Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-04 / 127. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 4. www.ujszo.com 95 évvel ezelőtt írták alá a békediktátumot Trianon: ma van a nemzeti összetartozás napja ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Bukarest. Magyarországhoz hasonlóan Románia is emléknappá nyilvánítaná a trianoni békediktátum aláírásának napját. Míg azonban Magyarország a szétszóródott magyarság összetartozására emlékezik, addig Románia Jogos területének visszaszerzéséről” és az ott élő románok jogainak elismeréséről emlékezne meg. Ma ötödik alkalommal emlékeznek meg a trianoni békediktátum aláírásának napjáról, június 4-ről, melyet a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás emléknapjává nyilvánított. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. A magyar nemzet- gyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án hirdette ki a szerződést. 2010-ben az Országgyűlés nagy többséggel június 4-ét emléknappá nyilvánította. Budapesten és számos településen a hivatalos megemlékezések mellett hagyományőrző előadásokat, koncerteket és a kárpátaljaiak javára gyűjtő jótékonysági rendezvényeket is tartanak. Az MKP még hétfőn, június 1-jén tartott Királyhel- mecen központi megemlékezést. „Bárhogyan is döntöttek mások, mi magyarként össze- tartozónak érezzük magunkat” - szögezte le beszédében Beré- nyi József pártelnök, hozzátéve: az összetartozás a gyökerekhez való ragaszkodásról, a kölcsönösen egymásnak nyújtott segítségéről szól. „Ha most Kárpátalján bajba kerültek a magyarok, akkor a nemzeti összetartozás értékrendje mentén, kötelességünk segíteni nekik, hiszen ők is ezt tennék” - hangsúlyozta Berényi. A transindex.ro erdélyi hírportál információi szerint a román szenátorok többsége szintén nemzeti ünnepnappá nyilvánítaná a trianoni béke- szerződés megkötésének napját. Az erre vonatkozó törvény- tervezetet a 171 tagú szenátusnak több mint a fele, 90 képviselő támogatja. A tervezet a román nép számára alapvető dokumentumként írja le a trianoni diktátumot. „A trianoni békeszerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához való visszatérését szentesítette, hanem az ezen a területen többségben élő románok politikai és állampolgárijogait is elismerte” - áll az indoklásban, amely szerint ennek a dokumentumnak a fontosságát az állampolgárokkal is tudatosítani kell. Annál is inkább, mert - amint azt a kezdeményező szenátorok állítják - „az utóbbi időszakban számos példa van a trianoni szerződés kapcsán „egy ferdített szemléletnek a közvéleményre való rákény- szerítésére”. Ugyanakkor leszögezik, „a történelem újraírására tett bármiféle kísérlet, a revizionista álláspontok hangoztatása az Európai Unióban, manapság már nem elfogadható”. Markó Béla, az RM- DSZ szenátusi frakciójának vezetője a Transindexnek azt mondta, a történelmet kétféleképpen lehet szemlélni, ki lehet emelni azt, ami közös vagy azt, ami elválaszt egymástól. Trianon, június 4. jelentése akkor is, és ma is szembeállította a két nemzetet, hiszen a magyaroknak veszteséget, a románoknak pedig hatalmas nyereséget jelentett a béke- szerződés. A párt megpróbál fellépni a tervezet ellen. (MTI, tamsindex.ro, ie) RÖVIDEN Tavaly bőkezűbb volt a kormány Pozsony. Tavaly a kormány több mint 322,14 millió euró állami támogatást osztott szét, ebből közel 190 millió euró az állami költségvetésből, több mint 132 millió euró pedig európai uniós forrásból származott. 2013-as évhez viszonyítva tavaly a Fico-kabinet 31,4 millió euróval több állami támogatást hagyott jóvá. Közben tavaly a kis- és közép vállalakozások szinte egyetlen centet sem, a közoktatás 90, a mezőgazdasági ágazat pedig közel 50 százalékkal kevesebb állami támogatást kapott. Az összeg nagy részét (88 százalékát) anyagi támogatás, közel 12 százalékát pedig adókedvezmény formájában hagyták jóvá. (ie, TASR) Lehallgatási botrány Pozsony. Vádemelést javasol a rendőrség Pavol Brichta, a katonai elhárítás (VOS) volt igazgatója és a szervezet négy volt ügynöke ellen az újságírók lehallgatási ügyében. A botrány 2011-ben robbant ki - az ügy miatt kellett távoznia Ľubomír Gaiko (SaS) védelmi miniszternek -, a TA3 hírtelevízió igazgatója mellett a Pravda és más sajtóorgánumok munkatársainak telefonbeszélgetéseit hónapokon keresztül lehallgatta a katonai elhárítás. A vádemelésről a főügyészség heteken belül dönt. (ie, TASR) A cél, hogy 2020-ra a 20-64 éves korosztály 72 százaléka dolgozzon Alig harmadával csökkentené a kormány a szegények számát Pozsony. A kormány a szegényeknek alig egy- harmadát tartja meg- menthetőnek 2020-ig, a tegnap elfogadott stratégia 170 ezer ember szegénységből való kiemelését ígéri az évtized végéig. ÚJ SZÓ-HÍR A legfrissebb, májusban nyüvánosságra hozott EU SILC szegénységi jelentés alapján Szlováldában mintegy 660 ezer embert, vagyis a lakosság 12,6 százalékát fenyegette a szegénység. Köztük riasztóan magas a fiatalok aránya. Ennél azonban sokkal magasabb a szegénységgel fenyegetettek aránya. Ha ugyanis leszámítjuk a szociális segélyt és az egyéb állami juttatásokat, akkor azt látjuk, hogy a szegénység a lakosság 19,6 százalékát, csaknem minden ötödik embert - több mint egymillió lakost - fenyeget. A kormány szerint a szegénység ellen a foglalkoztatottság növelésével lehet küzdeni. „A legnagyobb kihívás a foglalkoztatottság növekedésének felélénkítése, mivel a munkanélkülieket és családtagjaikat fenyegeti legnagyobb mértékben a szegénység” - állítja a dokumentumban a szociális ügyi minisztérium. Ezt alátámasztja az EU SILC felmérés is, amely szerint is a munkanélküliek a legfenyegetettebb réteg, közel 50 százalékuk él a szegénységi küszöb alatt. A kormány a legfontosabb intézkedések között említi a foglalkoztatási támogatások célzottabbá tételét, a fiatalok munkához juttatásának elősegítését, a kirekesztett roma közösségek integrálását a társadalomba és a veszélyeztetett csoportok szociális támogatási rendszerének átalakítását, valamint a legszegényebb alkalmazottak járulékterheinek csökkentését. „Az alacsony jövedelműeket terhelő adók és járulékok jelentik az egyik akadályát a tartósan munkanélküli személyek elhelyezkedésének” - állítja a stratégia. A cél, hogy 2020-ra a 20-64 éves korosztály 72 százaléka dolgozzon, ami a jelenlegi 66,6 százalékos szintről meglehetősen nagy ugrást jelentene. A lemaradás főleg a nők körében jelentkezik, a férfiaknak ugyanis 74,2%-a dolgozik, a nők esetében a foglalkoztatottság csak 59%-os. (lpj, TASR) A védőügyvéd sexshop előtt álló bírónőkkel próbált védekezni Bonanno-ügy: elutasított bírói beadvány ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újabb ítélet született a rajecfürdői (Rajecké Teplice) Bonanno bárban ünneplő jogászok ügyében. A Pozsonyi II. Járásbíróság teljes egészében elutasította a Legfelsőbb Bíróság bírójának, Juraj Semannak a beadványát, aki 100 ezer eu- rós kártérítést követelt a Nový čas nevű bulvárlaptól azokért a 2010-ben megjelent cikkekért, melyekben arról írtak, hogy az ünnepség résztvevői a dévény- újfalui mészároson, Ľubomír Harmanon szórakoztak. Az akción készült s a bulvárlapban megjelent képeken jól látni, hogy a szórakozók egyike, Tibor Péchy Harmant idéző kék fülhallgatót tett fel, a kezében pedig egy géppisztoly másolatát tartotta, amin a jelenlevők nagyon jól szórakoztak. Az ügyben döntést hozó Éva Bieliková bírónő szerint egy bírónak, köztisztviselőként el kell tűrnie, ha olyan dolgokat írnak róla, melyek neki nem tetszenek, ugyanakkor kötelessége úgy viselkedni, hogy magatartáígy buliztak a a bírók öt éve (Képarchívum' sával ne járassa le bírói tisztségét. Sémán védőügyvédje, Milan Valašík védőbeszédében leírta, hogy három nappal korábban egy fővárosi sexshop előtt látott két bírónőt. „Eszembe jutott, hogy ha újságíró lennék, lefényképezném őket, s ha a felvételt, amely úgy nézne ki, mintha ők épp a sexshopból jönnénekki, nyilvánosságra hoznám, akkor a két bírónőn élete végéig szégyenfolt maradna” - bírálta Valašík a bulvár munkáját, amelyre szerinte ügyfele is ráfizetett. Megismételte, hogy Sémán határozottan nem szórakozott Harmanon, nem is imitálták a tömeggyilkost, a jelenlevők részéről csak egy ártatlan tréfáról volt szó. Emlékeztetett arra is, hogy Sémán lánya gyilkosság áldozata lett, ezért abszurdum, ha valaki azt gondolja, hogy gyilkost parodizálna. A bulvárlap jogi képviselője, Róbert Bános kihangsúlyozta: a lap egyetlen cikkben sem írta, hogy Sémán Harmanra játszott volna, hanem arról számolt be, hogy a jelenlevők Péchy cselekedetén szórakoztak, amit több fénykép is igazolt. A tegnapi ítélet nem jogerős, Sémán megfellebbezte. A Bonanno bárban szórakozó jogászok és bírók összesen nyolc pert indítottak, ez volt sorozatban a harmadik beadvány, amit első fokon elutasítottak. (dem, SITA) A szervezet elnöke szerint forráshiány miatt 2012-ben unortodox lépésekre volt szükség Via Nova: ha nincs Fidesz-pénz, jó a Jobbiké is ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az MKP ifjúsági szervezeteként a Via Nova ICS 2012-ben a Jobbiktól kért és kapott pénzt. Utána viszont már a Fidesz pártalapítványa támogatta projektjeiket - derül ki arról a listáról, amelyet az atlatszo.hu tényfeltáró portál szerzett meg és hozott nyilvánosságra az elmúlt hetekben. Nem csak a komáromi egyetem hallgatói önkormányzata nem volt válogatós, már ami a magyarországi pénzforrásokat illeti: amint arról tegnap írtunk, 2012-ben a Jobbik pártalapítványától kaptak több százezer forintos dotációt. Ugyanebben az évben a Via Nova is Vonóknál kulcsolt, s kedvező fogadtatásra talált. 1 millió forintot (akkori árfolyamon kb. 3600 eurót) kaptak „négy felvidéki magyar ifjúsági rendezvény támogatására”, további 30 ezer forintot (110 euró) a KultúrTea című rendezvénysorozat támogatására. 2012 után viszont elakadt a jobbikos vonal, de ezzel a Via Nova anyagilag még jobban is járt. 2013-ban a Fidesz pártalapítványától kaptak 2 mülió forintot (kb. 7000 eurót) programtámogatásra, tavaly pedig ugyanebből a forrásból 2,6 millió forintot (kb. 8600 eurót) meríthettek. A magyarországi pártalapítványok bevételei közpénzekből származnak. Az ügy érdekessége, hogy a Via Nova megalapításától az MKP ifjúsági partnerszervezete, az MKP pedig - az Európai Néppárton keresztül is - a Fidesz politikai partnere. A Jobbik viszont a Fidesz politikai ellenfele, vágyás a Via Nova saját partnereinek ellenfeleitől kapott 2012-ben dotációt. Az ellentmondást részben feloldhatja az a tavaly kiszivárgott 2013-as jobbikos belső dokumentum, amelyben Szávay István, a radikális párt alelnöke a komáromi selyés HŐK mellett a Via Novát sorolta a Jobbik felvidéki partnerei közé. „Számunkra nem kérdés, ki a politikai partner. Sosem volt az. Tudjuk, melyik pártcsaládban és politikai szövetségben a helyünk” - válaszolt e-mailben lapunk kérdésére Gubík László, aki 2011 óta irányítja a Via Novát. Szerinte „súlyos hiba lenne azt gondolni”, hogy a polgári oldalhoz tartozó alapítványok csak 2013 óta támogatják az ifjúsági szervezetet. Ennek némileg ellentmond, hogy a Fidesz pártalapítványa 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben egy fillért sem küldött nekik - ugyanakkor tény, hogy több más Fi- desz-közeli szervezettől és alapítványtól is szerezhettek pénzt. „Vannak időszakok, amikor egy vezető kénytelen unortodox forrásokhoz folyamodni azért, hogy biztosítsa a szervezet kitűzött céljainak eléréséhez és működéséhez szükséges feltételeket. A 2012-es egy ilyen év volt” - fejtette ki Gubík László. (MSz)
