Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-10 / 158. szám, péntek
www.ujszo.com | 2015. július 10. KÜLFÖLD I 3 Szigorú lesz a görög csomag A Nemzetközi Valutaalap első embere szerint az ország adósságát át kell ütemezni RÖVIDEN Washington: nem volt kibertámadás Riasztó jel: az athéni koldus tányérkája alatt újra felbukkant a volt görög fizetőeszköz, a drachma. Ha a tegnap beterjesztett reformcsomagot vasárnap nem hagyják jóvá a hitelezők, akkora mediterrán ország lakói újra ismerkedhetnek a hellén hősöket ábrázoló magas címletű bankókkal... (TASR/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Athén Meglehetősen szigorú reformcsomagot tett le tegnap az asztalra az Alekszisz Ciprasz vezette görög kormány. Hétfőig zárva maradnak a bankok az országban,ás árvényben marad a 60 eurós készpénzfelvételi limit a bankautomatáknál. Két évre szól, és összesen 12 milliárd eurós megtakarítást, illetve többletbevételt irányoz elő az a reformcsomag, amelyet az Alekszisz Ciprasz vezette görög kormány terjesztett elő a külföldi hitelezőknek. A vártnál rosszabb idei teljesítmény miatt 2015-re és 2016-ra az eredetileg bemutatott 8 milliárd eurós javaslatcsomag összegét mindkét évre 2-2 milliárd euróval meg kell növelni, vagyis összesen 12 milliárd eurós lesz a kiigazítás - írta a Kate- mirini című görög újság. A Naftemporiki lap a részletes javaslatokat ismertette. E szerint a Ciprasz-kormány állítólag 26%-ról 28 százalékra emelné a társasági adót és 13%-ról 23%-ra az éttermek által fizetendő általános forgalmi adót (áfa), továbbá egyes feldolgozott élelmiszerek, a közlekedés és néhány magán egészségügyi szolgáltatás áfáját. A kétszeresére - 6,5%-ról 13%-ra - emelnék a szállodák által fizetendő áfát. Emellett 10-ről 13%- ra nőne a luxuscikkek áfája. A javaslat meghagyná a görög szigeteket megillető adókedvezményeket. Hétfőig bezárt bankok Hétfőig zárva maradnak a bankok Görögországban, és érvényben marad a 60 eurós készpénzfelvételi limit a bankautomatáknál - közölte szerda késő este a görög televízió. A tegnapi volt a 9. munkanap, amelyen zárva tartottak a görögországi pénzintézetek. A bankok bezárásával egyidejűleg a görög kormány június 28-án elrendelte, hogy a görög bankkártyákról naponta legfeljebb 60 euró készpénzt lehet felvenni, és tilos az átutalás görögországi számláról külföldi számlára, kivéve az elsődleges fontosságú importcikkek árát. A betétkiáramlás megfékezését célzó intézkedésekre azért volt szükség, mert az Európai Központi Bank egy bizonyos szinten befagyasztotta a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást, miután a görög kormány megszakította a tárgyalásokat a hitelezőkkel. Görögország adósságát át kell ütemezni ahhoz, hogy a terhei elviselhetővé váljanak - jelentette ki Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. A hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett egy esetleges új görög mentőcsomag „második pillére az adósság átütemezése, amire úgy véljük, Görögország esetében szükség van annak érdekében, hogy az ország adósságterhei fenntarthatóvá váljanak” - fogalmazott Lagarde. Az IMF vezetője hangsúlyozta: Görögország „akut válságát azonnal meg kell oldani”. Az IMF legutóbbi helyzetértékelésében azt írta: Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért a megkövetelt reformok végrehajtása mellett 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósságelengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához. Geopolitikai csatározás Felmerül a kérdés, miért szenvednek a hitelezők ennyit a görögökkel? Európa miért nem hagyja őket csődbe menni? Nem csak azért, mert sokan sok pénzt veszítenének vele. Elég csak egy pillantást vetni Európa térképére, megkeresni rajta Görögországot, megnézni a földrajzi helyzetét. Vízen és levegőben is ; összekötik Nyugat-Európát és a Közel-Keletet, valamint Közép- és Délkelet-Európát, illetve a Közel- Keletet a Fekete-tenger térségével. Amelyik nagyhatalom az ellenőrzése alatt tartja Görögországot, az a világgazdaság meghatározó területein : szerezhet befolyást. Ha a történetet ; messzebbről nézzük, egy régóta tartó hatalmi játszma közepén találjuk : magunkat, amely a nyugati világ és az oroszok között zajlik a térségbeli befolyásért, már évszázadok óta. Görögországot már az Oszmán Birodalom részeként is erős szálak fűzték Oroszországhoz. Angliát és Franciaországot éppen a kapcsolat megerősödésétől való félelem ösztönözte arra, hogy kiterjessze fennhatóságát Görögországra. Ők ültettek bajor, német-dán királyokat a görög trónra. Nyugati segítséggel győztek a konzervatív Nyugat-barát erők a baloldali szovjetbarát Nemzeti Felszabadítási Front és Néphadsereg felett is az 1944-1947-es polgárháborúban. És a görög jobboldali junta 1965 és 1974 közötti uralma sem volt különösebben az amerikaiak ellenére. Görögország ma ugyan a NATO-nak és az EU-nak is tagja, az országban hagyományosan él egy oroszbarát vonal, az ortodox vallás is összeköti a két országot, amióta pedig a baloldali Sziriza-kormány van hatalmon, az orosz kapcsolat is szorosabb. A szoros görög-orosz viszony árulkodó jele: Ciprasz a görög népszavazás után az elsők között hívta Vlagyimir Putyin elnököt, hogy megbeszéljék a helyzetet. Korrupció ós kapcsolatok Másrészt Görögország eurózónás tagként való megtartása hatalmas energiába kerül, ami részben a görög korrupció, összefonódás brutális mértékének következménye. Bár a Ciprasz-kormány azt ígérte, leszámol a kapcsolati hálókkal, eddig keveset tett érte. Néhány példa: a kabinet turisztikai minisztere tanácsadójának a saját testvérét nevezte ki. Elena Kuntura és testvére, Nikosz szakmai kapcsolata nem új, a fivér már akkor is menedzselte a nővérét, amikor az még nem politikusként, hanem modellként dolgozott. Az igazságügyi miniszter barátnőjének is jutott poszt, a belügyminiszternek pedig mindjárt két unokaöccse is állást kapott. A görög külügyminisztérium egyik új főtitkárát, Georgiosz Ciprasznak hívják, ő a kormányfő unokatestvére. „Hát, ilyen a rendszer” - vonta meg a vállát a parlament Sziriza-párti elnöke, Zoe Konsztantopulu, amikor kiderült, hogy az édesanyja még 2013-ban is rendszeresen felvette a támogatást az akkor már negyvenhez közelítő lánya után (MTI.lndex.valasz.hu) Négymillió fölé emelkedett a hazájukat a belháború miatt elhagyó sziriaiak száma - közölte tegnap az Egyesült Nemzetek Szervezete, megjegyezve: közel 25 éve nem volt ilyen tömeges menekülthullámmal járó válság a világon. További 7,6 millió ember hagyta el otthonát Szíriában, de hazájában maradt, így összesen 11,6 millióan távoztak lakhelyükről, Szíria teljes lakosságának bő fele. A kivándorlás erősödik: 3 millióról 10 hónap alatt duzzadt 4 millióra a Szíriából külföldre távozók száma, a belháború pedig bő 4 éve tart. (sita/ap) Jöhetnek a menekültek Csehország 1500 menekiiltst fogadna be 2017 végéig, Románia pedig csaknem kétezer migréné befogadáséra vállalkozik. Prága/Bukarest. Milan Chovanec cseh belügyminiszter szerint a kormány azzal számol, hogy Csehország az idén400, jövőre 700,2017- ben pedig ismét 400 menekültet fogad be. Ugyanakkor a kormány vétójogot kér magának olyan esetekben, amikor biztonsági kockázatok merülnek fel egyes migránsokkal összefüggésben. Pavel Bélobrádek miniszterelnök-helyettes szerint a kérdésről a belügyminiszter fog tárgyalni uniós partnereivel, és a mandátuma arra terjed ki, hogy Csehország 2015 és 2017 között 1100, az Európai Unió területéről érkező személyt fogad be, és 400-at az Európai Unión kívüli térségekből, elsősorban Kurdisztánból és Szíriából, az ottani táborokból. A Csehország által befogadandó migránsok nagyobbik része azok közül kerül majd ki, akik Olaszországon és Görögországon keresztül érkeztek az Európai Unióba. Románia közel 2000 migráns befogadására vállalkozik: erről Bukarest az Európai Tanács titkárságát is értesítette. Nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselők szerint Románia Olaszországtól és Görögországtól venné át a menekülteket. Elszállásolásukat, étkeztetésüket és a velük kapcsolatos konzuli szolgáltatásokat az EU fejenként hatezer euróval támogatja, az összeget azonban Románia állítólag kevesli. A migránsokat hat befogadó központban helyeznék el, közöttük a kétszáz ember ellátására alkalmas temesvári vészhelyzeti tranzitközpontban (VTK), amelyet az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) hivatala és a román kormány közötti megállapodás nyomán nyitottak meg 2008-ban. (MTI) Washington. Nincs jele annak, hogy kibertámadások állnának az Egyesült Államokban szerdán történt jelentős rendszerleállások mögött, amelyek a New York-i értéktőzsdét (a tőzsde vezetése jelezte a brókereknek, hogy több mint kétszáz részvényt technikai okokból nem adhatnak és vehetnek a nap folyamán) és a United Airlines légitársaságot érintették -közölte az amerikai belbiztonsági tárca. A United Airlines gépei több mint egy órán át nem tudtak felszállni a vállalat informatikai rendszereinek leállása miatt. A probléma mintegy 4900 járatot érintett. (MTI) Kim 70 embert végeztetett ki Szöul. Hetven embert végeztetett ki eddig Kim Dzsong Un észak-koreai vezető hatalomra kerülése, 2011 vége óta- mondta Dél-Korea külügyminisztere. Jun Bjung Sze hozzátette, hogy Un terrorja arra ösztökéli a külföldön dolgozó észak-koreaiakat, hogy Dél- Koreába disszidáljanak. A délkoreai külügyminiszter azt nem fedte fel, hogy honnan van tudomása az észak-koreai kivégzések számáról. Korábbi hírek, vagy híresztelések szerint Un többek közt ki végeztette nagynénje férjét, nagynénjét, országa főépítészét, legutóbb pedig egy teknős- békatelep vezetőjét, mert az képtelen volt homárokat szapo- ríttatni a teknősfarmon. (MTI) Etnikai villongás Algériában Algír. Közel 30-an vesztették életüket az UNESCO világ- örökségi listáján szereplő délalgériai Ghardaia városa környékén, arabok és mozabita berberek között kitört etnikai villongások miatt, és többtucat- nyian megsebesültek. A hét vége óta tartó erőszakos összetűzések évek óta a leghevesebbnek számítanak a térségben. Az algériai biztonsági erők erősítést küldtek a térségbe. Az észak-afrikai országban 2013 decemberében törtek ki hasonló etnikai villongások egy mozabita berber temető meggyalázása után. A 35 milliós Algéria lakosainak mintegy 85%-a arab és 10%-a berber. Utóbbiak az iszlám vallás egy másik ágát követik, mint az algériaiak többsége. (MTI) Három óv börtön Berlusconinak Nápoly. A nápolyi elsőfokú bíróság nem jogerősen 3 év börtönre ítélte szerdán Silvio Berlusconi volt olasz kormányfőt. A vád szerint Berlusconi az olasz parlament egyik tagját lefizetve buktatta meg 2008-ban Romano Prodi kormányát. A tárgyalás során a bíróság bizonyítottnak találta, hogy Berlusconi 2006 és 2008 között 3 millió euróval megvesztegette Sergio De Gregoriót, a római parlament akkori szenátorát. (MTI)
