Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-11 / 159. szám, szombat
2 I KÖZÉLET 2015. július 11.1 www.ujszo.com Bőst nem tájékoztatták Júliusban 50szfriai menekültet hoznak Ausztriából Bősre (Ján Krošiák felvétele) Drága felmérés a helyi népszavazás BARTALOS ÉVA DEMECS PÉTER Bős/Pozsony. Még mindig nem kapott Bős vezetése hivatalos tájékoztatást arról, mikor érkeznek az első menekültek a táborba és mikor. A faluban hétfőig tart a tábor megnyitása ellen szervezett aláírásgyűjtés. A Szlovákia és Ausztria közti egyezség szerint 500 menekültet fognak elhelyezni Bősön, a Szlovák Műszaki Egyetem épületeiben. A község lakosai csak a médiából értesültek a fejleményekről, sem a belügyminisztérium, sem a bevándorlási hivatal nem tájékoztatta az önkormányzatot erről. Minden eszközt bevetnek A hét elején aláírásgyűjtést kezdtek a falu lakosai. „Kezdeményezésünk nem az emberi jogok ellen irányul, hanem az ellen tiltakozunk, hogy átmeneti menekülttábort nyissanak a községünkben” - nyilatkozta Jakus Zoltán, a petíciós bizottság elnöke. A bizottság hétfőn postázza a petíciós íveket a belügyminisztériumnak és a bevándorlásügyi hivatalnak. Jakus Zoltántól megtudtuk, péntek délutánig több mint ezer aláírást gyűjtöttek össze az ötezer lakosú községben. Fenes Iván polgár- mester elmondta, a hét elején újra rendkívüli képviselő-testületi ülést hívnak össze. „Minden törvényes eszközt bevetünk a menekülttábor megnyitása ellen” - közölte a polgármester. Hozzátette, népszavazás kiírását is tervezik. Szír keresztények jönnek Szlovákia egyébként a menekülteknek nyújtandó segítség keretén belül nemcsak az 500, szóban forgó menekültet veszi át Ausztriától. Az Európai Unió belügyminisztereinek luxemburgi találkozója után Robert Kaliňák tárcavezető elmondta: az ország idén száz, jövőre pedig további száz Szíriái keresztény menekültnek ad menedékjogot. „A szíriai családok kiválasztása szempontjából mindegy lesz, hogy ezen családok hol tartózkodnak, török, görög vagy olasz táborokban” - mondta Kaliňák. Mivel az adott országban ezen személyekről már vannak információk, megvannak az adataik és ismert a személyazonosságuk is, Bemard Priecelt, a bevándorlási hivatal igazgatója szerint aránylag gyorsan, néhány hónap alatt megkaphatják a letelepedési engedélyt. Még több menekült jön Szlovákia emellett 300-ról 500-ra emeli az úgynevezett humanitárius transzfer keretén belül ideiglenesen nálunk tartózkodó menekültek számát - ezen személyek fél év vagy egy év után tovább utaznak azokba az országokba, rendszerint az USA-ba, ahol menedékjogot kémek. A luxemburgi találkozón az EU- országök belügyminiszterei abban is megállapodtak, hogy 20 ezer olyan menekültet fognak betelepíteni az unió területére, akiknek a menedékkérelmét az ENSZ korábban már jogosnak ismerte el. Ami az Olaszországba, illetve Görögországba már eljutott menekültek ügyét illeti, erről még tovább folynak az egyeztetések. MÓZES SZABOLCS Pozsony. Helyi népszavazásban kérdeznék meg a hősieket arról, hogy egyetértenek-e menekülttábor létrehozásával a település területén. A lakossági fórumon elhangzottak alapján a helyiek nem kémek a migránsokból, a belügyminisztériumot viszont nem érdekli a bősiek véleménye. A községekről szóló törvény alapján a települést érintő fontos kérdésről kiírható referendum, ha azt a helyi választókorú lakosok legalább 30%-a kéri. Vagyis Bősön több mint 1200 aláírást kell összegyűjteni erre a célra. Ennek leadása, összeszámlálása és hitelesítése után dönthet a helyi képviselő-testület a népszavazás megtartásáról. Három hét múlva A referendumot legkésőbb 90 nappal a kiírásról történő döntés után kell megtartani. Értelemszerűen a helyiek minél korábban szeretnének dönteni, ám a törvényben van egy olyan kitétel is, hogy az önkormányzat a szavazás napját megelőzően legalább 15 nappal minden lakost értesít a voksolásról és a kérdésekről. Vagyis ha már a jövő héten döntés születne a népszavazásról, akkor is legkorábban július végén, augusztus elején (augusztus 1. szombat) lehetne megtartani a voksolást. Tehát akkor, amikor már legalább 50 Ausztriából áthozott menekült már a táborban fog lakni. Nem sért alkotmányt A népszavazással kapcsolatban felmerülhet a kérdés esetleges alkotmányellenessége. Az emberi jogokat érintő kérdésekről ugyanis nem lehet referendumot tartani. Peter Kresák alkotmányjogász szerint viszont a helyi népszavazások esetében - ellentétben az országos referendummal - ez a kérdés nincs kellőképpen szabályozva. „De alapvetően, ha jól fogalmazzák meg a kérdést, akkor nem kellene, hogy alkotmányossági problémák legyenek. Szlovákia ugyanis befogadja a menekülteket, itt csak arról szavaznának, hogy konkrétan Bősön helyezzék- e el őket” - magyarázta lapunknak Kresák. Nincs, aki végrehajtsa A törvénynek viszont a népszavazás végrehajtásával kapcsolatos része is hézagos - több mint két évtizede. A referendum akkor érvényes, ha részt vett rajta a választópolgárok több mint 50%-a, s akkor sikeres, ha ezek többsége igennel válaszolt. Az igenek elsöprő száma sem sokat érne. „A törvény nem írja elő, hogy ki hajtsa végre a nép akaratát. Csehországban ezt már megoldották, nálunk nem” - tette hozzá Kresák. Példaként a 2012-es peredi referendumot említette. „Ha jól fogalmazzák mega kérdést, akkor nem kellene, hogy alkotmányossági problémák legyenek." Peter Kresák alkotmányjogász Akkor a helyiek arról döntöttek, hogy Tešedíkovo helyett Pered lesz a falu szlovák megnevezése, ám a kormány nem hajtotta ezt végre. „Könnyen lehet, hogy a helyi népszavazás csak egy drága közvélemény-kutatás lesz” - mondta az alkotmányjogász. Úgy véli azonban, hogy egy elutasító népszavazás politikailag kellemetlen lenne a kormánynak. 16 km-rel hosszabb a Dl RÖVIDEN 63 óv után felmondás Pozsony. Az OEaNO képviselője, Miroslav Kadúc korlátozná, milyen életkorig dolgozhat valaki a közigazgatásban. Törvényjavaslata szerint, aki betöltené a 63. életévét, annak automatikusan megszűnne a munkaviszonya. Kadúc szerint hasonló szabályozás érvényes az Európai Unió tagállamainak harmadában. „Nagyon sok fiatal munkanélküli van az országban, viszont a közigazgatásban túl sok olyan idős ember dolgozik, akik már elérték a nyugdíj- korhatárt” - magyarázta törvény- tervezetét a képviselő. A javaslatot a szeptemberi ülésen fogja megvitatni a parlament. (TASR, dp) Újabb szélsőséges menet, most Zsolnán Zsolna. Ma Zsolnán menetelnek a szélsőségesek, a bevándorlók elleni tüntetést ugyanazok szervezik, akik a június 20-i, zavargásokba torkolló pozsonyi megmozdulást. Igor Choma zsolnai polgármester kijelentette, hogy bár a tüntetést a törvénynek megfelelő módon bejelentették, amint rendbontást észlel a rendőrség, azonnal feloszlatják és az agresszív egyéneket a vonatkozó törvények értelmében megbüntetik. Ahogy Pozsonyban, úgy Zsolnán is lesz ellentüntetés, melynek címe „Kotlebáék menetelése elleni felvonulás”. Ez utóbbi rendezvényt Jana Dubovcová ombudsman is támogatja, (dp, sita) A támogatások többségét kifizették Pozsony. A kormányhivatal már 2,25 millió euró értékben írt alá támogatási szerződést kisebbségi szervezetek kulturális projektjeire. Eddig összesen 683 projektet támogattak. Ez az összeg a kétharmada az egész éves, 3,879 millió eurós támogatási keretnek. A magyar kisebbségi szervezetek több mint ezer projekttel pályáztak, ebből a bizottságok több mint 700-at támogattak. A magyar kisebbség programjaira idén összesen 1,955 millió eurót hagyott jóvá a kormányhivatal, ami 28 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. (TASR, ipj) Nagyturány (Turany). Tegnap átadták a Pozsony-Kassa közötti autópálya újabb, 16 km-es szakaszát. A Dubná Skala és Turany közti pályarész felépítése 137,75 millió euróba került, vagyis minden kilométer mintegy 8,6 millió eurós költséggel épült. Az építő Váhostav ennek ellenére 35 millió eurós veszteséggel építette meg a szakaszt, a veszteség oka a cég szerint a rendkívül alacsony ár volt. A cég részben ennek a veszteségnek is köszönheti, hogy csődvédelmi eljárást kért maga ellen, és a kormánynak kell kifizetnie az alvállalkozókkal szembeni tartozás egy részét. A cég saját magyarázata szerint azért vállalta a veszteséget, hogy ne maradjon kihasználatlan kapacitása, és ne kelljen alkalmazottakat elbocsátania. Idén még további négy szakaszt adnak át a Diesen. (TASR, SITA) Még több új vezeték Dubrovnik. Tizenöt közép-, illetve délkelet-európai ország - köztük Szlovákia és Magyarország is - megállapodott abban, hogy egyesítik erőfeszítéseiket a földgáz-infrastruktúrák közötti, még hiányzó kapcsolódási pontok kiépítésének felgyorsítása érdekében. Az erről szóló egyetértési megállapodást tegnap írták alá a horvátországi Dubrov- nikban energiaügyi miniszteri, illetve a minisztereket képviselő tárcaszinten. A megállapodás megnyitja az utat az európai energiapiacok szorosabb integrációja előtt, valamint a stabil szabályozási és piaci keret létrehozásán keresztül hozzájárul a beruházási környezet fejlesztéséhez. Az egyetértési megállapodáshoz kapcsolódó cselekvési tervben szerepel a transzadriai csővezeték (TÁP), a horvátországi LNG terminál, a bulgáriai és romániai evakuálási rendszerek kiépítése, illetve megerősítése, a Görögország és Bulgária, valamint a Szerbia és Bulgária közötti rendszerösszekötők. (TASR, MTI) A tervezettnél drágább lett (SlTA-felvétel)
