvá­ri Járási Ipartestület által Wemer Hugó cipész nevére „kiadatott” munkakönyv, a Magyar Királyi Államvasutak Pécsett kiadott arc­képes igazolványa vasútalkalma- zottak részére, amely második ko­csiosztályon való kedvezményes utazást tett lehetővé tulajdonosa, Rejtő Béla pályamester részére. A kiállított dokumentumok között van egy Budakalászról küldött le­velezőlap is, melyet Rejtő Béla pá- lyamestemek 1944 nyarán Zircre címeztek. A hivatalos igazoló ok­mányok közé tartozik a „Magyar királyi munkásszázad parancs­nokságának Kilépési engedélye”, a „M. kir. Belügyminisztérium (me­A Harry Potter-könyvsorozat utolsó kötete óta nem látott mennyiségű előrendelés érkezett az Amazon.com-on az új Harper Lee-regónyre, amely holnap kerül az amerikai könyvesboltokba. A 89 éves Pulitzer-díjas ameri­kai írónő nemrég az egész világot meglepte bejelentésével, hogy be­leegyezett a Go Set a Watchman című írásának kiadásába. A re­gényt még az ötvenes években fe­jezte be a világtól elvonultan élő szerző. A mű alapjában véve a Ne bántsátok a feketerigót! folytatása, de valójában ez készült el hama­rabb. Az új regény húsz évvel a Ne bántsátok a feketerigót! története nekültügyi) osztályának Igazol­ványa”, mely igazolja, hogy „E. Pál szolnoki lakos mint menekült je­lentkezett 1944. október 2-án”, to­vábbá a „Svájci Követség Idegen Osztályok képviseletének igazo­lólevele” Horváth István részére - aki a levél szerint „a svájci cso­portos (collectiv) útlevélben sze­repel”. És még egy különlegesség: a „Római Szentszék Apostoli Kö­vete Oltalomlevele”, mely igazol­ja, hogy „Horváth István a buda­pesti Apostoli Nunziatura védel­me alatt áll”. De van a vitrinekben betétkönyv is, melyet a Duna Banknál nyitottak, zsoldkönyv, amely egyben személyi igazol­vány is. És egy 1941-ben Vácott előhívott fénykép, melyen egy fér­fi (minden bizonnyal Szegedin Zoltán) látható, vele pedig ott van (a kép hátoldalára írottak szerint) Katóka 3 éves korában és Tériké 1 éves korában. Az anyagot annak idején egy ligetfalui sírásó men­tette meg. Sok kézen átment, míg Bárkány Jenő eperjesi születésű műépítész gyűjteményébe került. A Szlovák Nemzeti Levéltár igazgatója, Radoslav Ragač sze­rint a kiállított iratok azon kevés dokumentum közé tartoznak, amelyek egyedüli bizonyítékként szolgálnak az Engerau tábor léte­zéséről. Magáról a táborról, annak működéséről pedig a láger osztrák őrei ellen 1945 és 1954 között Bécsben lefolytatott bírósági per anyagából tudunk. : igiwlvánj talafla üosu sarc neve: gorvith U«l ií> Az ig&solváiiy kiállításának kelte 1944 no ve *ber 16 Az 1944. november 16-án Horváth István nevére kiállított munkaszol- gálatos-igazolvány is látható a ki­után játszódik, az ötvenes évek kö­zepének Alabamájában. A felnőtt Scout Finch New Yorkból hazatér Maycomba, hogy meglátogassa apját, Atticust. Szeretné megérteni apja viselkedésének mozgatóru­góit, és szeretne tisztába jönni a gyermekkora helyszínével kap­csolatos érzéseivel. A Go Set a Watchman lesz az el­ső Harper Lee-könyv azóta, hogy 1960-ban kiadták a Ne bántsátok a feketerigót! című művet, amelyből az elmúlt több mint 50 évben mint­egy 40 millió példány fogyott. A The Wall Street Journal és a The Guardian brit napilap pénte­ken közzétette a regény első feje­zetét, amely a The Guardian hon­lapján is olvasható. (MTI) állításon (Fotó: Szlovák Nemzeti Levéltár) Harper Lee a csúcson

Next

/
Thumbnails
Contents