Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-20 / 141. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 20. www.ujszo.com Eddig csak minimálisan mérsékelték Tovább csökkenhet a lakossági gáz ára ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákiában hamarosan újra csökkenhet a lakossági gáz ára - az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) ugyanis tegnap elismerte, hogy saját hatáskörben már vizsgálja, milyen árcsökkentésre van esély a világpiaci árak alakulása alapj án. Miroslav Čelinský, az URSO szóvivője szerint kénytelenek lépni az ügyben, mivel az elmúlt időszakban visszaestek a világpiaci árak, amit a szlovákiai szolgáltatók nem vettek kellőképpen figyelembe. „Emiatt a gázszolgáltatók jóval nagyobb nyereségre tehetnek szert az indokoltnál” - vallja Čelinský, aki azonban egyelőre nem árulta el, hogy mekkora áresésre is számíthatunk. Erről csak a hivatalos eljárás lezárását követően tájékoztatnak. Robert Fico kormányfő tavaly azt ígérte, hogy idén és jövőre együttesen két számjegyű, vagyis minimum 10 százalékos gázárcsökkenés várható. Az idei év elején az árak átlag 1,14 százalékkal csökkentek, ezért Fico ígéretének a valóra váltásához még jelentős lefaragásra lesz szükség. A kőolaj világpiaci árával párhuzamosan az utóbbi közel egy évben a földgáz világpiaci ára is esett, igaz, a legnagyobb szállítóknak erre hosszú távú szerződéseik vannak az eladókkal, elsősorban az oroszokkal, (mi, SITA) A hazai átlagár az uniós ár 69 százaléka Olcsóbbak vagyunk az uniós átlagnál ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia a fogyasztási cikkek szempontjából az olcsóbb uniós tagországok közé tartozik, az egyes termékek között azonban jelentős különbségek vannak, a szomszéd országok ráadásul több szempontból is olcsóbbak nálunk - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tegnap közzétett felméréséből. Eszerint a legolcsóbb uniós tagország Bulgária, ahol a fogyasztási cikkekhez az uniós átlag alig 48 százalékáért juthatunk hozzá, a legdrágább pedig Dánia, amelyben az árak az átlag 138 százalékát teszik ki. Szlovákiában az arány 69 százalék, vagyis a viszonylag olcsóbb országok közé tartozunk. Szlovákiában az éttermi és szállodai szolgáltatások a legolcsóbbak az uniós átlaghoz képest, áruk az európai átlagnak csak a 67 százalékát éri el, az alkohol és cigaretta esetében 78, a személyautóknál 84, az élelmiszereknél pedig 88 százalék. Az elektronikai cikkek ugyanakkor csak 8 százalékkal olcsóbbak Szlovákiában az uniós átlagnál, a ruházat ára pedig csaknem eléri az átlagot. Aki olcsó cipőre vágyik, annak az Eurostat szerint Magyarországon érdemes bevásárolnia, hiszen a cipő ára ott a legalacsonyabb, az uniós átlag alig 70 százaléka. Bulgária után Magyarország a második legolcsóbb állam az alkohol és cigaretta szempontjából is (az átlag 65%-a). Az élelmiszer- árak szempontjából Lengyelország a legvonzóbb (az átlag 61%-a), Csehország pedig az elektronikai cikkek (az átlagár 85%-a) és a személyautók (75%) esetében kínálja a legkedvezőbb árat. (mi, SITA) A februári 3603-ról 3734-re nőtt a beíratott magyar elsősök száma, szeptemberre 3800 is lehet Nőtt a magyar elsősök száma Jövőre előre hozzák a beiratkozást (TASR-felvétel) Pozsony. Idén a szülők összesen 60 980 gyereket írattak be az alapiskolák első osztályaiba - derül ki az oktatási minisztérium összeállításából, melyet tegnap küldött lapunknak. MÓZES SZABOLCS A beíratás idén még január 15. - február 15. között zajlott, ám szokás szerint a szülők egy része elfelejtette időben megtenni kötelességét, s a gyerekek egy részét már a határidőn túl íratták be. A minisztérium által összesített adatok alapján a gyerekek 6,12%-át küldik magyar iskolába, vagyis 3734-en ülnek szeptemberben magyar intézmény padjába. Ukrán tannyelvű iskolába 32 gyereket írattak, a többiek szlovák tannyelvűben kezdenek. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének tavaszi összegzése alapján 3603 gyereket írattak magyar alapiskola első osztályába, 49-et pedig nulladik osztályba. Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke már akkor jelezte lapunknak, hogy szeptemberig várhatóan 3800-ra nő az elsősök száma, két okból is. Egyrészt lesznek évismétlők - az ő pontos statisztikájuk nem ismert -, illetve nem mindenkit íratnak be időben a szülők. A tanköteles gyereket szeptemberig még be lehet íratni, a szülők egy része csak ekkor teszi meg. Tavaly szeptemberben egyébként 3775-en kezdték az elsőt magyar osztályban. Az oktatási tárca friss adatai alapján a beíratottak 53 százaléka fiú - ez egyébként nem meglepő, hiszen mindig több fiú születik, mint lány -, 5033 gyerek esetben kérték, hogy egy évvel halasszák el az iskolakezdést, további 3259 gyerek pedig a nulladik osztályba fog járni szeptembertől. Az ősszel kezdődő tanévben 2852 önálló és 578 összevont osztályban kezdődhet meg az oktatás. A minisztériumi adatok alapján a leendő kiselsősök 92 százaléka járt óvodába. Az oktatási tárca tervei szerint jövőre már áprilisban zajlana az alapiskolások beiratkozása, a törvénymódosításról jövő csütörtökön szavaz a parlament. Nemzetközi összehasonlítás: Szlovákia a 38 vizsgált ország közül a 34. helyen végzett 22 év alatt 650-en kaptak menekültstátust LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Szlovákia 1993 óta mindössze 650 menedékkérőnek adott menekültstátust, további 645-nek pedig menedékes státust, vagyis ideiglenes védelmet nyújtott. Szlovákiában jelenleg mintegy 120 menekült vesz részt integrációs programban, ők azok, akik már megkapták a menekültstátust - tájékoztatott a mai nemzetközi menekültnap alkalmából a belügyminisztérium. „Ezeket az embereket szállással, a szlovák nyelv oktatásával, munkakereséssel, jogi, pszichológiai és szociális tanácsadással segítik - közölte lapunkkal Michaela Paule- nová, a belügy szóvivője. - A hangsúly azon van, hogy a menekültek vállalják a felelősséget az életükért, ne a befogadó ország szociális rendszerére támaszkodjanak.” A Mipex 2015 index alapján azonban Szlovákia azok közé az országok közé tartozik, amelyek a legkevésbé képesek integrálni a menekülteket. A 38 vizsgált ország közül a 34. helyen végzett, az előző mérés alkalmával, amikor csak 31 országot vizsgáltak - a 29. helyet „szerezte meg”. A tanulmányt készítő két nemzetközi szervezet - a Nemzetközi Kérdések Központja (CIDOB - Barcelona) és a brüsszeli Migration Policy Group - értékelése szerint Szlovákia az elérhető 100 pontból csak 37-et kapott. Az értékelés során nyolc területet vettek figyelembe, egyebek mellett a menekültek munka- lehetőségeit, a menekültek családtagjainak munkalehetőségeit, az állampolgárság megszerzésének lehetőségét, a képzési lehetőségeket. A legrosszabbul a munkához jutásban állunk, a 38 ország közül a 37. helyen, mivel a rájuk vonatkozó munkavállalási szabályok áttekinthetetlenek, másmás szabályok vonatkoznak az egyes szakmákra, hiányzik az alacsony képzettségű és a magas képzettségű menekültek célzott támogatása. Nehéz az állampolgárság megszerzése is, a hivatalnokok nagyrészt szubjektív szempontok alapján dönthetnek arról, hogy ki kaphatja meg, ami csökkenti a kérvényezők biztonságérzetét. A brit miniszterelnök szerint az Európát fenyegető egyik legnagyobb veszély az Oroszország támogatta agresszió Ukrajnában Cameron Pozsonyban bírálta az oroszpárti nézeteket ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Európának jelenleg egyszerre több veszéllyel kell szembenéznie - jelentette ki tegnap a Globsec biztonsági konferencián Pozsonyban David Cameron brit miniszterelnök. Az egyik legnagyobb az Oroszország támogatta agresszió Ukrajnában, ahol Moszkva Cameron szerint megpróbálja "átrajzolni Európa térképét. Nagy veszélyt jelent az egyre nagyobb erőre kapó Iszlám Állam, melyhez számos, Európában élő muszlim is csatlakozott. A harmadik legégetőbb problémát szerinte az észak-afrikai bűn- szervezetek jelentik, agresszivitásuk miatt emberek ezrei menekülnek Európába. Kirekesztett muszlimok Cameron hangsúlyozta, David Cameron (Képarchívum) hogy Nagy-Britannia más országok hadseregeivel együttműködve védi a balti országok légterét, aktívan segít az ukrán katonák kiképzésben, és emlékeztetett arra is, hogy az amerikai hadsereg után épp a brit légierő hajtotta végre a legtöbb támadást az Iszlám Állam ellen Irakban. Az Iszlám Állam jelentette veszélyt a brit miniszterelnök Talha Asmal, egy 17 éves északangliai fiú példáján szemléltette, aki az elmúlt napokban öngyilkos merényletet hajtott végre Irakban az Iszlám Állam nevében. „Nyíltan kell beszélni arról, miért tudja rávenni az Iszlám Állam a fiatal európaiakat arra, hogy kilométerek ezreit utazzák le azért, hogy végül felrobbantsák magukat. Az alapvető probléma, hogy a fiatal muszlimok úgy érzik, kirekesztették őket a társadalmunkból” -mondta Cameron. Nem megértés, szankciók Cameron meggyőződése, hogy a felsorolt problémákért - Ukrajnától kezdve egészen a Közel-Keletig - a helyi kormányokat terheli a felelősség, amiért képtelenek biztosítani országukban a békét és a stabilitást. Élesen bírálta azokat is, akik szerint Oroszországgal szemben elsősorban megértés kell, nem bírálat, akik azt állítják, hogy Moszkvával együttműködni kell, s nem szankciókat elfogadni. Ezen határozott véleménye ellenére, Robert Fico kormányfővel, a szankciók ismert bírálójával való találkozóján elkerülte ezt a témát. Az újságírók sem kérdezhettek, a két kormányfő a találkozó után csak nyilatkozatot olvasott fel. Nem a kvótákra Mindketten kiálltak a menekültkvóták érvényesítésével szemben és az Európai Unióban megvalósítandó reformok mellett. Fico szerint Cameronnal egyetértettek abban, hogy az észak-afrikai migráció kezelésére nem megfelelő megoldás a kvótarendszer, csak az önkéntesség és az egyes tagországok által egyénileg felkínált megoldássokkal lehet eredményt elérni. Úgy vélik, hogy a menekültek beáramlását elsődlegesen a probléma keletkezésének helyszínén, Észak-Afri- kában kell kezelni. Fico, mint mondta, általánosságban üdvözli az unió megreformálását célzó brit felvetéseket, és megérti, legitimnek tartja azokat az igyekezeteket, amelyek a tagországok nemzeti parlamentjei szerepének megerősítését célozzák. Cameron a sajtótájékoztatón megköszönte Szlovákia reformokat támogató álláspontját, s emlékeztetett, Pozsonyt stratégiai fontosságú partnereként kezeli, (dem, TASR) Közel tucatnyi államfő Pozsonyban Pozsony. Több mint 70 országból 1000 vendég vett részt a Globsecen. Köztük a szlovák, a lengyel, a horvát, a grúz, az észt és a macedón államfő, védelmi és külügyminiszterek, valamint a NATO és az EU magas rangú képviselői. David Cameron brit kormányfő megbeszélést folytatott Andrej Kis- ka államfővel is. Francois Hollandé francia elnök csak a V4- ek megbeszélésére érkezett, de ő is találkozott a köztársasági elnökkel. (TASR)
