Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-03 / 126. szám, szerda

vww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 3. Közélet 3 \ Selye János Egyetem vezetése állítja, nincs kapcsolat közte és a szélsőséges párt által támogatott szervezet között A. Jobbik pártalapítványa pénzelte a selyés hallgatók akcióit Egy HÖK-akció. Mindegy, ki adja a pénzt a rendezvényekre. (Selye HŐK- felvétel) 3ozsony . A Jobbik párt- ilapítványától kapott több százezer forintot a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányza­ta (HŐK). A diákszerve­zet akkori vezetői azt ál­lítják: mindenkit meg­szólítottak, de csak a Jobbik adott. Az egyetem vezetősége nem szívesen beszél a történtekről. ÚJ SZÓ-HÍR Egy diákszervezetnél nem ritka állapot a forráshiány. Pénz kellene az egyetemi na­pokra, meg jó lenne valami do­táció a vezetőképzésre is? A komáromi egyetem hallgatói önkormányzata (HÓK) sajátos választ adott a felvetésre: 2012-ben a Jobbiktól kértek pénzt és kaptak is. Pontosab­ban a párt alapítványától (200 ezer, majd 500 ezer forintot), ám ezek a szervezetek a párt irányítása alatt állnak, és - a választási eredmény függvé­nyében - magyar közpénzek­ből gazdálkodnak. A 2012-es esetre - mint a többi, pártala­pítvány által támogatottra is - a napokban derült fény, mi­után az atlatszo.hu nevű ma­gyarországi oknyomozó portál megszerezte az alapítványok által támogatott szervezetek listáját. Mindenevők voltak A HŐK akkori vezetői vall­ják: ők minden pártalapítványt megszólítottak, nem csak a Jobbiktól kértek támogatást. „Nem tudományos alaposság­gal működött a HŐK, akkor sem és most sem. Az ilyen ügyek általában úgy történtek, hogy valaki felvetette: »mi len­ne, ha pályáznánk ide vagy oda, most olvastam a cikket, hogy mennyi pénzt osztanak szét évente«. A többiek pedig véleményezték, és vagy lett be­lőle valami vagy sem” - mond­ta lapunknak Méri Tamás, a HÓK akkori vezetőségi tagja, a Pro Sun de Selye János n. o. (hivatalosan ez a szervezet pá­lyázott) ügyvezetője. „Emléke­im szerint minden magyaror­szági pártalapítványnak írtunk. Három válasz érkezett: az Ökopolisz, a Polgári Magyaror­szágért és a már említett párt­alapítvány írt vissza” - tette hozzá Valent Ákos, a HÓK ak­kori elnöke. Az Ökopolisz az LMP, a Polgári Magyarorszá­gért pedig a Fidesz pártalapít­ványa. Az egyetem diákönkormány­zatának akkori vezetői (Méri Tamás még most is az, a HŐK Küldöttgyűlésének az elnöke) semmi kivetnivalót nem látnak abban, hogy akadémiai szerve­zetként politikai pártoknál ki­lincseltek támogatásért. A Job­bikkal sem volt gondjuk. „Mi ezt annak idején úgy fogtuk fel, hogy akkor csinálnánk valami­lyen szinten pártpolitikát, ha válogatnánk a pártok között. Mert ha kiválasztok egyet vagy kettőt és kizárok másokat, az is valamiféle világnézetet tükröz­het” - fejtette ki a Pro Sun akko­ri ügyvezetője. A jobbikos támogatásnak le­het egy profánabb oka is. Amint egy 2013-as, belső Job­bik-jelentésből kiderül, Szávay István, a párt alelnöke és Nem­zetpolitikai Kabinetjének veze­tője a Via Nova mellett a selyés diákönkormányzatot nevezte a párt felvidéki partnereinek. Az egyetemhez közeli forrásaink szerint a pályázók biztosra me­hettek a Jobbik pártalapítvá­nyánál. Politikai vélemény híján „Természetesen nem tudtam egyszerre azonosulni a Jobbik, a Fidesz, az MSZP, az MDF, az LMP politikájával, viszont a ci­vil szervezetünknek pénzre volt szüksége a rendezvényei megvalósításához, ezért min­den lehetőséget igyekeztünk megragadni. Szerintem ezzel nincs probléma, amíg a szerve­zetünk belügyeibe nem enge­dünk beleszólást a támoga­tóknak” - véli Valent Ákos ko­rábbi HÖK-elnök. Arra a kérdésre, hogy mit gondoltak akkor, vagy hogyan vélekednek most a Jobbikról, kitérő válaszokat adtak. „Poli­tikai véleményt nem fogok nyilvánítani, fenntartom, hogy nem kellett azonosulnunk an­nak a pártnak az elveivel, ame­lyiknél pályáztunk” - így Méri Tamás. Az egyetem nem örül Az ügyben kikértük a Selye János Egyetem vezetőségének véleményét is. Csiba Peter rek­torhelyettes azt mondta, nem kíván nyilatkozni, keressük meg a rektori irodát. E-mailben elküldött kérdéseinkre szűk­szavú válasz érkezett: „A Selye János Egyetem vezetése nem áll semminemű kapcsolatban a Hallgatói Önkormányzat által fenntartott nonprofit szerve­zettel, nem tagja annak igazga­tótanácsának, így a műkö­désére sincs rálátása. Javasol­juk, hogy kérdésével szívesked­jék megkeresni az említett szervezet hivatalos képviselő­jét” - írta lapunknak Zakar Pi­roska, az egyetem kancellárja. Információink szerint az egyetem vezetősége nem örül annak, hogy most derült ki ez a pár évvel ezelőtti ügy, jövő hé­ten látogat ugyanis hozzájuk Andrej Kiska államfő, valamint váiják még a felvételi kérelme­ket is. Azt nem tudni, az egyetem vezetősége tudott-e a Jobbik­támogatásról, a Pro Sun veze­tői nem emlékeznek arra, hogy tájékoztatták-e az egye­temet. „Két-három évvel ez­előtt nem hittem volna, hogy ma ilyen szinten hiányos lesz a memóriám két-három évre visszamenőleg. Valamilyen informális jellegű közlés lehe­tett, de pontosan nem emlékszem” - mondta Méri Tamás. Nem tudott ponto­sabb tájékoztatást adni a HŐK akkori elnöke sem. ,A hallga­tói önkormányzat a fontosabb tevékenységeiről egyeztetni szokott az egyetem vezetésé­vel. Hogy abban az időszak­ban konkrétan ez szóba ke- rült-e a tárgyalásokon, már nem emlékszem” - tette hoz­zá Valent Ákos. A volt HÖK-elnököt arról is megkérdeztük: ha újra dönt­hetnének, ismét kémének-e pénzt a Jobbiktól? „Ha újra dönthetnék nem e-mailt ír­nék, hanem személyesen ke­resném fel az összes pártala­pítványt, hogy előteremtsem a rendezvényeinkhez szüksé­ges forrásokat” - mondta Va­lent. (MSz) Idén a pártok működésére szolgáló 4,7 milliárd forintból 1,239 milliárd forintot költhet el a kilenc pártalapítvány Magyarországi pártalapítványok a szürke zónából ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Magyarországon nem csak a pártok és azok par­lamenti frakciói kapnak költ­ségvetési támogatást, egy 2003-ban - még az MSZP- SZDSZ koalíció idejében - össz- párti konszenzussal létrejött törvény alapján a pártok alapít­ványokat működtethetnek. Ezek - a törvény betűje alapján a pártok működését segítő tu­dományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenysé­get végző - alapítványok pedig állami támogatásban részesül­nek. Ez a pártfinanszírozás egyik, nem is a leggyengébb pil­lérét képezi, írta az alapítvá­nyokról leleplező cikket közlő atlatszo.hu. Idén a pártok működésére felhasznált 4,7 milliárd forint közpénz bő ne­gyedét, 1,239 milliárd forintot költhet el a kilenc, támogatásra jogosult (tavaly tavasszal 1% fe­letti eredményt elért) párt egy- egy alapítványa. A pártalapítványok a pár­tokhoz hasonlóan bevehetet­len várnak tűntek: politikai oldaltól függetlenül tartalmi­lag azonos, bírósági dönté­sekkel alátámasztott megta­gadások érkeztek az adatké­résekre, felhívva a figyelmet arra, hogy a pártok és alapít­ványaik magánszervezetek, közfeladatuk nincs. A magyar Alkotmánybíróság későbbi döntései alapján ugyanakkor esély mutatkozott az adatké­résre, ezt az atlatszo.hu idén tavasszal használta ki. Végül az összes pártalapítvány kiad­ta neki részletes adatait, be­látva, hogy ha bírósági perre kerülne sor, vesztenének, s úgyis ki kellene szolgáltatni az információkat. A listák alapján - minő meglepetés - mindegyik párt a hozzá közeli szervezeteket dotálta. A Fidesz például a Békemenetek szervezőit, va­lamint a párthoz közelálló háttérintézményeket juttatja százmillió forintos összegek­hez. Az MSZP főként kisebb összegeket utalt magánsze­mélyeknek, cégeknek; a cél általában tanulmányírás, ren­dezvényszervezés, helyiség­bérlet és catering lehetett, írja az Átlátszó.hu. A Jobbik ala­pítványa a párthoz közelálló Iránytű Intézet Kft. nevű elemző központot támogatta legnagyobb mértékben. Emel­lett jutott a pénzből a radiká­lis sajtótermékeknek (Bari­kád, Álfahír) is. Ehhez képest a szlovákiai támogatottak ap­rópénzeket kaptak. Laki Lász­ló 2013-ban 250 ezer, tavaly pedig 500 ezer forintot kapott a Felvidéki Magyar Sziget nevű rendezvény megszerve­zésére. (MSz) Melegek és heterók Élettársi kapcsolatot szeretnének Pozsony. Az egynemű part­nerek törvényes párkapcsola­tának támogatásához szeretné megnyerni a nyilvánosságot az a 38 civilszervezet, amely Élet­társi kapcsolat néven platfor­mot hozott létre. Céljuk, hogy az egynemű párok mellett a he­teroszexuális élettársi kapcso­latban élőknek olyan törvényes keretet hozzanak létre, mely ugyanolyan jogokkal ruházná fel a párokat, mint amilyenek a házasságkötéssel járnak. Martin Macko, a platform egyik képviselője azt mondta, szeretnék meggyőzni a nyil­vánosságot és a kormányt, hogy jogilag is fontos elis­merni az élettársi kapcsolato­kat. „Eddig a regisztrált pár- kapcsolat legalizálására töre­kedtünk, ezt azonban a nyil­vánosság nem támogatta. Konstruktív előrelépés 20 éve nem volt a témában. Közben pedig csak a párok szexuális hovatartozása körül forgott minden kérdés” - magyarázza Fedor Blaščák, aki szerint az ilyen intim kérdések bevonása bizonyos problémakör meg­oldásában nagyon megalázó az érintettek számára. Ezért a platform képviselői új straté­giát választottak. Az egynemű párok személyes élettörténe­tén, nyilvános szakmai vitá­kon, különböző fórumok és kampányok segítségével sze­retnék közelebb hozni, érthe­tőbbé tenni a nyilvánosság számára a meleg és a leszbi­kus párok életét. „Ezek a pá­rok ugyanolyan értékesek és ugyanolyan okból szeretné­nek összeházasodni, mint he­teroszexuális társaik” - mond­ta Macko. A civilek arra is rámutattak, hogy az egynemű párok mellett rohamosan nő az olyan hetero­szexuális párok száma is, akik élettársi kapcsolatban élnek és nevelik gyermekeiket. Számu­kat 100 ezerre becsülik. Vala­mennyien jogi vákuumban él­nek, aminek következtében nem vehetik át egymás postáját, nem örökölhetnek automatiku­san egymás után, illetve az ilyen kapcsolatban élő szülőknek nem jár automatikusan adó- kedvezmény gyermekeik után. Az élettársi kapcsolat olyan keretét szeretnék kialakítani, mely a házassághoz hasonló jogokat biztosít a homoszexuá­lis és a heteroszexuális párok­nak egyaránt, úgy hogy jogi szempontból a gyermekek helyzetét is rendeznék. Á platformot Jana Dubov- cová ombudsman is támogat­ja. „Minden embernek alapve­tőjoga van a magán és családi élethez, tekintet nélkül a csa­lád összetételére, ezt az ál­lamnak és a társadalomnak is tiszteletben kell tartania, és el kell ismernie” - mondta Du- bovcová. A civilek elvetették a refe­rendum lehetőségét, akár éve­kig tartó felvilágosító és tájé­koztató munkával szeretnék meggyőzni a nyilvánosságot a jogi hézag megoldásának fon­tosságáról. (ie)

Next

/
Thumbnails
Contents