Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-27 / 147. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 27. Közélet-hirdetés 3 Az új jogszabály alapján a nagyszülők is jogot formálhatnak az élettársi kapcsolatból származó unokájuk láthatására Átírták a családról szóló törvényt A nagyszülőnek is joga van látnia a gyereket (Ján Krošlák illusztrációs felvétele Pozsony. Januártól életbe lép az új családjogi törvény, mely a munka-, szociális és családügyi minisztérium állítása szerint mérföldkő a gyermekek védelme és gondozása szempontjából. IBOS EMESE A tárca jelentősen átdolgozta a 2005-ben elfogadott jogszabályt, melybe bedolgozta az ENSZ ajánlásait is. Az új törvény nagyobb védelmet nyújt a családon belüli erőszak ellen, pontosítja a gyermekek jogait és gondozásának feltételeit, illetve szabályozza az élettársi kapcsolatban élő szülők gyermekeinek helyzetét. A jogszabály alapján, ha a biológiai szülők képtelenek, vagy alkalmatlanok a gyermek nevelésére, a kiskorú csak végső esetben kerülhet állami gondozásba. A gyermeket közelebbi vagy távolabbi, illetve a külföldön (az Európai Unió valamelyik tagállamában) élő hozzátartozók gondjaira kell bízni. Ez utóbbira jelenleg nincs mód. Ha a gyermeket nem a biológiai szülei nevelik, biztosítani kell, hogy rendszeresen találkozzon szüleivel, testvéreivel és más közelebbi hozzátartozójával. Nagyobb teret kapnak a szociális munkások és a gyermekvédelem szakemberei is. Szabadon költözhet az elvált szülő A tárca azt javasolta, hogy a költözés, a szomszédos járást kivéve, a két szülő közös megegyezésén alapuljon. Ezt az elképzelést több képviselő bírálta. Volt, aki alkotmánysértőnek tartotta, mások szerint a javaslat fegyver lenne a volt partnerek kezében, hogy a válást követően is zaklassák egykori társukat. A plénum végül elfogadta Pfundtner Edit (független, Híd-frakció) módosító javaslatát, amelynek köszönhetően ezt a passzust törölték a tervezetből. így a közös gyermeket nevelő volt házastársnak csak akkor kell engedélyt kérnie, ha külföldön akarnak letelepedni. A törvény nagyobb teret ad a bíróságoknak válás esetén. Arra fekteti a hangsúlyt, hogy a válófélben levő szülők ne használhassák túszként a gyermeket. „Ha a szülők nem a kultúrált válást választják,, akkor harcként tekintenek a folyamatra, és minden eszközt bevetnek, hogy keresztbe tegyenek a másiknak” - magyarázta lapunknak Dobos Ilona válóperes ügyvéd, aki a törvény több módosító javaslatával egyet ért. Nem lesz több törvénytelen gyerek A jogszabály a családmodell átalakulására reagál, amikor az élettársi viszonyból született gyermekek jogi helyzetét is rendezi. Ma már a gyermekek több mint harmada nem házastársai kapcsolatban jön világra, egy részük a valóságban együtt élő, ám egybe nem kelt párnak születik. Az eddigi szabályozás alapján az ilyen gyerekek törvényen kívül állnak. A módosítás lehetővé teszi, hogy a nagyszülők is jogot formálhassanak az élettársi kapcsolatból származó unokájuk láthatására. Most gyakorlatilag csak akkor láthatják unokájukat, ha a szülők megegyeznek arról. Új szabályok léphetnek életbe az apaság megtagadásával kapcsolatban is. Januártól az apa három évig mondhat le a gyermekről attól a pillanattól fogva, hogy tudomására jutott, a gyermek nem az övé. Hat hét helyett két hónapra módosították azt az időt, amíg az anya jelentkezhet újszülött gyermekéért, amelyről lemondott. Gyorsabb ügyintézés A jogszabálynak köszönhetően januártól a bíróságoknak a jelenleginél jóval gyorsabban kell eljárniuk az úgynevezett gyermekrablások ügyében. Eddig akár évekig is elhúzódhattak az olyan ügyek, amikor az egyik szülő a másik engedélye nélkül külföldre távozott a kiskorú gyermekkel. Januártól a szülői felelősségről és a gyermekek védelméről szóló hágai egyezménynek köszönhetően, melyhez Szlovákia is csatlakozott, a bíróságnak hat héten belül rendeznie kell az üyen ügyeket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kiskorú gyermeknek hat hét után vissza kell kerülnie megszokott lakhelyére. Annak érdekében, hogy az ügyet ne lehessen évekig elhúzni, már az első tárgyalásra be kell nyújtani a bizonyítékokat. Ha a külföldi szülőnek nincs szlovákiai jogi képviselője, helyi címet is meg kell adnia a bíróságnak. Korábban hónapokig halogattak egy- egy meghallgatást, mert a külföldön élő szülőnek nem tudták kézbesíteni az idézést. Jogászok szerint a jogszabálynak ez az egyik legjelentősebb része. Pozitívan értékelik, hogy a tárca végre az ilyen esetekre is gondolt. A volt főbíró szerint törvényellenesen hozták létre a rendőrség belső ellenőrzését, a mostani és a korábbi belügyminiszter szerint ez nem igaz Egy évvel bukása után Harabin újabb vereséget szenvedhet (Tomáš Benedikovič felvétele ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Akár a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának elnöki posztjáról is leválthatják Štefan Harabint, mert vezetésével a kollégium tanácsa két vitatható döntést is hozott. A Harabin vezette tanács felmentett egy szexuális bűncselekmények miatt elítélt férfit. Ügyében az a nagykürtösi Milan Varga bíró járt el, akit Csehországban ittas vezetésért jogerősen elítéltek. Szlovákiában akkor az ittas vezetés még csak kihágásnak számított. Egyébként Varga emiatt akár a talárját is elveszíthette volna. A tanács felmentett egy korrupció vádjában bűnösnek talált rendőrt is. A lépést azzal indokolták, hogy a belső ellenőrzés, mely a rendőrségen belüli kihágásokat vizsgálja, törvényellenesen működik a belügyminisztérium mellett. Borec egyelőre nem kéri Harabin menesztését Mindkét döntés közfelháborodást váltott ki. Felmerült az is, hogy fegyelmi eljárás indulhat Harabin ellen. Egy ilyen eljárást, mivel a kollégium elnöki posztja az igazságügyön belül az egyik legmagasabbnak számít, csak az igazságügyi miniszter és a Legfelsőbb Bíróság elnöke kezdeményezhet. Tomáš Borec igazságügyi miniszter az ügy kapcsán kijelentette, ez az eset kérdéseket vet fel Harabinnak a kollégium élén való működésével kapcsolatban. Hozzátette viszont, ő nem kíván lépni az ügyben. Štefan Harabint a büntetőkollégium élére egy évvel ezelőtt annak tagjai választották meg titkos szavazással, az elnöki Leválthatnák Harabint posztról csak ők válthatják le. A Nyílt Igazságügyért szervezet képviselői szerint a büntetőkollégiumnak foglalkoznia kellene Harabinnal. „Fel kellene tenniük a kérdést, hogy kollégiumuk, élén egy ilyen emberrel nem ássa-e alá a Legfelsőbb Bíróság hitelét” - mondta Dušan Čimo, a szervezet tagja. A Denník N információi szerint a büntetőkollégiumnak jelenleg 16 tagja van, Harabin öt tag bizalmát biztosan élvezi, további öten viszont biztosan menesztenék az elnöki posztról. A többi tag eddig tolerálta Harabin lépéseit. Kaliňák és Lipšic szerint abszurd a döntés A rendőrség belső ellenőrzésével kapcsolatos döntésről Tomáš Borec (Smer) csak a tanács írásos indoklását követően hajlandó nyilatkozni. Robert Fico kormányfő szerint, bár a döntések jogosan negatív érzéseket váltanak ki, ennek ellenére tiszteletben kell tartani. Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter viszont visszautasította, hogy a belső ellenőrzést törvényellenesen csatolták volna a belügyhöz. Hasonló állásponton van Daniel Lipšic (Nova) volt belügyminiszter is. „Nincs szó törvénysértésről. A jogszabály alapján a rendőrség részlegeit a rendőrfőkapitány irányítja, ha a belügyminiszter nem rendelkezik másképpen” - idézte a jogszabályt. A belső ellenőrzés megalakulása óta a belügyminisztérium alá tartozik. Azzal az indokkal vonták a tárca alá, hogy elkülönítsék a rendőrség egyéb részlegeitől, és pártatlanul végezhesse munkáját. Jana Dubovcová ombudsman már több alkalommal bírálta a rendőrség belső ellenőrzését. Az emberjogi biztos szerint a szepsi romaverés is alátámasztja, hogy az 1994-től működő részleg nem pártatlan. Dubovcová egyébként egy szervezésiig - a rendőrségtől és a belügyminisztériumtól - és költségvetésiig is független vizsgálószerv kialakítását sürgeti. (Sme, TASR, ie)--------------Pl w ww.utazz.ujszo.com - Kattanj ránk! KÉRDEZZ NAGYVILÁG WELLNESS Tippek - Ötletek . Tanácsok e Észrevételek č Riportok
