Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-30 / 149. szám, kedd
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2015. JUNIUS 30. MAGYAR FUTBALL jj Májusban drasztikus lépésekre szánta el magát a Magyar Labdarúgó-szövetség vezetése: csökkentette az élvonalban szereplő csapatok létszámát, valamint különböző szabályozásokkal próbálja elősegíteni az idegenlégiósok számának mérséklését és a fiatal magyar játékosok szerepeltetését. Az elveket, amelyek mentén a döntéseket hozták, szinte mindenki támogatja, azonban a kivitelezés módját sokan bírálják. Különösen a Nyíregyháza, amely állítja: vétlen, mégis elvették a klublicencét. NB 12015/16- os idénye 12 csapattal rajtol majd el az eddigi 16 csapat helyett. A két kieső klub (Lombard Pápa, Dunaújváros) mellett még négy csapatnak kell búcsút intenie az élvonalnak az MLSZ döntése alapján: a Győri ETO FC, a Kecskeméti TE, a Nyíregyháza Spartacus és a Pécsi MFC csapatai a zöld asztal mellett elbuktak. Az egyik helyen siker, máshol sokk az NB III A Lombard Pápa együttese mindkét fronton elbukott, így ha esedeg a pályán sikerült is volna kivívniuk a bentmaradást, akkor sem maradhattak volna az NB I-ben, ugyanis a csapatot működtető Lombard Kézizálog Zrt. többmilliárdos csalási ügyben érintett. A Győri ETO FC esete némiképp különbözik a többiekétől, hiszen a klubot tulajdonló Quaestor cégcsoport csődje gyűrűzött tovább, és rántotta magával a mélybe az egyesületet. A városban már azt is hatalmas eredménynek könyvelik el, hogy az NB Ill-ban indulhatnak. Míg Győrben már a tavasz folyamán tudni lehetett, hogy az EŤO nem folytathatja az NB I-ben, addig Kecskeméten és Pécsen sokként élték meg a májusi MLSZ- döntésnek köszönhető kizárást, ugyanakkor nyílt vitába egyik klub sem bonyolódott a szövetséggel a döntés jogosságát illetően. Sokatmondó tény, hogy a kizárást eredményező problémákat az MLSZ nem hozhatja nyilvánosságra a klubok engedélye nélkül, viszont az érintett egyesületek hozzájárulásával megteheti mindezt. Ehhez azonban az előbb említett két klub egyike sem járult hozzá, ami nem is meglepő, hiszen mindkét együttesnél lehetett hallani pénzügyi problémákról és zavaros tulajdon- viszonyokról. A sorból egyértelműen kilóg a Nyíregyháza csapata, hiszen az együttes biztos anyagi háttérrel rendelkezik, és máig hisz igazában, azaz küzd a jogtalan kizárás ellen. A többi klubbal ellentétben ők hozzájárultak a licenszmegvonást eredményező probléma ismertetéséhez, miszerint nem rendezték » A Quaestor-botrány 2015 márciusában robbant ki a Quaestor-botrány. A vizsgálat során a Magyar Nemzeti Bank megállapította, hogy a Quaestor jóval több kötvényt bocsátott ki, mint amennyire engedélye volt. A jegybank szerint 150 milliárd forintnyi olyan fiktív kötvényt adhattak el, amelyet nem szabályosan bocsátottak ki. A hatóságok Tarsoly Csabát, a Quaestor elnök-vezérigazgatóját és a Győri ETO FC tulajdonosát március 29-én előzetes letartóztatásba helyezték. A labdarúgóklub mellé csődbiztost neveztek ki, a játékosok és a dolgozók pedig fizetés nélkül dolgozták végig a tavaszi szezon hátralevő részét. tartozásukat egy korábbi brazil játékosukkal szemben. A tartozás tényét a klub részéről máig vitatják, és több fórumon is felvették a kesztyűt az MLSZ-szel. A nyíregyháziak kitartását és határozottságát jellemzi, hogy az NB IlI-ig süllyedő klubok közül egyedül náluk tartott ki a csapat mellett az edző és a játékosok meghatározó része. „Óriási sokk ért bennünket, álmunkban sem gondoltuk, Csányi Sándor és az MLSZ vezetése a dán modellre szavazott (Képarchívum) Óriási átalakításokkal mentené a magyar focit az MLSZ hogy a pályán elért tükörsima bentmaradás után kiesünk az élvonalból. A döntés megváltoztatására semmi esélyt nem látok, készülünk az NB III megnyerésére, ugyanakkor jogászaink továbbra is harcolni fognak az igazunkért” - mondta az Új Szó érdeklődésére a Nyíregyháza trénere, Mátyus János. Létszámcsökkentés = színvonalemelkedés? Sportszakmai és sportgazdasági szempontból is kitűnő döntésnek nevezték az MLSZ döntéseit a vezető magyar sportközgazdászok, Dénes Ferenc és Muszbek Mihály is. Utóbbi az m 1 műsorában ugyan - elismerte, hogy ilyen horderejű kérdésekben nem szerencsés döntést hozni a bajnoki idény végén, de úgy gondolja, hogy a hasonló adottságú országok (Szlovákia, Ausztria, Svájc) példája megmutatta, hogy ez a helyes út. A szakma részéről sem támadják a létszám- csökkentést, még az „áldozatok” oldaláról is elismerik a törekvések létjogosultságát. Még Mátyus János is hasonlóan reagált a változásokra: „Mindenképpen erősebb lesz az NB I, emelkedni fog a színvonal, a minőségi játékosok kevesebb helyre koncentrálódnak majd.” Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a 12 csapatos NB I-re már volt példa, 1999 nyarától 2004 nyaráig szintén ebben a létszámban küzdöttek egymással a magyar élvonal csapatai, igaz, más struktúrában. Akkor az alapszakasz lejátszása után alsó- és felsőházra bontották a mezőnyt, ami azt eredményezte, hogy a felsőház azon csapatai, amelyek már nem érhettek el kiugró eredményt, valamint az alsóház már biztos bentmaradó csapatai érdektelenségbe fulladó meccseket vívtak egymás ellen a tét hiánya miatt. Éppen emiatt ennek a tervezetnek az ismételt alkalmazását elvetette az MLSZ, és a dán modell bevezetéséről határozott. Kevesebb idegenlégióst, több magyar fiatalt! Az új idény nem csak a lebonyolítás módjában hordoz majd újdonságot, az MLSZ a csapatok összetételét illetően is határozott elképzeléseket próbál végrehajtani azáltal, hogy létrehoz egy képzeletbeli „húsos fazekat”. Ebből azok meríthetnek nagyot a Szerencsejáték Zrt.-től befolyó összegeket felhasználva, akik betartják az MLSZ iránymutatásait. Ugyan ezek az iránymutatások nem kötelező érvényűek az egyesületek számára, de adott esetben több százmillió forinttól is eleshetnek a klubok, ha saját elképzeléseik ütköznek a szövetségével. Az átigazolási piac alakulásából arra lehet következtetni, hogy a „húsos fazekat” egy csapat sem hagyja ott, ugyanis szemmel láthatóan megnőtt a kereslet a 20 éven aluli labdarúgók iránt, a légiósok iránt viszont alacsonyabb az érdeklődés. Azok a légiósok viszont, akik nem csupán átutazóban parkoltak le egy-egy hazai csapatná, hanem hosszabb távra terveznek a magyar bajnokságban, a folyamatokat látva a magyar állampolgárság felvételére törekszenek. A szabályozásnak remélhetőleg nemcsak annyi » A dán modell Az NB I 2015/16-os idényének lebonyolítási rendje, az ún. „dán modell", amelyet Szlovákiában is használnak. A csapatok háromszor találkoznak egymással az idény során. Az előző idény első hat helyezettje eggyel több hazai meccset játszik, mint a 7-12. helyen zárók. haszna lesz, hogy a legjobb magyar fiatalok háromszor-négyszer any- nyi fizetést kapnak majd, mint az előző években, hanem élnek is az előttük adódó lehetőséggel, és gyorsan felveszik a felnőtt futball iramát, hogy minél gyorsabban egy nívósabb külföldi bajnokságban folytassák pályafutásukat. » Mit kell betartani a pluszpénzekhez? A csapatok keretében nem lehet több 7 külföldi játékosnál, valamint a pályára lépő légiósok (hivatalosan: „nem hazai nevelésű játékos") száma nem haladhatja meg a 3 főt, kivételt képeznek a nemzetközi kupákban induló csapatok, náluk maximum tíz külföldi lehet a keretben, a pályán pedig maximum 5 fő. Egy 20 éven aluli magyarnak minden meccsen a kezdőcsapatban kell helyet kapnia, a következő szezontól pedig már kettőnek. Kérdés, hogy mennyiben lesz megoldott a fiatal játékosok arányos elosztása, és a törekvések nem azt eredményezik-e, hogy a tehetősebb klubok összevásárolják a legértékesebb tehetségeket, a többiek pedig a „maradékon” osztoznak majd. Felmerülhet problémaként az is, hogy a magyar akadémiák ki tudnak-e termelni annyi minőségi, fiatal játékost, hogy a csapatokban a 20 éven aluliak ne lefelé lógjanak ki teljesítményükkel, hanem az adott gárda üde színfoltjai legyenek. A cél ugyanis nem lehet más, minthogy minél több magyar játékost exportáljunk a topligákba, ahol komoly nemzetközi tapasztalatot szerezve, a hazatérő játékosok a válogatottat rendre kijuttassák » Az NB 11. fordulójának párosítása (2015.118.) ©DVTK-Vasas <9 Haladás-Ferencváros © Honvéd-Videoton © Puskás Akadémia-MTK © Békéscsaba-DVSC © Újpest-Paks Az MTK a teljes idényben a Budapest Honvéd pályáján rendezi a hazai mérkőzéseit (amennyiben a Vasas pályája nem lesz alkalmas az NB I-re), így e két klub ellentétes sorsolást kapott. A székesfehérvári Sóstói Stadion rekonstrukciója jövő év elején kezdődik, ezért a bajnok Videoton FC ősszel még a saját arénában játszik, tavasztól azonban Felcsúton rendezi a mérkőzéseit. A Vasas és az Újpest is ellentétes sorsolást kapott, mert az angyalföldi Illovszky Rudolf Stadion és a Békéscsaba létesítménye csak feltételesen alkalmas élvonalbeli találkozó rendezésére. A Vasas az újpesti Szusza Ferenc Stadiont, az Előre pedig a kecskeméti Széktói Stadiont jelölte meg tartalék helyszínként. A Szusza Ferenc Stadion rekonstrukciós munkálatai várhatóan október közepén kezdődnek el, ennek megfelelően az MLSZ arról kapott tájékoztatást, hogy az Újpest FC a sorsolást követően a pályaválasztói jog felcserélését kezdeményezi az őszi szezon második felére. egy-cgy nagy világeseményre. Példaként szolgálhatnak a szomszédos országok, akiknek játékosai a legnagyobb nyugat-európai klubokban játszanak vezérszerepet, és időről időre kijutnak az Eb-re és a vb-re. Villányi Gergely Mátyus Jánost sokkolta a kizárás, de az NB III megnyerésére készül
