Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-09 / 157. szám, csütörtök

UTAZÁS ■ 2015. JÚLIUS 9. www.ujszo.com 151 Európa tíz legkülönösebb hídja Az építészek mindig is tisztában voltak vele, hogy a híd, amit terveznek, nem egy­szerűen egy átkelőhely valamilyen akadály, víz, szakadék, völgy fölött, hanem egyúttal szimbólum is. A hidak - jó esetben- sosem csak funk­cionálisak, hanem mindig kifejezik azt a kort, azt a világszemléletet, amely­ben születtek. Válogatás Európa legszebb, legkülönösebb hídjaiból. Pont du Gard, Franciaország, Remoulins közelében. A Krisztus utáni első évszázadban építették, ez az egyik legfontosabb fenn­maradt római kori építészeti mű­emlék. A háromemeletes híd 49 méter magas és 275 méter hosszú, legfelső szintjén volt a vízvezeték. Ponte Vecchio, Firenze. Az Arno folyón átvezető hidat 1333-ban kezdték építeni. A fedett folyosót, amely a Pitti-palotát és az Uffizit köti össze, Giorgio Vásári tervez­te, és 1564-ben készült el az egyik Medici herceg esküvőjére. Ez az egyetlen híd Firenzében, amelyet a német hadsereg a II. világháború­ban érintedenül hagyott. Ponte de Vasco de Gama, Lisz- szabon. Ez már a modern kor szülötte. Viaduktjaival együtt 17 kilométer hosszú, a leghosszabb európai híd. Építése mindössze 18 hónapig tartott, 1998. március 29-én adták át a forgalomnak, a ,98-as Expo megnyitójára. Ugyan­ekkor volt az 500. évfordulója annak, hogy a híd névadója, Vas­co da Gama felfedezte az Indiába vezető hajóutat. Krämerbrücke, Erfurt. A Krämer híd 1117-ben épült, mai formáját 1325-ben nyerte el. Hamar ke­reskedőcentrummá vált, innen kapta nevét is (a Krämer ke­reskedőt jelent). A hídon ma is 32 üzlet működik, amelyekben kézművestermékeket, csokoládét, régiségeket árulnak. Kapellbrücke, Luzern. Ezt a 200 méter hosszú hidat 1333-ban épí­tették, akárcsak a Ponte Vecchiót, hogy régi és az új városrészt ösz- szekössék. Ez Európa egyik leg­régebbi, még mindig álló fahídja. Érdekesség, hogy a hídon 111 rajzot találunk, amelyek Svájc tör­ténelmének legfontosabb momen­tumait örökítik meg. Puente Nuevo, Ronda, Dél-Spa- nyolország. Az Üj hidat 42 éven át építették, 1751-től 1793-ig, és egy ideig börtön működött benne. A Rio Guadalevin 120 méteres magasságban átívelő híd ma a vá­ros jelképe, és Andalúzia legfelka­pottabb turistalátványossága. Ponte dél Diavolo, Borgo a Mozzano, Olaszország. Az Ör­dög híd (egyébként Magdolna hídnak is nevezik) a 11. század­ban épült, mivel erre vezetett egy zarándokút Franciaországból Ró­mába. A legenda szerint az építő­mester alkut kötött az ördöggel, hogy megépíthesse a hidat. Az alku lényege az volt, hogy az ördög a segítségéért cserébe magáénak követelte az első lelket, aki a hídon áthalad. Az építőmester cselhez folyamodott, és egy fehér kutyát küldött át elsőként a hídon, mire az ördög dühében a folyóba vetet­te magát. Állítólag ködös októberi estéken fel-fel tűnik a hídon az a bizonyos fehér kutya. Ponte Luis L, Porto. A feltö­rekvő város növekvő forgalma miatt 1879-ben kiírtak egy híd­építő pályázatot, amelyet a belga Willebroeck társaság nyert meg. A híd hét éven át épült, 1886. októ­ber 31-én maga 1. Lajos portugál király szentelte föl, ezért is kapta a híd az ő nevét. Az építmény két­emeletes, fenn közlekedik a városi vasút, lenn pedig a teherforgalom zajlik. Mellesleg fenséges a kilátás a hídról a Douro folyóra. Clifiton függőhíd, Bristol. 33 éven át épült a híd a festői Avon folyó fölött, tervezője, Isambard Kingdom Brunel nem is érte meg a felszentelését. Politikai és pénz­ügyi nehézségek hátráltatták az el­készülését, de végül 1864-ben sor került az átadására. Bár 19. századi építményről van szó, a híd a mai közlekedési igényeknek is tökéle­tesen megfelel, akár 12 000 teher­gépkocsi is áthalad rajta naponta. Öreg híd, Mostar, Bosznia-Her­cegovina. Maga a város a Neretva fölött átívelő hídról kapta a nevét (a most hidat, a stari öreget jelent). Építését I. Szulejmán szultán hatá­rozta el 1557-ben, megépítése tíz évet vett igénybe. Annak idején a mostari híd volt a legnagyobb egynyílású kőhíd, íve 30 métert hidal át 24 méter magasságban a víz szintje felett. A több mint 400 éves hidat a szerb-bosnyák hábo­rúban 1993. november 9-én egy horvát tank pár óra alatt lerom­bolta. Nemzetközi összefogással építették újjá, azóta az UNESCO világörökségének része, (origo) LÉGTÉR A járat kapitánya nem volt képes a gép vezetésére (Képarchívum) » Mentő vitte el a repülőgép kapitányát Július elsején történt, hogy a SAS SK-7733-as, a dániai Aalborg- ból a görögországi Chaniába tartó járatának kapitánya - mint az az Aviation Héráid tájékoztatásából kiderült - nem volt képes a gép vezetésére. A járat ekkor, 197 utassal a fedélzetén Koppenhá­gától 150 tengeri mérföldre, 35 ezer lábon tartott célja felé. A kapitány átadta az irányítást az első tisztnek, aki miután visszafordította a gépet Koppenhágába, riasztotta a mentőket. A sikeres leszállást követően a kapitányt átvették az egészségügyiek. A gép végül folytatta útját Chania felé, ahova kétórás késéssel érkezett meg. Légi közlekedési források szerint az eseményt súlyosnak minősí­tették, kivizsgálják. Megszűnik a közvetlen légi kapcsolat a magyar és a szerb főváros között » Megszűnik a Budapest-Belgrád járat A téli menetrendtől, azaz október 25-től búcsúzik az Air Serbia lé­gitársaság Budapest-Belgrád járata, ezzel megszűnik a közvetlen légi kapcsolat a két főváros között. A szerb nemzeti légitársaság bő egy éve, 2014 márciusában indította útjára a - naponta közle­kedő - járatot, melyen a francia gyártású ATR 72-es típusú gépek repültek. Mivel a légitársaság jelentős része az Edihad tulajdonában van, így remek összeköttetéseket, és gyakran hihetetlen olcsó ára­kat nyújtott az utasoknak, akik belgrádi átszállással szinte a világ bármelyik pontjára eljuthattak. A bécsi járat nem szűnik meg, tehát továbbra is érdemes figyelni az akciós ajánlatokat. A leállítás oka iparági források szerint az alacsony kihasználtság. A viharba került gép fedélzetén minden a levegőbe emelkedett, ami nem VOlt rögzítve (Képarchívum) »Elbánt a jég a Delta repülőgépével A Delta Airlines Boeing 747-400-as típusú repülőgépe Detroitból Szöulba tartott, amikor Kína felett viharba került. A jégverés ko­moly károkat okozott a gépen: az orrkúpon lyukat ütött, és a szár­nyakon valamint a farokrészen is meglátszott a nyoma. A repülő ennek ellenére biztonságosan leszállt Szöulban - írja az Aviation Héráid. Az egyik utas beszámolója szerint Kína felett repülve a gép komoly légörvénybe és jégverésbe került, a vihar ide-oda dobálta a repülőt, és ami nem volt rögzítve a fedélzeten, az a levegőbe emelkedett. Azok, akik nem voltak bekötve, a poggyásztartónak csapódtak. A felszolgált ételek és italok kiömlöttek, a poggyász­tartókból az emberek fejére estek a csomagok - számolt be a történtekről az egyik utas. (Origó, szí) A mellékletet szerkeszti: Szabó László, Laci.Szabo@ujszo.com. Levélcím: Uj Szó - Utazás, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.

Next

/
Thumbnails
Contents