Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-30 / 149. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 30. Kultúra-hirdetés 13 Mayer Éva Magánterület Egopolis határán című installációjának részlete a Műcsarnok kiállításán (Somogyi Tibor felvétele) A budapesti Műcsarnok július 19-ig látható Nemzeti Szalon kiállításán szlovákiai magyar alkotók munkái is szerepelnek Itt és most - a magyar képzőművészet Itt és most címmel látható a budapesti Műcsarnokban a 2015. évi Nemzeti Szalon kiállítás, melynek anyaga a kortárs magyar képzőművészetből nyújt válogatást. A tárlaton magyarországi és határon túli alkotók, köztük szlovákiai magyar képzőművészek munkái is szerepelnek. TALLÓSl BÉLA A szalon jellegű kiállításokat a 17. században Párizsban honosították meg. Ezekkel akkor a képzőművészet nyilvános bemutatásának hathatós formáját kívánták megteremteni. A közönség a szalonokon az adott kor élő művészetének széles körét tekintheti át egyetlen kiállítótérben. A budapesti Műcsarnokban 2013-ban honositották meg újra a nemzeti szalonokat. A négyéves ciklusban egymást követő szalonok az építőművészet, a képzőművészet, a média- és fotóművészet, valamint a tervező- és iparművészet átfogó bemutatására vállalkoznak. A tavaly megrendezett építészeti szalon több mint húszezer nézőt vonzott. A klasszikus párizsi szalontól eltérően a budapesti Nemzeti Szalon nem követi a beadászsűrizés hajdani gyakorlatát. Azért nem, mert - ahogy a szakemberek indokolják, csak a képzőművészetet hozva fel példaként - ma a Kárpát-medencében több ezerre tehető a színvonalasan alkotó festők, szobrászok, grafikusok száma. A Nemzeti Szalonokat ezért felkért kurátorok, egy-egy szakterület szakértői állítják össze. Az idei, a képzőművészetet bemutató Nemzeti Szalon kurátora N. Mészáros Júlia, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum művészettörténésze, akit Szlovákiában is jól ismernek. Korábban, még a Győri Városi Múzeum igazgatójaként a dunaszer- dahelyi Kortárs Magyar Galériában is rendezett kiállításokat, de a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria és a dunacsúni Danu- biana néhány tárlatán is dolgozott kurátorként. Jól ismeri a szlovákiai magyar képzőművészetet, nyomon követi a hazai magyar alkotók munkásságát. Az általa összeállított, több mint kétszáz alkotó munkáiból válogató anyag, vagyis a 2015. évi Nemzeti Szalon az elmúlt tíz esztendő magyar képzőművészetét tekintei át, s annak sokféleségét mutatja be. , Az ht és most című kiállítás a magyar képzőművészet hagyományosabb területem az ezredforduló utáni rövid időszak releváns jelenségeit, jellemző alkotásait és kevésbé ismert dimenzióit kívánja láttatni úgy, hogy lehetőséget teremt a kanonizált és nem kanonizált művészeti alkotások új nézőpontból való együttlátására, azonos szempontok szerinti áttekintésére, a valószínű új jelenségek felismerésére, fajsúlyosságuk felmérésére, a mai művészethez való új viszonyra” - olvasható a Műcsarnok ismertetőjében. Ugyanebből azt is megtudjuk, hogy a tárlat a legutóbbi időszakban született, új művészi stratégiákat, friss gondolatokat, újító ötleteket és eredeti kritikai reflexiókat megtestesítő művek speciális sajátosságait térképezi fel. Az eligazodást segíti, hogy a változatos műfajú, hagyományos technikákkal készült és teljesen új médiumokat használó műtárgykollekciót témák szerint csoportosították. A művészeket leginkább foglalkoztató domináns téma a természet, amit az őstermészet „felélesztésétől” kezdve a civilizációs tájon át az ember nélküli ufó-élettérig ábrázolnak a művek. A természet mellett az ember a fő téma - élet- és lélekképekkel, testképekkel és énképekkel, létélményekkel megidézve. Ott van mindennapi súrlódásaiban, a társadalmi létben is. Külön- külön szekció mutatja be a művészet és a tudomány kapcsolatát, a mindennapi csodákat és a mágikus tereket. Helyet kap témaként a hit és a meditáció, valamint az emlékezés és a múltidézés is. Jelen van az alkotásokban a nyelvi konvergencia - a szöveg mint kép. Nem hiányoznak az identitáskísérletek, és női világok sem. Az, aki vagy ami a Műcsarnok patinás termeiből kimaradt, megtekinthető virtuálisan az M0 kiállítóhelyiségben, a Tár.hely című internetes mustrán. Több mint hétszáz alkotó töltötte fel szakmai életrajzát és digitális képanyagát a Műcsarnokweboldalára. Chudík 91 éves volt Elment Sova doktor Pozsony. Kilencvenegy éves korában tegnap elhunyt Ladislav Chudík, a Kórház a város szélén című népszerű csehszlováktévésorozat Sova doktora. 1944-től volt a Szlovák Nemzeti Színház tagja, ahol legendás alakítások fűződnek a nevéhez olyan előadásokban, mint a Macbeth, a Heródes és Heródiás, a IV. Henrik, a Cseresznyéskert, A fehér kór vagy a Hamlet. Legutóbb a 2001-ben bemutatott Össztáncban kapott szerepet, a prózai társulat legidősebb tagjaként. Már a 40-es években is forgatott, de a film a 60-as években fedezte fel igazán. Karrierjét az sem vágta ketté, hogy 1968-ban a szovjet megszállás elleni tiltakozásként Ausztriába emigrált; igaz, hamarosan hazatért. Sokat foglalkoztatta a televízió és a rádió is. A rendszerváltás után rövid időre a politikába is belekóstolt, kulturális miniszter lett, de rövid időn belül visszatért a színpadra és a Színművészeti Egyetem katedrájára. A szlovák színészlegenda nyilvános búcsúztatásáról a pozsonyi Nemzeti Színház gondoskodik, (ú) > Ladislav Chudík (1924-2015) A hagyományokhoz híven ismét lesz MKP-Híd-vita, ezúttal oktatásügyi kérdések kerülnek terítékre; szó lesz Pozsony kisebbségpolitikájáról is Szakértők, politikusok, viták a Gombaszögi Nyári Táborban PROGRAMAJÁNLÓ Krasznahorkaváralja. A kulturális és szórakoztató programok mellett minden eddiginél naprakészebb és színesebb közéleti előadásokkal várja a Krasznahorkaváraljára érkezőket a nyár egyik legnagyobb szlovákiai magyar rendezvénye. A Gombaszögi Nyári Tábor szervezői többek között Andrej Kiskát, Szlovákia államfőjét, valamint Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminisztert is meghívták a fesztiválra. A közéleti előadások és beszélgetések idén is a Közbeszéd nagysátrában valósulnak meg. Július 15-én (szerdán) két magyar miniszterelnök - Gyur- csány Ferenc és Orbán Viktor - fotósairól hallhatunk, majd az elmúlt évek világpolitikai folyamatait értékeli Ondrejcsák Róbert (CENAA) és Feledy Bo- tond (Kitekintő). A szervezők továbbá a sajtó és a politika viszonya kapcsán meghívták Borókai Gábort, a Heti Válasz fő- szerkesztőjét. Az európai identitásról és értékekről Szilvay Gergely (Mandiner) és Paár Ádám (Méltányosság Politikaelemző Központ) folytat eszmecserét. A Közel-Kelet jelenlegi legnagyobb gondjáról, az Iszlám Államról Wagner Péter és Manyasz Róbert szakértő beszél. Pillanatkép a tavalyi táborból Július 16-án (csütörtökön) a közigazgatási autonómia típusairól vitázik Korhecz Tamás, Salat Levente és Horony Ákos. A hazai és nemzetközi sajtótrendek világába lapunk főszerkesztője, Molnár Norbert és Gazda Albert (Cink) kalauzolják el az érdeklődőket. A ukrajnai konfliktus helyi és régiós hatásait Ja- rábik Balázs (Carnegie Alapítvány) és Debreceni K. Mihály (tudósító) ismerteti; utóbbi dokumentumfilmje (Ukrajna újratöltve: A hibrid háború) is látható lesz a Gombaszögi Nyári Táborban. Július 17-én (pénteken) a hagyományokhoz híven ismét lesz MKP-Híd-vita, ezúttal oktatásügyi kérdések kerülnek terítékre, az alkotmányjogi kihívásokról pedig Stumpf István alkotmánybírót hallgathatják meg az érdeklődők. Július 18- án (szombaton) Mária Jedlié- ková (a Szlovák Köztársaság kisebbségekért felelős kormány- biztosi hivatalának megbízott vezetője) és Hodossy Katalin jogász (Szlovákiai Magyarok Kerekasztala) értekezik a pozsonyi kormányzat kisebbségpolitikájáról. Mellettük Bukov- szky László, a Nemzeti Emlékezet Hivatala felügyelő tanácsának tagja lesz a tábor vendége, ő a pártállami rendszer állambiztonsági szolgálatainak szövevényes ügyeit boncolgatja.
