Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-30 / 149. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 30. www.ujszo.com Lehet, hogy később az SaS is csatlakozik Koalícióban indul az OLaNO és Lipšic pártja ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Több mint 20 éve nem indult a parlamenti vá­lasztásokon koalíció, 2016-ban az Egyszerű Emberek és az Új Többség (Nova) együtt fog próbálkozni. Az együtt­működés főként az utóbbi pártnak életbevágóan fontos, mivel ha külön indulna, na­gyon nagy valószínűséggel nem ugraná meg az 5 százalé­kos bejutási küszöböt. A két pártnak együtt 7 szá­zalékot kell elérnie ahhoz, hogy mandátumokhoz jussa­nak. A felmérések szerint erre minden esélyük megvan, álta­lában az OĽaNO-nak egyedül is össze szokott jönni 7-8 szá­zalék, a Nova 2-3 százalék kö­zött áll. A két párt által a Focus ügynökségnél rendelt kutatá­sok alapján a kettős koalíció­nak 11 százaléka is lehet. Ez persze nem ilyen egyszerű, az ügynökség csak az együtt­működés aktuális potenciálját mérte - magyarázta lapunk­nak Martin Slosiarik, a Focus vezetője. Ahhoz, hogy ezt ki­aknázzák, el kell magyarázni­uk mindkét párt szimpatizán­sainak, hogy miért kellett összefogniuk. A 11 százalék körüli ered­mény azt jelenti, hogy a koalí­ció akár a legerősebb jobbolda­li szubjektummá is válhat. Az utóbbi hónapokban csak a Sieťnek volt kétszámjegyű tá­mogatottsága, Procházkáék szintén 10-11 százalékon áll­nak. A koalícióhoz csatlakoz­hat az SaS is. A liberálisok - saját bevallá­suk szerint - két okból halogat­ják a „belépést”: külön is 5 szá­zalék körül teljesítenek, a Fo­cus mérései alapján pedig a hármas koalíciónak együtt nem lenne annyi szavazata, mintha az OĽaNO és a Nova együtt, az SaS pedig külön indulna. Ľubomír Gaiko szerint a Focus a kettős koalícónak 11,2 száza­lékot mért, az SaS-nek pedig 5,3-at, míg a potenciális hár­mas koalíciónak csak 14 száza­lékos eredményt, ami kb. két százalékponttal kevesebb, mintha külön próbálnának sze­rencsét. (MSz) Hét meg három néha tizenegy is lehet (Jozef Jakubčo felvétele) Fiatalkorú lányokat futtattak a fővárosban 17 éves madám volt a prostihálózat feje ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közel negyven fia­talkorú lányból álló prostituált­hálózatot működtetett a fővá­rosban a 17 éves Klaudia K., akit a rendőrség a héten vett őrizetbe. Attól tartva, hogy a gyanúsított esetleg megpró­bálná folytatni az „üzleted’, kérvényezték vizsgálati fog­ságba vételét, amelyről a kerü­leti bíróság fog végérvényesen dönteni. Az eset érdekessége, hogy a csupán 17 éves lány interneten építette ki a hálózatot, amely­ben több tucat fiatalkorú lány kínálta szexuális szolgáltatását gazdag fővárosi férfiaknak. A lányok egy részét a fővárosi Bajkalská utcán található ho­telben érték tetten. A kom­mandósok múlt héten csütör­tökön indították az akciót, si­került őrizetbe venni egy férfit is, aki feltehetően sofőrként dolgozott a bűnbandaként működő szervezetnél. A beépí­tett rendőrök egy 16 és egy 17 éves lányt is letartóztattak az adott szállodában, miután azokkal nemi aktust egyeztek le a világhálón. Egyelőre hat lány tett val­lomást, elmondásuk szerint a gyanúsított 2014 szeptembe­rétől foglalkozott a lányok közvetítésével, azt pontosan nem tudták megmondani, há­nyán dolgoztak neki. Két óra „feledhetetlen szórakozásért” 500 eurót kértek azzal, hogy a bandafőnök és barátja az összeg felét hagyta meg. A rendőrség több mint hét hó­napig figyelte a banda tevé­kenységét. (TASR, dp) Készpénzből hiány van, bankkártyával viszont az esetek többségében lehet fizetni Ne fújjuk le a görög nyaralást Csődszelfi: ha Görögországba megy nyaralni, vigyen magával készpénzt (SITA/AP-feIvéteI Pozsony. Semmitől sem kell tartania annak, aki az idei szabadságát Gö­rögországban akarja töl­teni; az egyetlen bonyo­dalom, amelyre jelenleg vagy az esetleges állam­csőd beállta után fel kell készülni, a készpénzhi­ány lehet. A külügymi­nisztérium ezért azt ajánlja a Görögországba utazó turistáknak, hogy vigyenek magukkal elég készpénzt és több bank­kártyát. DEMECS PÉTER Tegnaptól zárva vannak a görög bankok, az ország ál­lampolgárai a bankautoma­tákból is csak napi 60 eurót ve­hetnek ki. Azt is csak akkor, ha az automatákban van kész­pénz, ugyanis a legaktuálisabb információk szerint bankók fogytán vannak, s a pénzinté­zetek nem töltik fel olyan ru­galmasan az automatákat, mint eddig. A 60 eurós korlátozás a turis­tákra viszont nem vonatkozik, az automaták felismerik a kül­földi bankkártyákat, s ezekkel így bármilyen összeget kive­hetnek. Problémájuk tehát csak akkor lehet, ha az automatá­ban nincs pénz. Néhol már csak készpénzzel Stanislav Macko, a Szlováki­ai Utazási Irodák Szövetségé­nek (SACKA) elnöke állítja, hogy a görög partnereik jelen­tése szerint az idei turistasze­zon zökkenőmentes, bár elis­merte, hallott olyan étteremről, ahol bankkártyát már nem fo­gadnak el: mivel készpénzhi­ány van, a vendégektől próbál­ják begyűjteni a bankókat. Ezek az esetek viszont ritkaságszám­ba mennek, a legtöbb üzletben és vendéglőben a kártyával való fizetés problémamentes. „Nincs mitől tartani. Reálisan fel kell mérni, müyen összeget terve­zünk elkölteni, ehhez pedig a biztonság kedvéért számoljunk hozzá egy kis tartalékot. Aggály­ra nincs ok, nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy a vendég­lők, a szállodák sem fognak be­zárni, hiszen a turizmusból él­nek, csak épp ebben az időszak­ban jobb több készpénzt vinni magunkkal” - mondta érdeklő­désünkre Macko. Az utazási irodák tapasztala­tai szerint a Görögországba utazó szlovák állampolgárok többsége all inclusive, tehát tel­jes ellátással járó utat vásárolt, így nekik valóban csak minimá­lis pluszkiadásra lesz szüksé­gük. A lapunk által megszólí­tott, görög nyaralásokat kínáló utazási irodák egyike sem ta­pasztalta, hogy a fenyegető csőd miatt lemondtak volna utakat, a görög szigetek iránt ugyanolyan az érdeklődés, mint egy évvel korábban. Az esetle­ges államcsőd még növelheti is a turisták érdeklődését, hiszen a drachma bevezetése esetén a görögországi nyaralás a jelen­leginél is olcsóbb lehetne. Legalább két kártyát vigyenek Peter Susko, a külügyminisz­térium szóvivője szerint na­gyobb óvatosságra van szüksé­ge a turistáknak, ha több kész­pénz lesz náluk. „Határozottan ajánlott a nagyobb összeget a szállodai szobák széfjeiben tárolni” - mondta Susko. Ha már megtörténik a baj, s kész­pénz vagy bankkártya nélkül maradnak, megkérhetik hozzá­tartozóikat, hogy Szlovákiából küldjenek pénzt a Western Union társasággal, melynek fi­ókirodái sok postán vagy szál­lodában megtalálhatóak. A tár­ca szerint viszont a gazdasági nehézségek ellenére nincs ok lefújni a görögországi nyara­lást, csak a készpénzre kell job­ban ügyelni. Zuzana Eliášová, a ČSOB bank szóvivője szerint prakti­kus legalább két, különböző társaság által kiállított kártyát venni. ,A legjobb, ha van hitel­kártyájuk és betéti kártyájuk, egyik például Mastercard a má­sik meg Visa” - mondta a szóvi­vő. Ugyanakkor megjegyezte, akkor sem történne semmi, ha Görögország a nyaralásuk alatt menne csődbe, ugyanis ez sem jelentené azt, hogy az ország­ban egyik napról a másikra euró helyett már csak drachmával lehetne fizetni. A pénzügyi kár mellett sokkal többet ártana az Európai Unió destabilizálása Akár 3,1 milliárdunkba is kerülhet a görög csőd ALHIRRLL SPPL'JF S ftTRESHEO BttE C ň F CfítP FI . EBRO F00 ERES éfi.c oce JMH.COlO UBER6AN L061STR HELlR H0 NH HOTEL PR05E6UR OIORflLR VJSCOFflN ÍRRP0YH HELTIfl A spanyolok is izgulnak. Ok is sokat bukhatnak. (TASR/AP-felv.) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A görög csődért mi is fizetnénk, Szlovákia ugyanis mintegy 2,2 milliárd euróval szállt be az ország megsegítésébe. Ez GDP-ará- nyosan a második legmaga­sabb összeg Málta után, ugyanis a bruttó hazai össz­termék 4,2 százalékát teszi ki. A hitel vissza nem fizetése mellett azonban a grexit más negatív hatását is megérezné Szlovákia. „A kölcsön maga is jelentős, hozzávetőlegesen a GDP 4,2 százaléka - mondta lapunknak Juraj Karpiš, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. - A következő nega­tív hatás lenne a várható bi­zonytalanság az eurózóna töb­bi peremállamában. Spanyol- ország arra vár, hogyan oldó­dik meg ez a helyzet, Olaszor­szág is hatalmas adósságokkal rendelkezik, ha kijelentenék, hogy elhagyják az eurózónát, az már hatalmas probléma lenne az egész európai bank­rendszer számára. Vagyis a »görög megoldást« másolhatja több más peremállam, ami des- tabüizálná az egész rendszert.” A csőd szélén lavírozó Spa­nyolország 42 milliárddal já­rult hozzá a görögök mentésé­hez, a szintén magas állam- adósságban fuldokló olaszok pedig 62 milliárddal. A közvetlen kölcsön mellett folyamatosan nő a görög „számlahitel”, vagyis az a pénz, amit a görögök kivesznek a bankokból. „Ha Görögország kilépne az eurózónából, ezt a készpénzmennyiséget egyfajta dotációnak tekinthetnénk, amit az unió nyújtott több tíz- milliárd euró értékben az országnak” - állítja Karpiš. Gö­rögországban jelenleg mintegy 45 milliárd euró értékű bank­jegy és érme van forgalomban, a lakosság pedig elméletileg még akár további 130 milliárd eurót vehetne ki a pénzintéze­tekből. Jelenleg a már kivett készpénz további 900 millió eurós „kölcsönt” ró Szlovákiá­ra, állítja Róbert Auxt, a Sieť gazdaságpolitikusa. A napi készpénzfelvétel kor­látozása ugyan csökkenti az adósság növekedésének ütemét. Ennek a pénznek a fedezetét ugyanis az eurózóna tagállama­inak központi bankjai, vagyis mi mindannyian biztosítjuk. Karpiš szerint azonban a görög kilé­pésnek súlyosabb hatásai is len­nének a pénzügyi károknál. „A kilépés esetén is felmerül több kérdés: stabil állam marad-e Gö­rögország? Csak az eurózónából lép ki, vagy az egész unióból? Hogyan működik majd az unió egy tagállam kiválása után? - so­rolja a kérdéseket a gazdasági szakértő. - Nem lehet előre megmondani, hogy Görögor­szág csődje a pénzügyi vesztesé­gen kívül milyen egyéb hatással lenne az országra.”

Next

/
Thumbnails
Contents