Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-08 / 156. szám, szerda
www.ujszo.com I 2015. július 8. KULTÚRA i 7 Bűnök, titkok, csalódások Az ukrán Éva Neymann díjesélyes Karlovy Vary súlyos drámákat felvonultató mustráján RÖVIDEN Csontváry-kiállítás a budai Várban SZABÓ G. LÁSZLÓ Karlovy Vary. Beláthatóan, a maga ritmusában, nagyobb kilengések nélkül rajzolódik ki a versenyfilmek minőségi görbéje Karlovy Vary idei fesztiválján. Egyetlen kivételtől eltekintve az első három nap műsorán nem szerepeltek sem igazán kiemelkedő, sem a szokásos nívótól messze elmaradó alkotások. A kivétel: Éva Neymann negyvenegy éves, Berlinben diplomázott ukrán rendezőnő harmadik játékfilmje, a Solom Alejchem novellái alapján forgatott Énekek éneke. A 20. század elején, egy főleg zsidók által lakott kisvárosban egymásba szeret két gyerek, s amikor a fiú már orvosnak tanul a távoli nagyvárosban, a csendben várakozó lány szívét elrabolja valaki. Ennyi a történet, egyetlen dekával sem több, de amit hetvenöt percben látunk a vásznon, az színtiszta poézis egy rég letűnt világ csodálatos képeivel, szokásaival, tárgyaival, lassan feledésbe merülő arcaival. Kevés szöveggel sokat elmondani, sokat mutatni, a néző szívét erősen belakni csak nagyfokú érzékenységgel, finom tehetséggel és remek operatőri munkával (a litván Rimvydas Leipus) lehet. Éva Neymann filmjében minden adott ahhoz, hogy e megejtő történet s annak lenyűgöző képi világa mélyre ássa magát a néző emlékezetében. Dietrich Brüggemann, aki Ke- resztút című filmjének forgatókönyvéért tavaly Ezüstmedvét kapott a berlini seregszemlén, Karlovy Vary- ban most a náci hipszterek és bőrfejü radikálisok világába vezeti el nézőit. Maró szatírával átitatott kommentárjával napjaink német társadalmáról igyekszik árnyalt képet festeni, ám a végén ő maga is beleveszik a sűrűbe. Heil című filmje így aztán csak egy óriási felkiáltójel marad, a tények Alena Mihulová és Bólék Polívka Slávek Horák elsőfilmes cseh rendező Házi gondozó című drámájában (Fotó: KViŕF) konstatálásánál tovább azonban nem jut vele. Egy másokért élő, önfeláldozó, betegeit saját környezetükben ápoló, gyógyító nővér hétköznapjaiba kalauzolja nézőit Slávek Horák elsőfilmes cseh rendező Házi gondozó című munkájával. A negyvenöt év körüli, lányát férjhez adni készülő asszony majdnem kiegyensúlyozott házasságban él kicsit magának való és magára is maradt férjével, aki minden napját egy stampedli pálinkával kezdi, majd estig für-farag, ezermesterkedik, míg felesége a környék falvait járva ellátja betegeit. Egy nap azonban kiderül: az asszonyka sem egészséges. Orvosa röpke fél évet jósol neki az életből. Sem a férjének, sem a lányának nem vallja be a kegyetlen diagnózist, de megtesz mindent, hogy kilábaljon a kórból. Az elmondottak ellenére tele a film humorral és iróniával, valósággal süt az életöröm belőle, még a legdrámaibb helyzetekbe is beszökik a derű, sőt az egykor legendás cseh filmiskola diszkrét bája is. Nem sok hiányzott hozzá, hogy a remek színészi alakításokat (Alena Mihulová, Bólék Polívka, Tatiana Vilhelmová, Zuzana Kronerová) felvonultató film hibátlan legyen, pár elnagyolt vígjátéki elem azonban megakadályozza ebben. Lluís Minarro spanyol filmes a Hat közeli találkozás szekcióban egy legendás alkotást hozott vissza a múltból. Orsón Welles 1958-as feketefehér opusát, A gonosz érintését. Mestermű a javából: a film noir egyik legjelentősebb darabja, amely a bűn természetrajzát világítja meg egy tisztességtelen rendőrfőnök alakjában. A Mexikó és az Egyesült Államok határán játszódó film a korrupció és az erkölcsi megalkuvás drámája Charlton Heston és Janet Leigh főszereplésével. „Száz éve született Orsón Welles, de nem pusztán ezért ajánlottam a filmet a fesztivál programjába - mondta a vetítés előtt Minarro, aki először dokumentarista- ként, majd első játékfilmjével, tavaly pedig zsűrielnökként vendégeskedett Karlovy Varyban. - Tizenhét évesen láttam először A gonosz érintését, s azóta úgy érzem: ez a film az egész pályafutásomra kihatott. Welles utolsó hollywoodi alkotása ez, s a hagyatékában nemrég megtalált, 58 oldalas leírás szerint hatalmas harcot kellett vívnia azért, hogy a vágás az ő elképzelései alapján valósuljon meg. Az első változatba nem volt beleszólása. Jóval később tudta csak elérni, hogy a filmje olyan verzióban kerüljön a nézők elé, ahogy ő azt a forgatókönyv megírásakor elképzelte. Mivel diktatúrában nőttem fel, sokáig azt hittem, minden úgy van, ahogy azt fentről adagolják. Welles filmje mutatta meg, hogy az igazság máshol van, ilyen értelemben tehát az ártatlanságom elveszítését is ennek a mesterműnek köszönhetem.” Budapest. Csontváry Kosztka Tivadar életművének nagy részét bemutató kiállítás látható a budai Várban A magányos cédrus - Csontváry géniusza címmel. A december 31-ig tartó, nagyszabású kiállítás a festő születésének évfordulóján, vasárnap nyílt meg, Áder János magyar köztársasági elnök fővédnökségével. A felújított Honvéd Főparancsnokság két szintjén, 17 teremben, egy bejárható útvonal mentén állítják ki Csontváry csaknem 100 festményét és grafikáját. A művek kb. 40 százaléka érkezett Pécsről, emellett kölcsönöztek képeket a Magyar Nemzeti Galériából és magángyűjtőktől is. A kiállításhoz számos kisfilm készült, a festő életművét interaktív felületek, Csontváry-szótár ismerteti, egy külön teremben pedig kortárs művészek Csontváry- reflexiói kaptak helyet. A tárlathoz reprezentatív katalógus is készült, decemberben pedig Csontváry-konferenciát is tartanak, melynek anyagából szintén kötet jelenik meg. (MTI, ú) A festő önarcképe (Képarchívum) Lux díjra jelölték a Saul fiát FÜLVIDÉK Szomjas nők Végérvényesen bebizonyosodott, a lehető legjobb döntés volt a Kiste- hén Tánczenekar kettéválása. Az együttes négyötöde által alapított Intim Torna Illegál a popos slágerzenéjével napjaink vezető koncertzenekara, a magára hagyott Kollár-Klemencz László fémjelezte KiSTeHéN pedig jobban érvényesíteni tudja a frontember egyedi zenei és szövegvilágát. Úgy hírlik, nehéz vele dolgozni, nyilván ezzel magyarázható, hogy nagy ajövés-menés mellette. Jelenleg Bujdosó János gitáros, Vaj- dovich Árpád basszusgitáros és Jancsovics Máté dobos szerepel az együttesében. A KiSTeHéN előző stúdiólemeze, a 2012-es Elviszlek magammal aktuális társadalmi témákat is boncolgat, elsősorban a slágerré vált Ezt is elviszem magammal című dal révén, amelyet Kollár- Klemencz Erdős Virág költővel írt. A Szomjas nők című album kevésbé közéleti, a személyesebb mondanivalóra épül, középpontban a férfi-nő kapcsolatokkal, nyersebb megközelítésben, néhol irritáló kivitelezésben. Öntörvényű, pofátlan pop-rock lemez. Szórakoztató, de távol áll attól, hogy mindenáron szórakoztatatni akarjon. (Nem véletlen, hogy a „legslágeresebb” Csak kiabálj című szerzeményt is szinte csak a Petőfi rádió meri játszani, és az sem sűrűn.) A szerelmi történetekről szóló szövegekben szereplő nőknek olykor nevük is van, Áginak és Adélnak hívják őket - az Adél című zeneszámot Bujdosó János énekli. A Szomjas nők zenefolyam, nincsenek vagy csak néhány pillanatig tartanak a felvételek közti szünetek. A zenészek átkötő- ket, egyfajta örömzenét illesztettek hozzájuk, amiket a stúdiózás utolsó két napján rögzített jammelésekből emeltek át az albumra. A kilenc dal zeneileg és szövegileg is sokszínű utazás a zeneszerző, a szövegek többségét jegyző, éneklő, gitározó és billentyűs hangszereken játszó Kollár-Klemencz László világába. Az első nyolc egységet képez, a záró Felemel pedig amolyan bonusz. Az utóbbi szerzeményben az énekes galambnak képzeli magát, amely ugyan szomorú, de belül szárnyal - ezt a zenészek a többivel ellentétben nem külön-külön, hanem közösen játszották fel. A Milyen kár című zeneszám szövegét Erdős Virág írta a frontember által felvázolt témára (az Ezt is elviszem magammal is így készült), a zenész tavalyi, Erdős tíz megzenésített versét tartalmazó Legesleges című nagylemezén is helyet kapott, lassúbb változatban. Az alig harminchét perces Szomjas nők főleg magyar témák hiteles és elgondolkodtató korlenyomata. (Drum & Monkey, 2014) Értékelés: 10/7 Puha József MTI-HÍR Két magyar vonatkozású filmet, Nemes Jeles László Saul fia című alkotását ás Alexander Nanau román-magyar-német koprodukcióban készült Totó ás nővérei című filmjét is jelölték a 2015-ös Lux díj tíz elődöntős filmje közé. A Lux díjjal az Európai Parlament minden évben az általa legjobbnak ítélt európai filmet tünteti ki, amely fontos társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet és az európai értékekkel foglalkozik. A díj célja, hogy népszerűsítse az európai filmeket és nagyobb közönség számára is elérhetővé tegye azokat, illetve a mozik segítségével ösztönözze a kulturális párbeszédet a nemzetek között. A 10 filmből álló jelöltlistát a Karlovy Vary-i filmfesztiválon jelentették be. Á tízes listát július végén háromra szűkíti az Európai Parlament, a győztesről később döntenek. A 2015-ös Lux díj jelöltjei között van továbbá brit, spanyol, francia, valamint izlandi-dán, olasz-amerikai- német-francia-katari, bolgár-görög, horvát-szlovén-szerb koprodukcióban készült film is. A Lux díj az idén különös hangsúlyt fektet a fiatal rendezők munkájának kiemelésére. Öt első nagy- játékfilmes fiatal rendező - Jonas Carpignano, Deniz Gamze Ergüven, Nemes Jeles László, Kristína Grozeva és Petar Valchanov - filmje került a tíz közé. Szintén fiatal rendező munkája a Toto és nővérei (Alexander Nanau) és a Kosok (Grí- mur Hákonarson), A 2014-es Lux díj filmjeinek közönségdíjasát is bejelentették a fesztiválon. A legtöbb közönségszavazatot a tavalyi jelöltek közül a szlovén Rok Bicék Osztályellenség című filmje kapta, mely egy középiskolai osztály és új tanáruk konfliktusát ábrázolja.
