Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-04 / 153. szám, szombat
o N OD Soft Oksam-n MiUoi dtímtiík ag; Négy finn könyv Polgár Anikó könyvespolcáról 21. oldal 2015. július 4., szombat, 9. évfolyam, 27. szám Tanuljuk a burát és az észszerű helyesírást Új trükköket tanulhat lapunk korrektora, és komoly önképzés előtt állnak a magyartanárok: a Magyar Tudományos Akadémia bejelentette, hogy szeptemberben végül megjelenik A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása. hír viszont a diákoknak, Hogy nem nagyon éri meg a változásokra kihegyezett tollbamondást íratni a következő tanévben, ugyanis egy évig az új mellett a régi változat is érvényben marad. A magyar helyesírás szabályai 1984-ben (tehát 31 éve) változott utoljára. A módosításokról dönteni hivatott testület, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága szerint a szeptemberben megjelenő 12. kiadással az volt a cél, hogy nagyobb változtatások nélkül, jobban érthető, könnyebben használható, bizonyos mértékig rugalmasabb szabályzatot és modernebb szótárt adjon az olvasók kezébe, azaz egy „felhasználóbarát” szabályzattal némiképpen a normát közelítse a gyakorlathoz. Aki ma a magyar helyesírás útvesztőjében szeretne eligazodni, alapvetően nem A magyar helyesírás szabályait veszi a kezébe, hanem az Osiris Kiadó 2004-ben megjelent helyesírását, amely az Akadémia kiadványával szemben jóval bővebb (nem mellesleg kor- és életszerűbb) példaanyagot tartalmaz, emellett több olyan kérdésben is eligazít, amelyet az MTA eddig nem szabályozott. Hogy a tízéves Osiris-kötet próféta tudott lenni a saját területén, az is bizonyítja, hogy az akadémiai szabályzat 12. kiadása több ponton is ennek a megoldásait veszi át. A magyar helyesírás szabályait természetesen majd az őszi megjelenés után lehet a maga teljességében megítélni, akkor derül ki, közérthetőbb lesz-e a megfogalmazás, gyakorlati segítséget nyújt-e a szótári rész. Az eddig megszellőztetett újítások alapján azonban úgy tűnik, a módosítások nagy része nem általános elveket, hanem egyedi eseteket érint. Sokan úgy vélik, a változások mértéke nem indokolja, hogy új, 12. kiadásnak nevezze az új normát az Akadémia. Megengedőbb Akadémia Valószínűleg csalódnak, akik azt remélték, egyszerűbbé, logikusab- bá, követhetőbbé válik a norma. Azok a kérdések pedig, amelyekben az MTA megengedőbb álláspontra helyezkedett, inkább csak bebetonozzák a bizonytalanságot. Hogy egy ide vágó példát említsünk: a ma még érvényben levő 11. kiadás úgy fogalmaz, hogy az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, tanács, rendőrkapitányság stb.) olyankor is kisbetűvel írjuk, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak (Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, de: a kutatóintézet kidolgozta; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, de: a bizottság véleménye szerint; stb.). Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia), az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. Az új, 12. szabályzat ezzel szemben több ponton is a helyesebb, ajánlott/ ajánlatos kifejezést használja, és például azt mondja: az intézmény típusát jelölő szavakat (minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, rendőrkapitányság stb.) ajánlatos kis kezdőbetűvel írni, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak, bár belső használatra az alkalmi tulajdonnevesü- lésből fakadó nagy kezdőbetűs írás is elfogadható. Az MTA- nak ez a gesztusa persze többféleképpen értelmezhető. Egyrészt, rábólint egy létező nyelvi gyakorlatra, ami önmagában nem az ördögtől való. Másrészt szélesre tárja a kaput egy nem különösebben kívánatos jelenség előtt; konkrétan arról van szó, amikor a szöveg szerzői a legkülönfélébb kifejezéseknek a nagy kezdőbetűvel kívánnak súlyt, pluszjelentőséget adni. Lesz-e határtalanítás? re, de néhány évvel ezelőtt az akkor érvényes kéziratot elküldték véleményezésre a határon túli magyar nyelvi tanszékeknek és a szakmai műhelyeknek, így nálunk a Grammá Nyelvi Irodának is. A tervezett módosítások kapcsán Szabómihály Gizella nyelvész foglalta össze a Gramma álláspontját. Egyebek mellett leszögezte: „Szükség van a helyesírási szabályzat reformjára, elsősorban is az egybe- és külön- írást kellene egyszerűbbé és áttekintaz elkészült változatot all. kiadás javított és kibővített változataként adná ki a Bizottság.” Az állásfoglalás legfontosabb felvetése azonban a „határtalanítás” folyamatát érintette: „Határon túli szervezetként nehezményezzük, hogy a tervezetből a magyar nyelvnek ez a dimenziója teljességgel hiányzik. A Magyar értelmező kéziszótár második kiadásával elindult egy számunkra pozitív folyamat: a Magyarországon kiadott és a teljes magyar nyelvet (annak bizonyos részrendszereit) felölelni kívánó kiadványok korlátozott ménékben bár, de reflektálnak a határon túli magyar beszélőközösségek nyelvhasználatában kialakult elemekre. A határon túli magyarok is a MaBár a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága az új szabályzat előkészítése során kisebbségben élő nyelvészeket nem kén fel közveden együttműködés(Képarchívum) hetőbbé tenni (jelenleg mély és átfogó nyelvtani ismeretek szükségesek némely több elemből álló képződmény standard írásmódjának a megállapításához). A most megkapott tervezet a 11. kiadáshoz képest olyan kis mértékű változtatásokat tartalmaz, hogy véleményünk szerint nem indokolt 12. kiadásnak nevezni. A valós helyzetet pontosabban tükrözné, ha gyarorszagon kiadott helyesírási szabályzatot használják, a kézhez kapott tervezet azonban egyáltalán nem számol azzal, hogy ennek a jelentős létszámú népességnek sajátos helyesírási igényei is vannak: léteznek saját intézményeik, folyóirataik, szervezeteik, számos esetben le kell írniuk az országukban található földrajzi objektumok nevét stb., ezekre azonban példát sem találnak a szabályzatban. A korábbi helyesírási szótárakba bekerült néhány tulajdonnév, s ezeknél jóval többet közöl az Osiris Kiadónál megjelent Helyesírás, típusneveket azonban az sem tartalmaz. A sajátos helyesírási problémákra csak egy példa: szlovákiai viszonylatban gondot jelent, hogy az intézménynévnek része-e a településnév (a szlovák névben hátravetetett jelzőként rendszerint szerepel), azaz az -i képzős településnevet kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk-e. A helyesírási szabályzat presztízse folytán hozzájárulhatna az érintett intézménynevek írásmódjának egységesítéséhez” - írta 2009-ben Szabómihály Gizella, aki az állásfoglaláshoz egyébként egy szlovákiai magyar vonatkozású szójegyzéket is készített Misad Katalinnal, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének oktatójával. Kisebbségi példák ,Az EL.TE honlapján jelent meg a napokban egy cikk arról, hogy ősszel megjelenik az új szabályzat, egyelőre ezt olvastam - mondta el kérdésünkre Misad Katalin. - Beharangoznak benne néhány változást, amiről korábban is tudni lehetett, pl. az írásjelezés, az idegen nevek átírása témakörében, de nincs benne utalás arra, hogy a szótári rész végül az ún. határtalanítás jegyében készült-e vagy sem. Ennek az lett volna a lényege, hogy a határon túli területek szavaiból és elnevezéseiből is kerüljenek példák a szóanyagba, főként olyanok, amelyeknek az írása a kisebbségben élők számára gondot okoz. Ezek főként a szlovák intézménynevek, valamint a földrajzi nevek fordításából létrejött tipikusan szlovákiai magyar, romániai magyar stb. elnevezések vagy rövidítések. A Gramma 2009-ben pontokban fogalmazta meg, milyen helyesírási fejezetekben kellene megjelennie a határtalanítás folyamatának, de hogy mi lett ennek az eredménye, az már csak a szabályzatból derül ki.” (as, origo, nyest) VÁLOGATOTT VÁLTOZÁSOK A 12. KIADÁSBAN ■ Győzött a kiejtés Bizonyos szavak írásánál szeptembertől a kiejtés szerinti írásmód érvényesül. Talán ez az a változás, ami a legtöbb embert érinti: aki az utca nyelve ellenére megtanulta, hogy kell helyesen írni, most tanulhatja újra, hogy az immúnis innentől immunis lesz, a sámánizmus sámánizmus, a bura búra, a bédekker bédekker, az árboc árboc, a biennale biennálé. Néhány szabály a kiejtéshez idomul: elfogadható lesz a dühvei mellett a dühhel ragozott alak is, valamint az 1-jén és az 1-én is; továbbá a bólingat, kacsingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólint- gat, kacsintgat, tekintget sem. ■ A szaknyelvi lobbi Bizonyos szavak írásmódja azzal az indoklással változik, hogy a szaknyelv már eddig is máshogy írta. így lesz az első fokú ítéletből elsőfokú ítélet, a fekete dobozból feketedoboz, a szabad versből szabadvers, a vegyes úszásból vegyesúszás. A paraolimpia szeptembertől az MTA szerint is paralimpia. ■ Papp Bernadett esete A kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Papp-pal, Mann-nal), a magyarázat szerint ez a megoldás teszi azonosíthatóvá a vezetéknév alapalakját. Ősztől ez a szabály kettős betűre végződő keresztnevekre is érvényes lesz: Bernadett-tel, Mariann- nal. Eddig a keresztneveknél az egyik betű kiesett: Bernadettel, Marianna!. ■ Egyszerűen máshogy lesz Voltak szavak, amiket eddig egyszerűen hibásan írtunk, ha a szótárakra hallgattunk, ezeket most újraszabályozzák: ezért az örökkön- örökké mostantól örökkön örökké (kötőjel nélkül), a sete-suta szintén megszabadul a kötőjeltől, a helyes alak a setesuta. De változik az élethalálharc (élet-halál harc) vagy a napéjegyenlőség (nap-éj egyenlőség) írásmódja is. ■ A képzőszerű utótagok A helyesírás új kiadásával kapcsolatban a legtöbbet idézett változás az úgynevezett képzőszerű utótagok helyesírásához kapcsolódik. Ellentétben az eddigi írásmóddal, a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű stb. utótagot a közszókkal egybeírjuk, például: másfajta, tízféle (de: 10-féle), többféle, egynemű, negyedrét, sokrétű, gipszszerű, nagyszerű. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ésszerűt eddig így írtuk, mostantól pedig két sz-szel fogjuk, észszerűnek. ■ Nagybetű, kisbetű Mostantól a mozik, a vendéglátó-ipari egységek, a fürdők, a bevásárlóközpontok, a temetők, a rádiók neve is nagybetűs lesz, csakúgy, mint a színházak neve: Béke Mozi, Kalóz Söröző, Platán Panzió, Kossuth Rádió. Megengedő az új szabályzat: a rendezvények neveit is írhatjuk csupa nagybetűvel. A helyesírási szabályzat azt is engedni fogja, hogy a szerződésekben bizonyos közszavakat (pl. Felperes, Megbízott stb.) nagybetűvel írjanak. ■ Nagykötőjel és piackutatás A nagykötőjelről sokan valószínűleg nem is hallottak: ez az az írásjel, amely akkora, mint a gondolatjel, csak nem a mondatban, hanem szóközi helyzetben szerepel. A géptípusokat eddig nagykötőjellel kellett írni: MiG-21, F—16, Apollo—11. Ennek vége: az új szabályzat kimondja, hogy a géptípusok nevét a gyártók határozzák meg, nem a szabályzat. Azaz: aki helyesen szeretné leírni az adott termék nevét, keresse fel a gyártó honlapját. ■ Rövidítések Az oldalt az o. mellett már old.- nak; a lásd jelzést pedig az I. alak mellett Id.-nek is lehet rövidíteni. Az Isd. forma még mindig helytelen, Aki római katolikus, az mostantól nem csak r.kat-ként, hanem róm. kat-ként is rövidítheti a vallását. Az óra és perc jelölésére a pontos alak mellett a kettőspontos is elfogadható lesz: 9.15-öt és 9:15- öt is lehet írni. Szilveszterkor már csak BÚÉK-kal üdvözölhetjük egymást, az eddig használatban levő b.ú.é.k. forma lesz a helytelen. ■ Szótagszámlálósdi A magyar nyelv egyik legbonyolultabb szabálya a szótagszámlálási: külön kezeljük a szóösszetételeket, a többszörösen összetett szavakat, ezeknél előbb-utóbb beköszönt a nagy kötőjeldilemma. A ma érvényes szabályozás arról rendelkezik, hogy a túl hosszúra nyúló összetételeket - többnyire a két fő összetételi tag határán - tagolni kell. Azaz, ha valami hatnál több szótagból és 2 elemnél többől áll, kötőjelet teszünk. A kérdés csak az: mi az a szóelem, mi számít önállóan annak, tehát mi az, amit számolni kell? Önálló szóelemnek számítanak az idegen szavaknak -a 11. kiadás megfogalmazása szerint - a magyarban önállóan is használatos elemei, pl. centi-, deci-, extra-. Itt hoz egy kisebb változást az új szabályzat: az idegen szavakat és előtagokat akkor tekintjük külön összetételi tagnak, ha önállóan is használatosak, például: miniszoknya, miniszoknya-viselet, vagy ha önállóan is használatos utótag járul hozzájuk: antialkoholista, antialkoholistaklub, biotechnológia, biotechnológia-ipar. Emellett önálló szóelemnek számítanak a két- vagy többszótagos igekötők, például előadás, előrelépés, visszafizetés, és a képzőszerű utótagok, például -fajta, -féle, -szerű. Nem számítanak önálló szóelemnek az egy szótagos igekötők, például ki-, be-; azok az idegen előtagok, amelyekhez önállóan nem használt utótag járul (például az interferencia, mivel ferencia nincs a magyarban), és azok az elemek, amelyeknek külön jelentése már nem átlátható (például a televízió szóban lévő vízió, ezért a televízió- készülék egyben van). Ezt az egészet toldja meg az új szabályzat azzal, hogy szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát értjük. A képző - az -i kivételével - beleszámít a szótagszámba. Azaz korábban a gépjárművezetőt egybeírtuk, míg a gépjármű-vezetői már külön volt. Ennek vége: mostantól a gépjárművezetői is egyben lesz, ahogy a vendéglátóipari is. Megjegyzés: A példákban A magyar helyesírás szabályai új, 12. kiadásának a vastagon szedett változatok felelnek meg.
