Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-09 / 157. szám, csütörtök
2 I KOZELET 2015. július 9.1 www.ujszo.com Kevesebb a turista Görögországban A szlovákiai utazási irodák egyelőre nem jelezték, hogy az ügyfeleik tömegesen mondanák le a görög utakat A turistaközpontokban nincsenek fennakadások (Ján Krošiák illusztrációs felvétele) DEMECS PÉTER Pozsony. Úgy tűnik, az európai turistákat nem nyugtatták meg az utazási irodák és a görög vállalkozók kijelentései arról, hogy a válság hatását a Görögországban nyaralók nem fogják megérezni. Több ezren visszamondták előre lefoglalt utazásaikat, a last minuté nyaralások foglalása is visszaesett. A szlovákiai turisták talán kivételt jelentenek, az utazási irodák eddig nem észleltek tömeges visszalépéseket. A görög állam fizetésképtelenné válása és az azt követő népszavazás az elmúlt héten sokként érte az ország idegenforgalmát: a Daily Mail szerint néhány nap alatt mintegy 50 ezren mondták le szállásfoglalásukat. A turisták feltehetően attól tartottak, hogy időközben bedőlhet a szálloda vagy az utazási iroda is. A görög turisztikai szövetség információi szerint az országba kínált last minuté utazások foglalása harmadával visszaesett. A bankfiókok bezárása miatt több szállodatulajdonos nem tudott friss élelmiszert, gyógyszert rendelni, az üzletekben is fogytán volt a friss élelmiszer vagy a száraz tészta, mivel ebből az elmúlt napokban jóval többet vettek a görögök. A legfrissebb hírek szerint a boltok polcai ismét megteltek, s jelenleg már csak elvétve van hiány néhány élelmiszerből. Bankkártya, készpénz A Görögországba utazó szlovákiai turisták eddig nem mondták le tömegesen nyaralásukat, a készpénz- felvétellel, illetve bankkártyákkal való fizetéssel sincsenek gondok - igazolta több szlovákiai pénzintézet képviselője. Anna Tkáčová, a Postabank szóvivője szerint klienseik az elmúlt időszakban valamivel kevesebb készpénzt vettek ki görög bankautomatákból, ám senki sem panaszkodott, hogy nem jutott volna pénzhez. Hasonló tapasztalatai vannak a ČSOB-nak, a Szlovák Takarékpénztárnak, az UniCredit Banknak, az Általános Hitelbanknak (VÚB), és a Tatra bankának is. A pénzintézetek ennek ellenére azt ajánlják klienseiknek, hogy vigyenek magukkal elég készpénzt a görögországi nyaralásra. „A gondot ugyanis az jelenti, hogy a görög bankoknak jelenleg kicsi a készpénzkészletük, így nem tudnak minden bankautomatát feltölteni készpénzzel. Ezért ajánljuk klienseinknek, hogy a nagyobb összegeket fizessék kártyával, de legyen náluk készpénz is a napi kisebb költségekre” - mondta a Tatra banka szóvivője, Zuzana Povodová. Több száz eurós átlag A pénzintézetek statisztikája egyébként igazolta, hogy a szlovákiai turisták lényegesen túllépik a görög állampolgárokra vonatkozó napi 60 euró készpénz felvételét. Például a ČSOB kliensei július 2-án átlagban 221 eurót, július 3-án 110 eurót, július 4-én pedig 80 euró készpénzt vettek ki görögországi bank„A nagyobb összegeket fizessék kártyával, de legyen náluk készpénz is a napi kisebb költésekre" Zuzana Povodová, Tatra banka automatákból. A Szlovák Takarék- pénztár kliensei június 29-e és július 5-e között 141 alkalommal vettek ki Görögországban készpénzt, összesen 18 420 eurót. „Egy ember átlagban 130 eurót vett fel. Ezek a számok is igazolják, hogy a gazdasági válság a turistákat nem érinti, nem zavaija. Egyszerre 200, 300 és 500 eurót szoktak felvenni” - mondta Marta Cesnaková, a bank szóvivője. A görög állampolgárok múlt héttől egy főre csak napi 60 eurót vehetnek ki az ATM-ekből. Ez az intézkedés továbbra is érvényben van, a külföldi turistákra viszont nem vonatkozik. Eurómilliókat költünk a pártok működésére RÖVIDEN Augusztusban indul a kárpótlás Pozsony. Augusztustól jövő áprilisig kérhetik az államtól kintlévőségük megvásárlását a Váhos- tav pórul járt hitelezői. Radko Kuruc, a pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta, a benyújtott igényeket, ha megfelelnek a feltételeknek, egy hónapon belül kifizeti az állam. A Fico- kabinet az alvállalkozóknak felajánlotta, hogy megvásárolja a Váhostav tartozásának 50%-át. Erre a célra a kormány mintegy 20 millió eurót költené a bankadóból befolyó összegből. (TASR, ie) Pellegrinin kérik számon a jelentést Pozsony. Az ombudsmanok nemzetközi szervezete (IOI) levélben szólította fel Peter Pelleg- rinit, a parlament elnökét, hogy tegye lehetővé Jana Dubovcová szlovákiai ombudsman 2013 augusztusában készült rendkívüli jelentésének megtárgyalását a parlamentben. Dubovcová anyaga a roma közösség helyzetével foglalkozik, mely a szepsi romaverést követően készült. A Smer kezdetektől ignorálja az emberjogi biztos munkáját. 2012-es éves jelentését átdolgozásra visszaküldte Dubovcovának. Az IOI szerint - mely 90 országból, összesen 160 tagot számlál - erre az ombudsmanok körében még nem volt példa. (SUA, te) Az egyházak is segíthetnek a menekülteknek Pozsony. Az Európába érkező menekülteknek nyújtandó segítségről tárgyalt tegnap Miroslav Lajčák külügyminiszter az egyházak és nonprofit szervezetek képviselőivel. A miniszter szerint jelenleg annak próbálnak utánajárni, milyen mértékben hajlandók és képesek segíteni. „A segítség egy része lehet, hogy befogadnak menekülteket, vagy, ami szintén fontos lenne, beszélni fognak erről a témáról a polgárokkal, a hívőkkel” - állítja Lajčák. Azt, hogy mikorra kristályosodhat ki az egyházak nyújtotta segítség, nem tudta megmondani, annyit viszont elárult, hogy Szlovákia múlt pénteken elküldte az Európai Tanácsnak azt a javaslatot, amelyben bemutatja, hogyan hajlandó önként részt vállalni a menekülteknek nyújtandó segítségben. Eszerint Szlovákia legfeljebb száz Szíriái keresztény családot lenne hajlandó befogadni. (SUA) Pozsony. A pártok támogatása két részletben érkezik: kapnak a 2012-es választási eredményük alapján, a parlamenti pártok pedig a mandátumaik számának megfelelően is. Az állami költségvetésből a választási eredménye alapján a kormánypárt 2014-ben 2,2 millió euró állami támogatást kapott, 83 parlamenti képviselője után pedig további 1,5 millió euróval nőtt a Smer bevétele. A KDH kapta a második legmagasabb támogatást, közel 443 ezer eurót. Ján Figel’ 16 parlamenti képviselőj e valamivel több, mint 3 7 7 ezer eurót hozott a párt konyhájára. Az OĽaNO a 2012-es parlamenti választások harmadik legsikeresebb pártjaként tavaly közel 430 ezer euró állami támogatásból gazdálkodhatott. A képviselői mandátumok szintén 377 ezer eurót értek. A Híd párt állami támogatása 346 ezer eu- róra rúgott, 13 képviselője pedig 306,5 ezer eurót hozott a párt kasszájába. A legnagyobb adóságot felhalmozott, és jelenleg a széthullás határán álló SDKU 306 ezer euró állami támogatást kapott, all honatya mandátuma - ezek többsége egyébként már elhagyta a pártot - kevesebb mint 260 ezer eurót ért. A Szabadság és Szolidaritás pártjának számlájára 295 ezer euró állami támogatás és 11 képviselője után 259 ezer euró érkezett. Mivel az SNS és az MKP is elérte 2012-ben a 3%-os küszöböt, mindkét pártnak jár éves állami támogatás. Az előbbi közel 229, az MKP pedig 215 ezer eurót. Mivel azonban parlamenti mandátumot nem szereztek, csak a százalékos választási eredményük alapján kaptak támogatást. A pártok működésére vonatkozó jelentésből kiderül, hogy tavaly a legtöbbet, közel 6 millió eurót a Smer költött el. Ez jóval több, mint a tavalyi teljes állami támogatásuk. Állításuk szerint a pénz egy részét, 3,2 milliót politikai tevékenységekre, illetve képzésekre fordították. Nem spórolt a KDH sem, ők 1,4 milliót, az SDKÚ pedig közel 760 ezer eurót használt fel. A KDH esetében érdekes, hogy a kimutatásuk alapján az elköltött összegből semmit sem fordítottak kampányra, pedig 2014-ben három választás is volt: a köztársa- ságielnök-választás, az európai parlamenti választások és a helyhatósági választások. A KDH-nak saját jelöltje is volt a köztársaságielnök-választáson: Pavol Hrušovský az első fordulóban indult. Közel ugyanilyen összeget költött tavaly a Híd párt is, míg az SaS 650, az OĽaNO pedig több mint 5 71 ezer eurót vallott be. Mindkét parlamenten kívüli párt az állami támogatásnál nagyobb összeget élt fel. Az MKP 360 ezer, az SNS pedig közel 270 ezer euróból fedezte működését. (Jasr, ie) Kölcsönből törlesztett adósságok Pozsony. A lakbér és a jelzáloghitei törlesztése okozza a háztartásoknak a legnagyobb megterhelést, derült ki a GfK közvélemény-kutató ügynökség felméréséből. A lakosság fele attól tart, elveszíti állását, és nem lesz elég pénze az életvitelre. A fenyegető munkanélküliség sokkal nagyobb fejtörést okoz a lakosoknak, mint az energiaárak vagy a háztartási kiadások. „Ilyen bizonytalan helyzetben szükség van minimális megtakarításra. Ideális, ha sikerül három hónapos kiadásainknak megfelelő összeget megspórolni és félretenni” - állítja a felmérést megrendelő Provident Financial társaság képviselője. A válaszadók 42 százaléka mondta, hogy kiadásaik főleg a lakbér és jelzáloghitel miatt emelkednek. Ha valaki kölcsönt vesz fel, azt elsősorban azért teszi, hogy korábbi adósságát tör- lessze, vagy valamilyen váratlan kiadása akadt. (sita, dp)
