Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-09 / 157. szám, csütörtök
KULTÚRA A nyár, a fák és a múlt hang) ai Karlovy Vary ötvenedik fesztiválja a második félidőbe lépve újszerűén megfogalmazott témákat kínál SZABÓ G. LÁSZLÓ Kanada ós Lengyelország is várhatóan beleszól majd a Kristályglóbuszért folyó versenybe. Karlovy Vary 50. fesztiválján már körvonalazódik, melyik alkotásnak van igazán esélye a győzelemre. Francois Péloquin kanadai rendező, aki lélekben antropológusnak vallja magát, apa és fia kapcsolatát ábrázolja finoman A fák hangja című debütáns munkájában. Eddig főként dokumentumokat, reklámokat, vi- deoklipeket és útleírásokat forgatott, szakmai tudása tehát jól megalapozott. A fák hangjáért egy erdei fatelepre ment, fel a hegyekbe, ahol nemcsak a levegő, az ott élők közti kapcsolatok is sokkal tisztábbak. Jé- rémie, a tizenhét éves kamasz utolsó nyarát tölti e festői kis faluban, besegít apjának a fafeldolgozóban, aztán kocsiba vágja magát, a környéken csavarog, szórakozik, időnként veszélyes játékokba keveredik barátaival. Apa és fia viszonya az után erősödik fel, hogy az idősebbik fiú, Jérémie bátyja megnősül, és elköltözik otthonról. Ez a nyár valahogy több kalandot kínál ifjú hősünknek, apjával is elmélyül a viszonya, a végén még sincs maradása. 0 is nyakába veszi a világot, hogy majd érett, letisztult gondolkodású fiatalemberként térjen vissza oda, ahol élete meghatározó éveit töltötte. Péloquin a feleségével (Sarah Lévesque) közösen írta a film forgatókönyvét, s a remek anyagból kitűnő filmet forgatott Antoine L'Ecuyer (a fiú) és Roy Dupuis (az apa) főszereplésével. Krakkóban, „a sötétség birodalmában”, 1967-ben játszódik a lengyel Marcin KoszaÜca lélektani krimije, A vörös pók. Egy orvosi pályára készülő, kiemelkedő sportteljesítményekre hivatott műugró felfigyel a régóta körözött sorozatgyilkos Florin Serban egy fiatal ro m á n ö kö Ivívót és egy erdélyi magyar színésznőt állít egymás útjába: a srác napokon át árnyékként követi a nőt. hátrahagyott nyomára, s amíg a város rettegésben él, ő megpróbálja útját állni. Az ország politikai nyugtalansága fut párhuzamosan a két főhős (a mindenre elszánt fiú és a kalapácsos gyilkos) belső nyugtalanságával, s ezt a rendező-operatőr Koszalka (messziről kerülve a hatásvadászatot) nagyszerűen ábrázolja. A fesztivál félidejéhez érkezve a verseny nívója is mintha emelkedett volna. Bár sem a román, sem a cseh versenyfilm nem került az eddig vetített alkotások élvonalába, a Boksz és A Kígyó fivérek is a középmezőny erősebbik feléhez tartozik. A román filmiskola Cannes-ban is, Berlinben is komoly elismeréseket szerzett az elmúlt években, Karlovy Varyban tizenhat esztendő után most van újra román alkotás a versenyben. Florin Serban egy fiatal román ökölvívót (Rafael Florea) és egy erdélyi magyar színésznőt (Péter Hilda) állít egymás útjába, méghozzá szó szerint, hiszen a tizenkilenc éves srác anélkül, hogy megszólítaná, napokon át árnyékként követi a nőt, aki hosszas töprengés (és belső elbizonytalanodás) után végül is egyszerűen gusztust kap a fiúra. A Kígyó fivérek (rendező: Jan Prušinovský) egymástól eltérő úton közlekednek az életben. Az idősebbik fiú szilárdabb talajon áll, ami viszont nem jelenti azt, hogy néha nem omlik össze. Annyi ereje azonban mindig marad, hogy kábszeres, de főleg renitens öccsét talpra állítsa, s apja helyett apjaként vigyázza. Amíg a fiatalabb fiú nyaralókat rabol ki, hogy pénzhez és szerhez jusson, addig a bátyja kölcsön kért pénzből üzletet nyit, kettőjük kapcsolata pedig egyre inkább eldurvul. Kemény film A Kígyó fivérek. Kicsit olyan „tra- inspottingos”, legnagyobb pozitívuma azonban a Hádek fivérek (Matéj és Kryštof) hiteles színészi játéka. Matej Mináč Egy fotográfus szemével című 80 perces müve á dokumentumfilmek szekciójában került a fesztivál programjába. A hétszáz „Panyi Zúza", ahogy kollégái hívják, a fesztivál elmaradhatatlan alakja, 1968-tól a rendezvény hozzáadott értéke, világsztárok legendás megörökítője. zsidó gyereket megmentett Nicholas Wintonról forgatott filmjeivel Európa határain túl is híressé vált rendező ezúttal az édesanyjáról, Zuzana Mi- náčováról, a neves pozsonyi (de már jó ideje Prágában élő) fotóművészről készített rendhagyó portréfilmet. „Panyi Zúza”, ahogy kollégái hívják, a Karlovy Vary-i fesztivál elmaradhatatlan alakja, 1968-tól a rendezvény hozzáadott értéke, világsztárok legendás megörökitője. Válogatott portréit az idén ki is állították a fesztiválpalotában. Fia, Matej több éven át forgatott portréfilmjében látható is, hogyan kerül a sztárok közelébe, s milyen varázsszavakkal éri el, hogy úgy pózoljanak az objektívje előtt, ahogy senki másnak. Gyermek- és ifjúkoráról, életének legsötétebb (auschwitzi) fejezetéről talán még sosem beszélt annyira nyíltan, mint most, ebben a filmben, de bátran kommentálja a számára nem tetsző szlovákiai eseményeket is. Súlyos és megható emberi portré, amit tőle (róla) kapunk. Sok pontján lehet szívből kacagni, de a végén könnyeket hullami sem szégyen. PENGE Most élsz, hashtag, yolo! Douglas Rushkoffhoz, a népszerű amerikai médiateoretikushoz a kiber- és szubkultúrát tárgyaló első könyvének (Cyberia) megjelenése óta hűtlenek lettünk. Nem mintha csalódást okozott volna a 21 évvel ezelőtt megjelent munka, egyszerűen csak így alakult. Legújabb könyvét olvasva elhatároztuk, a kimaradt könyveket is behozzuk. A Jelensokk azt mutatja be, hogyan telítődünk a jelennel; ez az új jelenidejüség, a prezentizmus könyve. Az öt fejezet ajelensokk különféle formáit prezentálja. A narratíva összeomlása képezi az első fejezet tárgyát: elsősorban a populáris kultúrából származnak a példák, melyek a narratíva elvesztésének útját mutatják be; az egyik legfontosabb kérdés az, mit jelent felnőni egy posztnarratív korban, és mihez kezd a politika, a demokrácia a narratíva összeomlásával. Ajelensokk második formája a digifré- nia, mely szóösszetétel második tagja, a -frénia a mentális tevékenység rendezetlen állapotára utal. A digitális információ és kitelj eszté- seink szétzilálják, szétforgácsolják életritmusunkat. A következő forma a túlfeszítés, mely tulajdonképpen az idő kompressziója. Szemléletes példája a pénzügyi világ idősűrítése: a kamat, a hitel, az értékpapírok stb. A negyedik formát Rushkoff frak- tálnoiának nevezi, és a fogalmat a mintázatok, az összefüggések keresésének kényszerére használja a komplex rendszerekben. Az apocalypto lehetne ajelensokk vég nélküliségéből kivezető út. A posztnarratív jövő kontextusa az egyre bonyolultabb kapcsolatrendszerek létrejötte, a szingularitáshoz, „az abszolút jelensokk” pillanatához való közeledés. Ennek a változásnak a fő generátora a technológia. Rushkoff álláspontja a következő: „Sokkal kevésbé aggaszt, mi mindent képes tenni a technológia az emberrel, mint az, mi mindent képesek tenni egymással az emberek a technológia felhasználásával.” A Jelensokk elolvasása, a „most” . zsarnokságának megértése egy élhetőbb emberi élet reményét nyújtja. Douglas Rushkoff: Jelensokk - Amikor minden most történik. Fordította: Böszörményi Jenő. HVG Kiadó, 2014.376 oldal. Értékelés: 9/10 JELENSOKK Douglas Rushkoff RÖVIDEN Nyitra, a szerzői színház jegyóben Nyitra. Nyolc külföldi és négy szlovákiai előadás szerepel az idei, szeptember 24. és 29. között megrendezendő Színházi Nyitra fő programjában -jelentették be a szervezők. A fesztivál nemzetközi mezőnyében egy-egy belga, izraeli, német, lengyel, orosz, ukrán és két francia társulat produkciója lesz látható. „A fő programba beválogatott valamennyi előadás a szerzői színházat képviseli, vagy a darabok kifejezetten az adott társulat számára íródtak. A fesztivál kontextusában csupa új névről van szó, olyan rendezőkről és szerzőkről, akikkel még nem találkozhattunk Nyitrán” - j egyezte meg Darina Kárová, a Színházi Nyitra igazgatója. Az idei fesztivál mottója az Empátia - adni és megosztani; ehhez a gondolathoz jól illeszkedik a kassai Thália Színház Rükverc című előadása is, amely szintén a fő programban szerepel. A Színházi Nyitón először láthatják szlovákiai magyar teátrum produkcióját a nézők. (as) Megújul a rangos irodalmi díj London. Megújul a Nemzetközi Man Booker-díj: a rangos angolszász irodalmi elismerés átalakulásának célja, hogy lendületet adjon az idegen nyelvű fikciós művek angolra fordításának. A Booker Prize Foundation közleménye szerint a kétévente átadott nemzetközi elismerést - amelyet nem egy-egy mű, hanem az író teljes munkássága alapján ítélnek oda - összevonták egy másik, évente kiosztott díjjal, az Independent Foreign Fiction Prize-zal. A megújult Nemzetközi Man Booker-díjat 2016-tól évente fogják odaítélni. A fordítás jelentőségének további elismeréseként a díjjal járó 50 ezer font pénzjutalmat egyenlő arányban fogják megosztani az író és a fordító között. Idén a hatodik alkalommal kiosztott Nemzetközi Man Booker-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda a zsűri, melynek elnöke „rendkívüli intenzitású és hangskálájú, látomásos íróként” méltatta Krasznahorkait. (MTI) Zuzana Mináčová és Richard Gere a fesztivál forgatagában
