Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-07 / 155. szám, kedd

2 KÜLFÖLD 2015. július7.1 www.ujszo.com Óriási a bizonytalanság az unióban Váratlanul lemondott a görög pénzügyminiszter, helyére az eddigi főtárgyaló Evklídisz Cakalotosz került ÖSSZEFOGLALÓ Athén. Váratlanul bejelentette lemondását Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter, pedig a kormány győzelmét hozta a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedések­ről rendezett görög népszava­zás. A dél-európai ország partnerei jelezték, új javasla­tokat várnak Görögországtól. Többek szerint a népszavazás azt jelenti, Athén elhagyja az Európai Uniót. A görög pénzügyminiszter a Twitter közösségi oldalon tegnap kora reggel jelentette be, hogy azon­nali hatállyal lemondott. Mint érzé­keltette, távozására azért volt szük­ség, hogy a görög kormány könnyebben megállapodjon a nem­zetközi hitelezőkkel. Helyére Ev­klídisz Cakalotosz, a nemzetközi hi­telezőkkel tárgyaló görög delegáció vezetője került. Az eddigi külügyminiszter-helyettes, főtár­gyaló még tegnap este letette a hi­vatali esküt. Közben lemondott pártja éléről Antonisz Szamarasz görög ellenzéki vezető is, aki az unióval való ki­egyezést sürgette. Várakozó álláspont Az eurózóna tagállamainak pénzügyminisztereit tömörítő Eu- rócsoport új javaslatokat vár Gö­rögországtól. Az Eurócsoport ma délután 1 órakor ül össze Brüsszel­ben a helyzet megvitatására. A kö­zös pénzt használó országok állam- , illetve kormányfőinek rendkívüli ülését ma 18 órára hívta össze Do­nald Tusk, az Európai Tanács el­nöke. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke úgy fogalmazott: az ered­mény „nagyon sajnálatos Görögor- szágjövője szempontjából”. Martin Jäger német pénzügymi­nisztériumi szóvivő megismételte, Németország számára nem téma a görög adósságszolgálat könnyítése, nincs ok arra, hogy tárgyaljanak a görög államadósság átütemezéséről. A német kormány álláspontja sze­rint a reformjavaslatok és a takaré­kossági csomag elutasítása után nin­csenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tárgyaljanak Gö­rögországgal. A német és a francia Hátizsákos az új miniszter Görögnek a történések ► A görögök nemet mondtak a megegyezésre ► Meglepetésre távozott a görög pénzügyminiszter ► Megnőtt annak az esélye, hogy Athén távozik az EU-ból ► Az unió új javaslatokat vár Alekszis Ciprasz kormányától ► Nincs pénz a görög bankokban kormány is felszólította a görög kor­mányt, hogy terjessze elő javaslata­it, amelyek alapján megállapodna a hitelezőkkel, mondván, a párbeszéd lehetősége továbbra is fennáll. Gö­rögország új javaslatokat terjeszt elő az euróövezeti állam- és kormány­fők csúcsértekezletén - ebben álla­podott meg Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz gö­rög miniszterelnök. Az olasz és a spanyol kormány szerint folytatódni kell a tárgyalásoknak a görögökkel, sőt, új segélycsomagot kell megal­kotni. Görögország Európa Nem kérdéses az euróövezet sta­bilitása, a közös fizetőeszközt hasz­náló országok között működnek azok a mechanizmusok, amelyek biztosítják az euró szilárdságát - mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság továbbra is nyi­tott a Görögországgal való együttműködésre, és hogy az ország helye „Európában van”. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker azonban egyelőre nem szó­lalt meg a görög népszavazás ügyé­ben. Putyin beszólt Ciprasszal Oroszország azt reméli, hogy Gö­rögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel - így kommentálta a népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője. Dmitrij Peszkov ismét tagadta, hogy Ciprasz, a kamikaze Athén pénzt kért volna Oroszor­szágtól, de jelezte, nagy figyelem­mel kísérik a görögországi esemé­nyeket, „legfőképpen azt, ami tör­ténni fog Görögországban”. Alek­szisz Ciprasz kormányfő a referen­dum eredményeinek ismeretében elsőként Putyint hívta fel. London pesszimista Londoni pénzügyi elemzők sze­rint a görögországi népszavazás után 50 százalék fölé emelkedett annak esélye, hogy Görögország távozik az euróövezetből. A tegnapi londoni kereskedésben a piaci szereplők ugyanakkor 100 százalék közvetlen közelében árazták a görög adósság- törlesztési államcsőd kockázatát. A népszavazás után drámai mér­tékben megnőtt egy olyan esemény­láncolat kockázata, amelynek végén Görögország zűrzavaros körülmé­nyek közepette távozni kényszerül­het az euróövezetből - áll a Fitch Ra­tings elemzésében. A nemzetközi hi­telminősítő szerint, ha a felek vissza is ülnek a tárgyalóasztalhoz, nem valószínű, hogy a hitelezők azonnal jelentősebb engedményeket tenné­nek a megállapodáshoz szükséges gazdaságpolitikai feltételrendszer­ben. Az előrelépés eddigi hiánya és a bizalom eróziója miatt nehéz lesz akár csupán egy korlátozott egyezség el­érése is július 20-áig, amikor lejár egy 3,5 milliárd eurós görög kötvénykö­telezettség az eurójegybankkal (EKB) szemben. Nagyon nem A görögországi népszavazáson a választók 61,31 százaléka szavazott arra, hogy Görögország utasítsa el a hitelezők által javasolt megállapo­dást, amelynek aláírásáért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt európai mentőprogram­ban akkor még elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radiká­lis baloldali Sziriza által vezetett gö­rög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein. A távozó motoros (TASR/AP-felvételek) Ausztrál gesztus az őslakosoknak Sydney. Először ismerné el az alkotmányban a fehér telepesek előtt évezredek óta Ausztrália te­rületén élő őslakosokat az auszt­rál kormány, s ennek érdekében Canberra konzultációt kezdett negyven, bennszülötteket képvi­selő szervezettel. Az ausztrál ős­lakosok közé sorolják egyebek mellett a több mint hatvanezer éve a kontinensen élő törzseket, valamint a Torres Strait-szigetek lakóit, akiknek a kultúrája és nyelve a pápua új-guineai ősla­kosokéval mutat rokonságot. Ezekről a népekről nem esik szó az ausztrál alaptörvényben, és az első ausztrál lakosokként sem is­merik el őket. (MTI) Véletlenül bombát dobtak Bagdadra Bagdad. Tévedésből egy bag­dadi lakónegyedre dobott le egy bombát tegnap az iraki hadsereg egyik repülőgépe. Legalább hét ember meghalt - közölték biz­tonsági és egészségügyi források az iraki fővárosban. A Szuhoj tí­pusú gép bombája - egyelőre nem ismert technikai okból - „beragadt”, majd a légi támasz­pontra való visszatérés közben, a főváros al-Dzsadida negyede fe­lett kioldódott, és eltalált több házat. Egy rendőrségi tisztségvi­selő 12 halálos áldozatról tud, akik között három gyerek és két nő is van. Meg nem nevezett két forrás beszámolója szerint a se­besültek száma 25. (MTI) Ismét robbantott a Boko Haram Jos. Újabb két robbantásos merényletet követtek el Nigéri­ában: az egyik pokolgép egy me­csetben, a másik egy elegáns muszlim étteremben lépett mű­ködésbe. A robbanások 44 em­bert öltek meg, 67-et megsebe­sítettek. A Boko Haram iszla- mista terrorszervezet Jós városá­ban robbantott, amely a zömmel muszlimok lakta északi terület és a főként keresztény déli ország­rész határán van. A mecsetben azt követően robbant a pokolgép, hogy egy tekintélyes pap kezdett el prédikálni, aki rendre a békés együttélés mellett szól. Az étte­rem arról ismert, hogy rendsze­res vendége a politikai elit. (MTI) Haj tó vadászat a Sínai-félszigeten Kairó. Az elmúlt öt napban összesen 241 szélsőségessel vé­geztek az egyiptomi kormány­erők a Sínai-félsziget északi ré­szén zajló terrorellenes művele­tek során. A hadsereg arra a múlt szerdai összehangolt terrortáma­dásra reagálva indított átfogó hadjáratot, amelynek során dzsi- hádista fegyveresek legalább öt katonai ellenőrző pontot megtá­madtak, s rövid időre elfoglaltak egy rendőrőrsöt. A hadsereg sze­rint a múlt heti harcokban 21 ka­tona vesztette életét. Egyes saj­tóértesülések ennél magasabb számokról szóltak, amit azonban az egyiptomi kormány tévesnek minősített. (MTI) Ferenc pápa Dél-Amerikában Quito. Megérkezett Ecuador­ba, dél-amerikai kőrútjának első állomására Ferenc pápa. A kato­likus egyházfő 13 órás repülőút után érkezett a fővárosba, Quitó- ba, ahol Rafael Correa államfő fogadta a repülőtéren. Látogatása keretében az argentin származású szentatya az első misét tegnap, az ecuadori Guayaquilban, az Isteni Irgalmasságnak szentelt kegyhe­lyen mutatta be. A mai, quitói mi­sére mintegy kétmillió hívőt vár­nak. Ecuador mellett Bolívia és Paraguay lesz az állomása Ferenc pápa kilencedik külföldi apostoli útjának. Ez a három ország szá­mít Dél-Amerika legszegényebb államának. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents