Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-18 / 139. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 18. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 3 A pénzintézeteknek jövőre tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a számlával kapcsolatos díjakról Egyszerűbb lesz bankot váltani Pontosabb képet kaphatunk majd arról, mennyit is fizetünk a pénzintézetünknek (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony. Átláthatóbb és olcsóbb banki szolgáltatásokat, egyszerűbb bankváltást ígér a pénzügyminisztérium a banktörvény legújabb módosításában, amelynek a javaslatát e héten bocsátották tárcaközi egyeztetésre. Ha a javaslatra a parlament is rábólint, az új szabályok a jövő év elejétől lépnek életbe. ÖSSZEFOGLALÓ Az új szabályoknak köszönhetően jövő januártól még egyszerűbben válthatjuk majd le a régi bankunkat egy számunkra megfelelőbbre. A pénzügyminisztérium javaslata azzal számol, hogy az ügyfélnek csak a régi bankjánál kell majd jeleznie, hogy pénzintézetet szeretne váltani. Ehhez elegendő lesz kitölteni egy kérvényt, amelyben jelzi az új bank adatait, és azt, hogy mikortól szeretne átlépni. Az összes többit a két bank egymás között intézi majd el, vagyis a rendszeres havi átutalásokról szóló adatokat is kicserélik. A bankszámla átvitele teljesen ingyenes lesz - ígéri a pénzügy, azt azonban egyelőre nem tudják, hogy a bankkártyát is át lehet-e majd vinni az új bankhoz. A bankváltásról szóló döntést szeretnék megkönnyíteni ažzal is, hogy a pénzintézeteknek jövő januártól részletesebb tájékoztatást kell nyújtaniuk az általuk felszámított banki díjakról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki bankszámlát nyit a szlovákiai bankoknál, az a számlanyitásról szóló szerződéssel együtt a számlával kapcsolatos díjakról szóló tájékoztatást is kézhez kapja. Az ügyfél így pontos képet kaphat arról, mennyit fizet majd a számlavezetésért, a fizetési felszólításokért és az egyéb tranzakciókért. „Az ötlet nem rossz, hiszen mindenkinek joga van tudni, miért is fizet. A kérdés csak az, hogy mindezt hogyan érvényesítik majd a bankok a gyakorlatban” - nyilatkozta Pavel Škriniar, a Finančná hitparáda pénzügyi portál elemzője, aki szerint a bankok egyes díjakat könnyen eltitkolhatnak. Az új szabályok szerint a pénzintézeteknek évente egyszer postai úton vagy e-mailben arról is tájékoztatniuk kell majd az ügyfeleiket, hogy az adott időszakban mekkora összeget fizettek a banki díjakon. Abanki díjak közötti különbségekről a jegybank is tájékoztatja majd a lakosságot a honlapján keresztül. Ez utóbbit azonban Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője értelmetlen intézkedésnek tartja. Az ügyfelek az interneten keresztül szerinte már ma is összehasonlíthatják a díjszabást, és bármikor bankot válthatnak, ha úgy gondolják, a jelenlegi pénzintézetük túl drága. A banktörvény módosításjavaslata tartalmazza a Fico-ka- binet második szociális csomagjában ígért olcsó bankszámlát is. A kormány hangulatjavító szociális csomagja azzal számolt, hogy a nyugdíjasoknak és a legalacsonyabb jövedelműeknek, vagyis a havi 400 euró- nál kevesebbet keresőknek egyáltalán nem kell majd fizetniük a bankszámláért, az emberek többségének pedig legfeljebb havi 3 eurós számlavezetési díjat számolhatnak fel. A javaslatban azonban már nem szerepel konkrét összeghatár, a pénzügy ígérete szerint ezt később határozzák meg. Személyenként azonban csak egy ilyen számla nyitható, vagyis ha valaki több számlát is szeretne nyitni, ezt már csak a bankok által kínált standard feltételek mellett teheti meg. (mi, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kevés a pénz a betétvédelemre Pozsony. A szlovákiai pénzintézetek tavaly 32,37 millió eurót fizettek a Betét- védelmi Alapba, amelynek így 233,03 millió euró áll a rendelkezésére egy esetleges bankcsőd károsultjainak a kifizetésére. Az említett pénzösszeg a védett szlovákiai betétek nem egész 1%-ának felel meg. Szlovákiában tavaly 49,34 milliárd euró volt a banki ügyfelek számláin, amiből 28,15 milliárd euró számított védettnek, vagyis olyannak, amiért az állam egy esetleges bankcsőd esetén fe- lelősségetvállal. (SITA) Már idén jön az új húszezres Budapest. Tavaly indult a magyarországi bankjegycsere, amelynek keretében a magyar jegybank biztonságosabb bankókat vezet be a mostaniak helyett. A folyamat a tízežresek leváltásával indult, és aVS.hu információi szerint a csere tempósan halad: jelenleg már a forgalomban levő tízezresek 52%-át adják az új bankjegyek. A tízezres után a húszezrest cserélik le. A magyar jegybank szerint az idei év második felében kerül sor a fejlesztett 20 ezer forintos bankjegyek kibocsátására. (vs.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7170 KB Lengyel zloty 4,1576 n Cseh korona 27,240 CT Magyar forint 311,84 n Horvát kuna 7,5820 . Román lej 4,4860 Japán jen 139,78 KB Svájci frank 1,0451 n Kanadai dollár 1,3887 USA-dollár 1,1279 n VÉTEL ELADÁS BANK i DOLLÁR 1 CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,16-1,09 28,07-26,44 325,68-297,64 OTP Bank 1,17-1,07 28,45-26,05 325,24-297,83 Postabank 1,16-1,08 28,21-26,30Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,99-26,43 326,44-298,33 Tatra banka 1,16-1,09 28,08-26,44 324,22-299,58 ČSOB 1,15-1,09 27,95-26,56Általános Hitelbank 1,16-1,09 28,07-26,43 326,43-298,32 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS HÍD: ITT A LEHETŐSÉG, HOGY MAGUNK DÖNTSÜNK KULTÚRÁNKRÓL Sólymos László, a Híd alelnöke Az elmúlt hetekben a Sólymos László parlamenti képviselő, a Híd alelnöke által vezetett munkacsoport számos találkozón vett részt a kisebbségi kultúrák területén tevékenykedő szakemberekkel. A magyar és egyéb kisebbségekhez tartozó szakértőkkel való egyeztetés célja a Híd a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényének finomhangolása, a szakma reakcióinak meghallgatása és konstruktív ötleteik beépítése a koncepcióba. „ Nagyon elégedett vagyok a találkozók eddigi menetével, szakértők tucatjai tiszteltek meg munkatársaimat és engem azzal, hogy hajlandóak voltak eljönni és elbeszélgetni velünk törvénytervezetünkről. Az eddigi találkozókon számos olyan ötlet fogalmazódott meg, amellyel még jobbá, még rugalmasabbá tehetjük a koncepciónkat. Aminek különösen örülök az az, hogy az alapötlet, amelyre az általunk kidolgozott modell épül, az általunk megkérdezett szakértők zömének számára elfogadhatónak tűnik, előnyei az ő számukra is láthatóak,” értékelte a találkozók eddigi eredményét Sólymos László. A következő hetekben újabb konzultációs találkozókra kerül sor, többek között a legkisebb kisebbségek képviselőivel és közép- kelet-szlovákiai szakértőkkel is. A találkozók eredményeinek feldolgozása után a Híd a nyilvánosság számára is elérhetővé teszi törvénytervezetének végső szövegét. „A legnagyobb érdeklődés eddig természetesen az önkormányzati modellt követi, amely az elképzelésünk magjának tekintendő. Egész pontosan arról van szó, hogy az eddigiekkel ellentétben a mi víziónk szerint a kisebbségek egymástól elkülönülve dönthetnének a kulturális támogatásra szánt források elosztásáról, ráadásul úgy, hogy a döntéshozatal minden egyes szintjén a kisebbségek képviselői lesznek többségben, sőt erős többségben. Ez lehetőséget ad a kisebbségeknek arra, hogy végre maguk döntsenek kultúrájuk legfontosabb kérdéseiben,” fejtette ki Sólymos. A törvénytervezet egy ún. Kisebbségi Kulturális Alap létrehozásával számol, és ezen belül kerülnek egymástól elkülönítésre az egyes kisebbségek. A döntéshozatal a nagy kisebbségek esetében három szintes. Az elsőt a kollégiumok alkotják, ezek tömörítik a kisebbségi kulturális szervezeteket, tevékenységi terület szerint. Ide bármely olyan szervezet jelentkezhet, amely az adott kisebbség kulturális életében bizonyíthatóan aktív. A kollégiumok így egyfajta kollektív szakmai érdekképviseleti szervet jelentenek. Legfontosabb feladatuk, hogy megválasszák a szakmai bizottságok tagjait. Ezek a bizottságok a kisebbségi kultúra egy-egy területéért felelnek, az azzal a területtel kapcsolatos, beérkező pályázatokat értékelik ki, és javaslatot tesznek arra, hogy ossza el a rendelkezésre álló forrásokat az Alap az adott területen belül. A döntéshozatal legfontosabb szintjét a szakmai tanácsok jelentik, az ő kezükben van a végső döntés lehetősége. Tagjaikat részben a kollégiumok választják meg, részben pedig a kollégiumokon kívüli független kisebbségi kulturális szakértők alkotják, akik arra ügyelnek, hogy a döntéshozatal átlátható, szakmailag megalapozott és indokolt legyen. „A szakmai tanácsok a kisebbségek kulturális önkormányzatiságának megtestesítői. Tagjai között a kisebbségek erős többségben vannak - a magyar kisebbség esetében egy tizenegy tagú tanáccsal számolunk, ebből kilencen lennének magyarok -, döntéseiket pedig már senki nem tudná felülbírálni. Ott lennének a szakmai a kollégium által delegált képviselői, de független www.polgarivizio.sk „A Híd stratégiai célja a nemzetpolitikában a kulturális és oktatási önkormányzatiság biztosítása a szlovákiai magyar közösség számára.” Polgári Vízió szakértőként azok is, akik a kollégiumok munkájában nem vesznek részt. Leegyszerűsítve úgy is mondhatnám, hogy az így létrehozott Szlovákiai Magyar Kulturális Tanács az itteni magyar kultúra mini-parlamentje lenne, ahol a delegátusok autonóm döntéseket hozhatnának a legfontosabb kisebbségi kulturális kérdésekben. Mivel a tanácsok birtokolják a kulturális területek közötti pénzügyi elosztásról való döntés jogát, illetve a pályázatok végső kiértékelését is, okkal mondhatjuk, hogy lehetőségük van kulturális politikai irány meghatározására, a kisebbségi kulturális élet valódi befolyásolására. Ez egy olyan lehetőség, amivel a kisebbségek ma nem rendelkeznek, ezért fel kell nőni a feladathoz, olyan embereket kell megválasztani a tanácsok tagjaivá, akik valóban kompetens döntéseket tudnak hozni. Bízunk benne, hogy a kollégiumokba tömörülő szakmai tudás erre képes lesz,” részletezte a Híd párt kulturális önkormányzati modelljét Sólymos László, a tervezetet kidolgozó szakmai csapat vezetője. ® MOST-HID POLGÁRI PÁRT - OBČIANSKA STRANA RE150126
