Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-19 / 140. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 19. Vélemény és háttér 7 A köztársasági elnöknek, elődjével ellentétben, nincsenek magyarellenes kirohanásai, ám ez kevés Beszéljünk Kiskával Ha nem beszélünk róla, nem létezik? Az államfő nem látja, vagy nem akarja látni a honi magyarság problémáit. De ebben mi is ludasak vagyunk. MÓZES SZABOLCS Andrej Kiska tegnap a parlamentben felolvasta első országjelentését, ám magyar szempontból ennél érdekesebb az, amit dél-szlovákiai útja során mondott és főleg az, amit nem mondott. Az államfő a kétnapos út után a Facebookon egyebek mellett ezt a gondolatot osztotta meg követőivel: ,A szlovákok és a magyar kisebbség viszonyáról nem szeretnék írni. Nem találkoztam senkivel sem, akinek a legkisebb problémája lenne.” Nagyon nem jó mondatok. A valóság helyett ugyanis annak eltakarására szolgálnak. Ám igaza volt az államfő sajtosának és tanácsadójának, akivel az elnöki interjú után beszélgettünk: a mondat precíz, ugyanis Kiska nem azt állította, hogy nincs probléma, hanem azt, hogy nem találkozott senkivel sem, akijelezte volna a gondokat. Itt van a kutya elásva. Lehet ugyanis egy államfő bármennyire szimpatikus és empatikus, ha nem szerez tudomást a problémákról, aligha fog tudni bármit is tenni, vagy legalább továbbadni az információt a gondokról. Érthető persze, hogy ha az államfő vidéki vizitre megy, akkor a helyiek a Maslow-piramis legaljáról a legalapvetőbb problémákat (nincs munka, rossz a szociális helyzet, nem építenek itt utakat stb.) kapják elő, de emellett azért meg lehetne említeni kicsit más jellegű közösségi gondjainkat is. Még ha az államfőnek ezekre nincs is sok ráhatása - egyébként pont annyi, mint az útépítésekre vagy a munkahelyteremtésre. Sőt, igazából nem is elvont problémákról van szó: amint azt Lampl Zsuzsanna szociológus kutatása is kimutatta, a honi magyarok kétharmada jelentős problémának tartja a szlovákiai magyarság számának csökkenését (ez a téma volt a negyedik a legégetőbb problémák listáján). Vagy talán azt gondoljuk, hogy ez a mi bel- ügyünk, ilyen témákkal nem kell „traktálni” egy államfőt, pláne, ha szlovák? Ha mi nem szólunk a mi elnökünknek, hogy „helló, ez azért aggaszt bennünket”, akkor magától nem fogja kitalálni. Pláne, ha a tanácsadói sem beszélnek neki róla. És ezzel elértünk a probléma másik részéhez. Azzal, hogy Kiska nem is választott magának kimondottan a kisebbségi ügyekkel foglalkozó tanácsadót, jelzi, hogy nincs affinitása a kérdéshez. Lehet, hogy barátaival, köztük egy-két magyarral, beszélgetései során érinti a kisebbségi kérdéseket is, ám ez nem ugyanaz, mintha valaki szisztematikusan foglalkozna a témával. Kiska főtanácsadója, Martin Bútora hiába van jóban a szlovákiai magyar liberális értelmiség színe-javá- val, úgy néz ki, ez sem garancia arra, hogy a téma elérje az elnök ingerküszöbét. Sőt. Kiskának- elődjével ellentétben - nincsenek magyarellenes kirohanásai, ám ez kevés. Ahhoz viszont, hogy lásson, nekünk kellene felnyitnunk a szemét. A labda a mi térfelünkön pattog. Európa Görögország nélkül olyan, mint a buli drog nélkül. Óriásplakát Athénban. (TASR/AP-felvétel) KOMMENTAR Ne féljünk a menekültektől! CZAJL1K KATALIN A héten közzétett felmérés, miszerint Szlovákia lakosságának többsége nem kívánja a menekülteket az országban, nem nevezhető meglepetésnek, viszont annál lehangolóbb. Igaz, nálunk szerencsére nem folyik közpénzből támogatott gyűlöletkampány a bevándorlók ellen, az emberek többsége így is biztonsági kockázatnak látja akár pár száz idegen - értsd „arab és néger” - betelepülését. Ez a félelem valószínűleg kétirányú, egyrészt fizikai, másrészt szellemi természetű. Sarkítva: megölnek minket, és puszta jelenlétükkel elpusztítják kultúránkat, szellemi értékeinket. Bizonyára közrejátszik az is, hogy az emberek többsége önmagát és országunkat is a segítségre szorulók, nem pedig a segíteni képesek kategóriájában látja. Ezeknek a képzeteknek két közös tulajdonsága van: tévesek és a változástól való rettegés táplálja őket. Igaz, történelmi tapasztalatunk az, hogy a nagy társadalmi fordulatok általában romlást hoztak a kisemberek számára, ebből viszont nem vonható le a következtetés, hogy minden változást a priori el kell utasítanunk. A változás természetes része az életnek mind egyéni, mind társadalmi szinten. A történelem során az emberek mindig is vándoroltak a jobb élet reményében, ostobaság lenne azt várni, hogy ez egyszeriben megszűnik. A vasfüggöny lehullása után.kelet-európaiak százezreinek volt természetes, hogy a jobb élet reményében Nyugatra vándorol. Mennyire fel voltunk háborodva akkor, amikor néhány nyugati ország vonakodott megnyitni munkaerőpiacát a volt keleti blokk állampolgárai előtt. Most nálunk sokkal nehezebb sorsú emberek tartanak hozzánk, s erre a mienknél sokkal nyomosabb okaik vannak. Milyen jogon tagadhatjuk meg tőlük azt, amit saját magunk számára természetesnek veszünk? Mert nem voltak olyan szerencsések, hogy „jobb” helyen szülessenek? Való igaz, hogy Európa nem fogadhatja be az összes nehéz sorsú afrikai és ázsiai embert. Erkölcsi kötelessége azonban segíteni azokon, akik már itt vannak. Ez nem fogja gyengíteni európai identitásunkat, pont fordítva. A világ, s benne Európa is változik, ez törvényszerű. Ha úgy érezzük, bizonyos alapvetőnek hitt értékeink erodálódnak, annak okait csakis önmagunkban kell keresnünk. A mástól, az idegentől való rettegés, s a változástól való elzárkózás nem megoldás. Mi, akik hazánkban „kisebbségben” kényszerülünk élni, erről sokat tudnánk mesélni. Az USA és Mexikó határán mintegy ezer kilométeres fal húzódik, Türkmenisztán és Üzbegisztán között 1700 kilométeres, de a rekorder mégis India Határzárak, kerítések és falak a világban MTl-HÁTTÉR 2012 decemberében készült el Törökország és Görögország határán az illegális bevándorlás megfékezésére görög területen felhúzott, 10,4 kilométer hosszú, négy méter magas szögesdrót kerítés, amelyen különleges felszerelés nélkül nem lehet átjutni. A számos sziget miatt azonban továbbra is problematikus a tengeri határ ellenőrzése. 2014 júliusában Bulgária létesített Törökországgal közös déli határán szögesdrótkerítést, hogy visszaszorítsa az országba érkező menekültek számát. A 33 kilométer hosszú, három méter magas kerítés építését azért kezdték meg 2013 őszén, mert a szokásosnál mintegy tízszer nagyobb menekültáradat zúdult a balkáni országra. 2015 elején a szófiai kormány bejelentette, hogy a szögesdrótkerítést 130 kilométerrel meghosszabbítják, hogy csökkentsék az országba érkező menekültek számát. Spanyolországi998- ban határozta el, hogy észak-afrikai, Marokkó területén fekvő exk- lávéi, Ceuta és Melilla határán kerítéseket létesít az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében. A létesítményeket azóta többször megerősítették, hogy hatékonyabban tartsák távol a bevándorlókat. A Ceuta határában épült két 6 méter magas, 8,7 kilométer hosszú kerítés közötti senki földjén járőröznek, a kerítésen meghatározott szakaszonként őrtornyok találhatók, mozgás- és zajérzékelőket szereltek fel. Melilla határában három 10 méter magas, szögesdróttal is ellátott kerítés fut 11 kilométer hosszan egymás mellett, az egyikbe áramot is vezettek. Az Egyesült Államok és Mexikó 3169 km-es határának egyharmadán, majdnem ezer kilométeren létesítettek kerítésrendszert a kábítószercsempészet és az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében. Az erről szóló törvényt 2006-ban írta alá George W. Bush amerikai elnök, a jogszabály azt is lehetővé tette, hogy a határőrizeti szervek erőszakot is alkalmazzanak, ha kell. A kerítésrendszer nagy része a stratégiailag fontos szakaszokon: Kaliforniában, Új-Me- xikóban, Arizonában és Texasban épült ki. A kerítés legjobban megerősített szakasza a kaliforniai San Diego és Tijuana városa, illetve a texasi El Paso és a mexikói Ciudad Juarez között található. A legjobban védett helyeken két, illetve néhol három sorban húzódnak a három, majd négy és fél méter magas, szögesdróttal ellátott kerítések, köztük a senki földjével, de akadnak olyan szakaszok is, ahol csak „virtuális” kerítés van, kamerákkal és érzékelőkkel. A dél-afrikai Botswana (a térség egyik leggazdagabb állama) 2003-ban jelentette be, hogy két méter magas szögesdrótkerítést épít Zimbabwe határán, 500 kilométer hosszúságban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlást és azt, hogy a Zimbabwéből legelni átterelt beteg állatok megfertőzzék a botswanai marhákat. Marokkó és Nyugat-Szahara között 1987 óta húzódik több mint 270 kilométer hosszúságban egy homokból, földből és kőből, árkokból, szögesdrótból és aknamezőkből kialakított fal, amely a Marokkó által Nyugat- Szaharából követelt területet védi. Nem egy esetben a drogcsempészet az oka annak, hogy kerítést emelnek két ország határán: e célból állítottak kerítést 45 km hosszúságban Kazahsztán és Üzbegisztán határán. Izraelszámos határát védi kerítéssel a terrorfenyegetés és az illegális bevándorlás ellen. 2002-ben kezdtek hozzá a sokat vitatott védőkerítés létrehozásához a Jordán folyó nyugati partján, amelynek nyomvonala sok helyen eltér az 1949-ben megállapított tűzszüneti vonaltól. A 700 kilométer hosszúra tervezett fal célja a palesztin öngyilkos merénylők távoltartása, eddig mintegy 500 kilométer készült el belőle. A helyenként nyolc méter magas, modem technikai eszközökkel és szögesdróttal is ellátott védőfal megépítése óta számottevően csökkent az izraeli területen elkövetett terrorcselekmények száma. Jeruzsálemben 2015 márciusában jelentették be, hogy biztonsági kerítést emelnek a Jordániával közös határ déli szakaszán is, az új nemzetközi repülőtér védelmére. Izrael egy több mint 200 kilométer hosszú kerítést Egyiptommal közös határán is épített, hogy véget vessen az iszlamista fegyveresekés az illegális bevándorlók beáramlásának. Kerítés védi az ország libanoni és szíriai határát is, a radikális palesztin Hamász által ellenőrzött Gázai övezetet ugyancsak falak és szögesdrótokveszikkörül. India két határán is húzódik kerítés: a Pakisztán által is magának követelt Kasmír tartomány határán húzódik kerítés, ezen a határon csak egyetlen ponton van határátkelő. India a 80-as évek közepén nyolc méter magas, szögesdróttal átszőtt kerítést húzott fel a Bangladessel közös határán is, csaknem 4000 km hosszan, további ezerkilométeres szakaszon járőrözés zajlik. Az indiai fal létjogosultságát a kormány a terrorizmus és a határokon átnyúló csempészet feltartóztatásával magyarázta. 2001-ben Türkmenisztán és Üzbegisztán 1700 km-es határán építettek kerítést az illegális bevándorlás megakadályozására. Ciprus 1974-es török inváziója óta a megosztott földközitengeri sziget északi és déli részét a tűzszüneti vonalon (zöld. vonal) 180 km hosszan választja el 3-7 km széles demilitari- zált övezet, amelyben az ENSZ békefenntartó erői állomásoznak, az övezet határán szinte áthatolhatatlan kerítés, szögesdrótok emelkednek. Valamennyi közül a legszigorúbb határzár Észak- és Dél-Ko- rea között húzódik, a demarkációs vonalat a 38. szélességi foknál húzták meg, mely a teljes félszigeten végighalad kb. 2-2 km szélességben, ez a világ leg- felfegyverzettebb zónája.
