Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-06 / 154. szám, hétfő
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2015. július 6 5 A biztos pont Danko-kóros hírtévé és ezer óriásplakát. Ebben áll a nagy titok? 7 gy látszik, történhet bármi, U a Szlovák Nemzeti Párt a szlovák politika egyik biztos pontja marad. Időnként kicsusszan a parlamentből, időnként pedig visszatér, tíz százalék körüli eredménnyel, tízévente pedig a kormányba is sikerül befészkelnie magát. Az elmúlt hónapokban újabb felívelésének vagyunk tanúi: a tavaly ilyenkor az öt százalék alatt mért SNS most stabilan 6-8 százalékot produkál a felmérésekben. Közben semmi különöset nem csinál, legalábbis nem sokkal különösebbet, mint a többi párt, amely hosszú évek, ciklusok óta építgeti a valamennyire stabilnak mondható 6-8 százalékos választóbázisát. Oké, a TA3 hírtelevízió megteszi, amit megkövetel a haza: amint egy gyanús anticiklon közeledik, máris behívják a stúdióba Andrej Dankót, az SNS elnökét egy röpke háromnegyed órás beszélgetésre, mondaná már el, hogyan kellene az országnak viszonyulnia a gyanús anticiklonhoz az SNS szerint. O pedig természetes magabiztossággal (vagy ahogyan az egyik hazai magyar pártközlemény fogalmazott az elmúlt hetekben: hosszan tartó szilárdsággal) el is mondta, hogyan kéne, mit kéne, a haza érdekében, természetesen. Szóval aki azt hitte, Ján Slota korábbi SNS-elnök sármja tartotta a pártot a víz felett, az tévedett. „Danko nacionalista pártból hazafias párttá formálta az SNS-t, ezt az újfajta politikát pedig egy tévéinterjúban még maga Berényi József, az MKP elnöke is méltányolta.” Ezt az erős állítást egy férfimagazinban olvastam, fizetett Danko PR-interjúban, egy orvosi rendelő várótermében, unalmamban. Nem semmi. Azóta Danko az óriásplakátokra is kiíratta: „Hazánk többet érdemel!“ Nem lehet vele vitatkozni. A kérdés már csak az, hogy ez a Danko, aki gyakorlatilag a semmiből jött, és a semmiből hozott fel a parlamenti küszöb fölé egy leélt pártot, ugyanezt meg tudná csinálni mondjuk az SDKÚ-va vagy az S AS-szel is. A KDH vért izzad a parlamentben már mióta, mégsem megy 10 százalék fölé. Tényleg elég néhány ezer óriásplakát, egy üres tekintet, és néhány tévéinteijú? Úgy látszik, a választók egy része biztos pontként tér vissza újra és újra a magát leghazafiasabbnak mondó párthoz. Közben még örülhetünk is, hogy ez a hazafiasság nem a gyülöletkeltés eszköztárával igyekszik gyarapodni. Célja nyilván nem ez (túl konkrét is lenne a sok általános ígéret közt), hanem egy újabb, kényelmes, eurokomfortos besimulás a kormányzatba. Hogy ők is, gazdasági hátországuk, és a haza is megkapja ismét azt a többet, amit megérdemel. . MKjGfrWkgšj ■iMl ü r j ■ Wr t Bt \ Otthonkás nosztalgia. Megemlékezés Kádár János sírjánál, halálának 26. évfordulóján. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a sírnál azt mondta, „Kádár unokái vagyunk", továbbá, hogy Magyarországnak a görög utat kell járnia, kilépni az Európai Unióból és fellépni a Európai Unió és a NATO ellen. És még a tőke ellen. Is. (MTi-feivétei) Túlkapások vizsgálaton túl KOCURLÁSZLÓ N em alakul jól a rendőri túlkapások kivizsgálása Szlovákiában-hívták fel a figyelmet pénteken civil szervezetek. A Polgári és Emberi Jogi Tanácsadó elnevezésű civil szervezet szerint Szlovákiában hosszú ideje nem sikerül megfelelő módon kivizsgálni a rendőri túlkapásokat, hatásköri túllépéseket, erőszakos cselekményeket. A szervezet az erről szóló jelentésében felsorolja a sajtóból is ismert eseteket, amelyek kivizsgálása még vagy nem zárult le, vagy bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást. Korunk meghatározó médiuma a kép. Ma már mindenki zsebében ott lapul egy kamera, így a rendőri erőszak dokumentálása is sokkal könnyebb, mint abban az időben, amikor még fehér-okkersárga színűek voltak a rendőrautók. Szlovákiában, noha az egyes akciókról készült amatőr felvételeken olykor vérző fejű, véraláfutásos embereket látni, a rendőrség szerint ez nem mindig bűncselekmény. Egyébként valóban nem mindig az. A modem állam az erőszak alkalmazását állami monopóliummá tette, meghatározott szabályrendszer közepette. A rendőrségi, és az egyéb fegyveres testületekről szóló törvények meghatározzák, mikor, milyen esetben nyúlhatnak kényszerítő eszközhöz a hatóságok. Ha tehát valaki a törvény betűinek megfelelő módon kap egyet a gumibottal, az bár nem kellemes, de nem is rendőri túlkapás. Vannak azonban olyan esetek, amikor a helyzet egyértelműen arra utal, a rendőrök hatáskörüket túllépve intézkedtek, ennek ellenére a vizsgálat az eset jellegéhez képest irreálisan hosszú ideig tart, vagy eredménytelenül zárni. Ami nyugtalanító, hogy ezek egy részéről nem is szerzünk tudomást, mert a sértettek jogtudata gyakran alacsony, és nem tudják, hogyan kell intézkedni. De ha el is jutnak a feljelentésig: a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya tavaly a feljelentések kilencven százalékát elutasította. Tehát meg sem kezdődött a vizsgálat. Ez döbbenetesen magas szám. A belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya ugyan szervezetileg nem a rendőrség testületébe, hanem a belügyminisztérium irányítása alá tartozik, de ez fából vaskarika, a rendőrség ugyanis szintén ennek a minisztériumnak van alárendelve, tehát a mundér rosszul értelmezett becsületének védelme így is jelen lehet. De ha még el is jutna az ügy a vizsgálati szakaszba, a katonai igazságszolgáltatási mechanizmust, amely alá minden fegyveres testület tartozott, már rég felszámolták. A katonai bíróságokat Robert Fico első kormányának igazságügyi minisztere sorvasztotta el lassan, úgy, hogy előbb kivonta a hatáskörük alól az összes többi fegyveres testületet, tehát a rendőrséget; az akkor még külön testületben levő, a közlekedési minisztérium alá tartozó vasúti rendőrséget, a vámosokat, a büntetés-végrehajtást, az akkor még háromféle titkosszolgálat tagjait. így tényleg csak a hadsereg tagjai felett ítélkezhettek, az ügyek száma drasztikusan leapadt, és racionalizásra hivatkozva felszámolták a bíróságokat. A katonai ügyészségek túlélték Harabint, azokat a Radičová-kormány idején számolták fel az ügyészségi reform során. A kétes ügyek vizsgálata most kvázi saját hatáskörben marad, az eredmény is ennek megfelelő. Egy rendőri — és egyéb, fegyveres testületek által—elkövetett jogsértéseket vizsgáló, teljesen független szerv létrehozásának ötlete nem új keletű. Ez akár megoldást is jelenthetne a problémára, de csak abban az esetben, ha valóban független lenne, nem pedig egy politikai jelöltekkel telezsúfolt sóhivatal. Ennek esélye a mai szlovákiai belviszonyok ismeretében minimális. Putyin bulldogja egyszer letépheti láncát és akkor baj lesz Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az utóbbi tizenöt évben sikerült térdre kényszeríteni és szövetségeseivé tenni a legádázabb ellenségnek számító csecsen lázadókat, félő azonban, hogy a irányításuk kicsúszik a kezéből. CsecsenfÖld volt Oroszország legproblémásabb tartománya, isz- lamista hadurak irányították, s csak azután adták fel a harcot, hogy a hadsereg 2000-ben bombázni kezdte városaikat. Civilek tízezrei estek áldozatául, a csecsen főváros, Groznij pedig a Föld leginkább lerombolt városa volt. Bár a kilencvenes évek elején a Szovjeunió szétesett és számos állam jött létre, CsecsenfÖldnek Moszkva nem engedte a függetlenedést, attól tartva, hogy a terület elszakadása láncreakciót indítana el, s végül elveszne számára az egész Eszak-Kaukázus. Putyin választás elé állította CsecsenfÖld vallási vezetőjét, egy mérsékelt muftit, Ahmad Kadirovot: vagy végignézi a népe lemészárlását, vagy átáll hozzá és segít Moszkvának legyőzni a felkelőket. Kadirov átállt, de ez végzetesnek bizonyult számára, 2004-ben iszlamista merénylők végeztek vele. Helyét fia, Ramzan Kadirov vette át, a Kreml támogatásával átállásra buzdította a szeparatistákat, és a lázadók többsége néhány éven belül hűséget is fogadott neki. Putyin ezzel hű szolgálóivá tette legádázabb ellenségeit - írta az amerikai Time magazin. Putyin a Putyin sugárúton Ma CsecsenfÖld az egyetlen hely Oroszországban, ahol Putyint nyilvánosan bálványozzák. Portréja látható iskolák és lakóházak homlokzatán, villanyoszlopokon, hirdetőtáblákon, a főváros repülőterére érkező azonnal az ő óriásportréjával találja szembe magát. Groznij sugárútja 2008 óta Putyin nevét viseli. „Az egész világ előtt kijelentjük, hogy mi vagyunk Vlagyimir Putyin gyalogsága. Bármilyen parancsát végrehajtjuk a világ bármely részén” - szögezte le nemrég a csecsen elnök. Titkos csecsen hadsereg A hűségeskü jól j elképezi, hogy az államfőnek alapjaiban sikerült átalakítania CsecsenfÖldet: nem pusztán leigázta a térségben tevékenykedő iszlamista felkelőket, de legelkötelezettebb híveivé is tette őket. A csecsen harcosok rendkívül jó szolgálatot tettek a tavaly kirobbant kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban, ahol az oroszbarát szeparatistákat segítik. A titokban külföldre vezényelhető csecsen harcosok rendkívül hasznosak Putyinnak: letagadhatja, hogy orosz katonák harcolnak Uk- rajnában. Moszkva csak azt ismeri el, hogy orosz állampolgárságú „önkéntesekről” van szó. A csecsen fiatalokat hűségre és önfeláldozásra nevelik. „A parancsnak engedelmeskedni kell, bármibe is kerül. A fegyelem a vérünkben van. Bármire képesek vagyunk, ha a vezetőnk megkívánja” - mondta egy csecsen katona, aki nemrég tért haza Ukrajnából. Meglepően hatásos volt az egyszerre a konzervatív iszlámra és a Putyin iránti vakbuzgó hűségre építő propaganda, az azonban egyre nagyobb aggodalmat kelt Moszkvában. Sokan egyre riadtabban figyelik Kadirov ténykedését és a csecsen vezető féken tartásáért lobbiznak Putyinnál. Egyesek szerint Putyin olyan erőre támaszkodik, amelyet nem tud teljesen kontrollálni. És Kadirov kitiltja Obamát CsecsenfÖld különleges státust élvez, mert vezetője kiváltságos viszonyban van az orosz elnökkel. Ez a státus azon múlik, hogy Kadirov továbbra is hasznosnak bizonyul-e Putyin számára. Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók Ka- dirovra és legfőbb embereire is vonatkoznak. Az EU ezt például azzal indokolta, hogy Kadirov 74 ezer katona Ukrajnába vezénylésével fenyegetőzik. Kadirov a büntetőintézkedésekre válaszul megtiltotta Barack Obama amerikai elnöknek és több uniós vezetőnek a belépést CsecsenfÖldre. Elrettenteni az ellenzéket Gleb Pavlovszkij neves orosz politológus, szerint a csecsen elnöknek kettős szerepe van: megfélemlíti a hazai ellenzéket, a külföldi országokban pedig azt találgathatják, hogy legközelebb hol bukkanhatnak fel jelzés nélküli egyenruhát viselő csecsen katonák. Alekszandr Spunt orosz politikai elemző szerint Kadirov Putyin bulldogja lett, de túl hosszú láncon tartják. Eljöhet az a pillanat, amikor a csecsen erők nem fogják alávetni magukat a központi kormánynak, Putyin ugyanis olyan szörnyet teremtett, amelyet nem tud irányítani. Meggyőződése, hogy Putyin már nem tudná eltávolítani Kadirovot, ahhoz nagyszabású katonai hadjáratra lenne szüksége. (MTI)
