Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-24 / 144. szám, szerda
2015. június 24., szerda 13. oldal A szerkezet három ága a két hadviselő felet és a békét közvetítő személyt jelképezi (A szerző felvétele) FÓKUSZBAN Az egykori tölgy helyén áll az emlékmű Zsitvatő. A zsitvatoroki béke (1606. november 11.) aláírásának 400. évfordulója alkalmából emelték ezt a különleges emlékművet a Dunaradvány- hoz tartozó Zsitvatőn. Alkotója Gáspár Péter bátorkeszi születésű művész. A zsitvatoroki békét Bocskai István közvetítésével I. Rudolf magyar király, német-római császár és I. Ahmed oszmán szultán kötötte, és a 15 éves háború lezárását jelentette. A mészkőből faragott két méter átmérőjű kerékasztal fölötti acélszerkezet három ága a két hadviselő felet, valamint a békét közvetítő személyt jelképezi, a záróelem, a fényes félhold a török időkre emlékeztet. A hat méter magas hídszerkezet hat harangot tart, a béke harangjait. Az 1940-es években még állt az az öreg tölgy, amely alatt a helyi hagyomány szerint a békét megkötötték; ennek helyén épült az emlékmű, (vkm) Az eredeti és legrégibb ismert várospecsét a 16. századból származik Együtt helyezte el a magyar feliratot a Matica slovenská és a Fontos vagy! Ekevas és két búzakalász Vágsellye jelképében A címer eredete í » 1 f L'-'I 1 u i / A címer eredetére utaló pecsétet a szlovák városi és községi címerek eredetének kutatásakor, 1958- ban találták meg Budapesten. Ennek alapján készült el a város címere: piros pajzson két aranykalász között egy ezüst ekevas. Az országalmával díszített, címertakaró növénymotívumokkal ékesített jelképet Vágsellye 1991-1998-as krónikája szerint ünnepi alkalomkor használták. Azok a címerek, melyeken munkaeszközöket tüntettek fel, rendszerint arra utaltak, hogy gazdag hagyományai voltak a mezőgazdaságnak. ÖSSZEFOGLALÓ Vágsellye. A település címerét Szlovákia egyik legszebb mezővárosi jelképeként tartják számon a szakértők. A legrégibb címertani kutatások arra utalnak, hogy Vágsellye eredeti és legrégibb ismert várospecsétje a 16. századból származik, és megtalálható az 1543-1627-as évekből származó dokumentumokon. A 19. században kezdték egyesíteni a falusi pecséteket és jelképeket. Vágsellyének olyan címere van, amely utal az egykor virágzó mezőváros jellegére: piros pajzson, két arany búzakalász között egy átlós ekevassal. Az ünnepi címeren ugyanolyan piros alapon ábrázolják a mezővárosra utaló két aranykalászt és fő helyen az ekevasat, a címer tetejét országalma, két oldalról ezüst növénymotívum díszíti. A város jelképe megtalálható Vágsellye hivatalos pecsétjén, a címert kifüggesztették a városháza épületére, illetve az ülésterembe. Ajárási székhely címerét hivatalos nyomtatványokon használják, megtalálható a városi hivatal dolgozóinak és képviselőinek igazolványán, továbbá különféle reklámanyagokon és emléktárgyakon. A címer alapján készült pecséten nincs felirat, csak a két kalász és az ekevas, felette az országalma és a levéldísz. A késő gótikus pajzs, amelyben a mezőgazdasági motívum látható, azt bizonyítja, hogy a város címere a 15. századból való, amikor létrehozták az önkormányzatot. Az újabb, címer alapján készült pecsét egy 1629-ből származó dokumentumon található, feltehetően 1627 és 1629 között készítették. Nem sokban különbözik a korábbi szimbólumtól, talán csak annyiban, hogy hiányzik róla a címertakaró növénymotívum az országalma jobb és bal oldalán. Ezen a pecséten felirat is van: osigillum oppidy sellyense. Ez az írás bizonyíték arra, hogy Vágsellye várossá (oppidum) vált 1627-1629 táján, (száz) Legközelebb Kosát címerét mutatjuk be. Közös kétnyelvűsítés Komáromban Komárom. Közösen helyezte el tegnap a Kossuth tér melletti körforgalomban álló Cirill és Metód szoborcsoport talapzatára a két hittérítő nevének magyar változatát Halász Béla, a Fontos vagy! mozgalom aktivistája, valamint Jozef Čemek, a Matica slovenská komáromi szervezetének elnöke. V. KRASZN1CA MELITTA Két héttel ezelőtt a mozgalom aktivistái már kirakták egyszer a magyar feliratot, amely azonban másnapra el is tűnt. Jozef Černek akkor pozitívan reagált a kétnyelvűsítő akcióra, ezért a Fontos vagy! képviselői tárgyalást kezdeményeztek vele, és megegyeztek a közös fellépésben. Ennek eredménye volt a tegnapi akció. „A Matica slovenská alapszabályában már évtizedek óta az áll, hogy a szervezetnek hazafi- ságra kell ösztönöznie Szlovákia polgárait, beleértve az itt élő nemzetiségeket is. Ha a magyar polgártársaink magyar feliratot szeretnének, nem látom okát, miért ne lehetne ennek eleget tenni. A Matica célja, hogy összekössön, ne szétválasszon” - nyilatkozta az eseményt követően Jozef Čemek. Bár mindkét fél jelzésértékűnek tekinti az együttes fellépést, ami a kedélyek megnyugtatását szolgálja, egyikük sem tartja valószínűnek, hogy a felirat huzamosabb ideig marad a talapzaton (első alkalommal egy nap után eltűnt a magyar felirat). Éppen ezért már most megegyeztek abban, hogy kezdeményezik egy többnyelvű tábla elhelyezését a szoborcsoport közelében, amely a hittérítőkről is tartalmazna információkat. ,A kétnyelvűségi küzdelmek terén szimbolikus jelentőségűnek tartom mostam közös akciónkat - mondta Halász Béla. - A szoborcsoport elhelyezésével továbbra sem értünk egyet, ha jövő márciusban változna a politikai helyzet, kezdeményezzük, hogy méltóbb helyre kerüljön.” A szoborcsoport 2010-ben Vladimír Matejička smeres képviselő kezdeményezésére, érvényes engedélyek nélkül került a Matica székházának homlokzatáról mostani helyére, a körforgalom közepébe. Jozef Čemek (balról) és Halász Béla a közös akció után (A szerző felvétele)
