Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-16 / 137. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 16. Kultúra-hirdetés 17 A Több mint szomszéd pozsonyi magyar kulturális hét rangos képzőművészeti kiállításairól A fény útjától a szemtanúkig Exkluzív, rangos kiállításokat kínált és kínál a pozsonyi közönségnek a Több mint szomszéd elnevezéssel Magyarország pozsonyi nagykövetsége szervezésében és a Pozsonyi Magyar Intézet társszervezésében megvalósult magyar kulturális hét. Makovecz Imre, Bohus Zoltán, Csáji Attila művészetébe vezet be egy-egy kiállítás, a Szemtanúk 1914-1918 című tárlat témája pedig az első világháború. TALLÓS1 BÉLA A Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállítótermei adtak otthont Csáji Attila Munkácsy-díjas festőművész, fényművész, holográfus Fényút című kiállításának. A szepsi születésű művésznek idén márciusban a budapesti Műcsarnokban rendezték meg retrospektív önálló kiállítását. A pozsonyi ebből nyújtott olyan reprezentatív válogatást, amely Csáji Attila munkásságának fejlődését láttatta. Azt az utat vázolta fel, amelyen a magyar művész a fénnyel írt vizua- litásban a lehető legmesszebbrejutott. Csáji Attila lézerfénykömyezetei A pozsonyi közönség fénybo- xokat, lézer-szuperpozíciós képeket, lézerfénykömyezeteket, néhány komputergrafikát, valamint egy lézeranimációs filmet láthatott. „Csáji Attilát a fény hosszú évtizedek óta inspirativ, meghatározó alapelemként vonzotta, a lézer lehetőségeinek kutatásában és művészetbe emelésében igazi úttörőnek számít - mondta a pozsonyi kiállítás kurátora, Mayer Éva a tárlat záróeseményén. Kifejtette: Csáji 1977-ben kezdte el a lézer képi lehetőségeinek kutatását a Központi Fizikai Kutatóintézetben. Ennek feltételeit Kroó Norbert, a magyarországi lézerkutatás vezetője teremtette meg'a művész számára. Egy új képi transzformációs módszert kísérleteztek ki, az ún. szuperpozíciós módszert, melyet később szabadalmaztattak. Csáji Attila számos európai országból kapott meghívást előadásokra és bemutatókra. A módszer kifejlesztésé(Fotó: Pozsonyi Magyar Intézet) Csáji Attila müvei között a Pozsonyi Városi Galériában hez festőként közelített. Erről így vall: „Döntően az érdekelt, hogy miként változtatható a laboratóriumban látott véletlenszerű jelenség a képi gondolkozás eszközévé. A lézerfényt mint a vizuális kifejezés anyagát kívántam megismerni, ahogy megismeri a szobrász a márványt, de míg ott mesterek tudásának évezredes tapasztalata segít, ez a terület a 70-es években lényegileg szűz terület volt. Azt kívántam feltárni, hogy a lézer egyes fénytulajdonságaihoz, ezen belül mono- kromatikusságához, s ebből fakadó interferenciaképességéhez milyen képi lehetőségek kapcsolódnak.” Bohus Zoltán üvegplasztikái Ahogy Csáji Attila a fényművészetben és a lézer művészetbe emelésében, úgy a Munkácsy- és Kossuth-díjas Bohus Zoltán üvegszobrászművész a magyar üvegművészetben iskolateremtő. Nemzetközi mércével mérve is a legnagyobbak között tartják számon. Konstruktív-geometrikus, egyben lírai üvegplasztikáinak egyedi megoldásával egy teljesen új szobrászatot teremtett, amelyben ugyancsak meghatározó szerepe van a fénynek. Az üveggel dolgozó művész úgy fogalmaz: „Egy idő óta maga a fény jelenti számomra az igazi kihívást. Lehetséges-e és hogyan szoborban megragadni egy ilyen anyagtalan jelenséget?” Pályája kezdetén Bohus Zoltán síküveggel kezdett foglalkozni, és annak hideg megmunkálásával (ragasztással, csiszolással, polírozással, üvegmaratással) kereste azt a formát, amellyel újat alkothat. A fény nyújtotta lehetőség felismerésével lelt erre rá. „A formára vágott, egymáshoz ragasztott síküveg lapok képezték (és képezik ma is) plasztikái alapanyagát - ismertette Bohus Zoltán művészetének lényegét a Byzant Galériában (Ventur u. 9.) rendezett és június 30-ig megtekinthető kiállítás megnyitóján Szabó Lilla művészettörténész. - Három- dimenziós, 20-30 cm átmérőjű alakzatokat készített üvegből, miközben felismerte az átlátszó, a fényt eltérítő, megtörő tulajdonságát. Kihasználta azt a paradoxont, hogy üvegből ugyan egzakt térformát alakít, Bohus Zoltán üvegszobrász - művész alkotásaiban a geometria racionalitását felülírja a fény poétikája (Képarchívum) de az valójában másnak mutatja magát. A fénytörés és az átlátszóság egy rejtett, másnak tűnő, megfoghatatlan világot teremtett, gyakorlatilag a szobor, a mű határozott külső formáján belül. Azaz a geometria, a matematika racionalitását az alkotásokban felülírja a fény poétikája.” Döntően a fény poétikájának köszönhető, hogy az üvegformák belsejében feltáruló (zárt rendszerű) geometrikus világ optikai hatásai - Szabó Lilla szavai szerint - vonzzák a nézőt, hogy új és új szögből lásson bele abba a csodába, amellyel alkotójuk megajándékoz bennünket. Az optika és a fény fizikai törvényszerűségei alapján egyszerre valóságos és illuzórikus a látvány. Makovecz Imre szabadkézi rajzai Makovecz Imre Ybl- és Kossuth-díjas építész szabadkézi rajzaiból állítottak össze kiállítást „Összekötni az eget és a földet...” címmel, amely Magyarország nagykövetségének színháztermében (Nyerges u. 3.) tekinthető meg június 30-ig. A tárlaton annak a gyűjteménynek a nagy része látható, mely a 2003-ban megjelent Rajzok című albumban is szerepel. A magyar kulturális hét keretében nyitották meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a Szemtanúk 1914-1918 című kiállítást, melynek témája: az első világháború a képzőművészetben. A tárlattal egy későbbi számunkban bővebben foglalkozunk. Hasznos tanács az Üj Szóban! TÉMA: Minden, amit a fürdőgyógyászati ellátásokról tudni kell! Ez a lap jár Önnek! MOZIJEGY Balogh Tibi visszatért, és 10 év alatt nem sokat változott. Ahogy az Argó 2 is követi az első részben kitaposott utat. Mégis: összeszedettebb és jobb mozi az elődjénél. A 2004-es első rész sem volt éppen eredeti, Árpa Attila azonban a második részre csúcsra járatta a lenyúlást, számos hollywoodi film képkockáit magyarosítva. Olyan kultikus mozik jelenetei köszönnek vissza az Argó 2- ben, mint A szikla, a Macskajaj, a Blöff, a Kill Bill vagy a Mission Impossible. Tarantino is számos olyan filmet készített, amelyben pofátlanul nyúlt le képsorokat a nagy elődöktől, Árpának tehát volt kitől tanulnia. És bár a két minőség nem összevethető, az Argó 2 magyar viszonylatban igenis működő és élvezhető. A történet lényegében ugyanaz, mint az első részben volt: adott egytárgy (a világ első floppyja), melyet Ti- biéknek meg kell szerezniük. Hogy némileg enyhítsék az óriási fekete lyukat, amely a fejükben tátong, elrabolnak egy számítástechnika-tanárt, akinek a segítségével Ethan Hunt-módra betörnek a Nemzeti Múzeumba. A Tejesember helyett a második részben egy magyar felmenőkkel bíró, profi fekete nin- dzsa, János szán ered hőseink nyomába. A cigánymaffia tankkal, a szlovák hadsereg pedig Grippen gépekkel akarja Tibiéket eltenni láb alól. A tartalomból is látszik, hogy a második rész inkább az akcióra helyezi a hangsúlyt. Árpa az első film óta olyan produkciókban szerepelt, mint a Gyilkos játékok, a Die Hard 5 vagy a Válaszcsapás című sorozat, így volt hol ellesni az akciózás csínját- bínját, és az is jót tett a látványnak, hogy 430 millió forintos büdzséből gazdálkodhattak a készítők. Kovács Lajos 70 évesen bújt ismét Balogh Tibi bőrébe, és fiatalokat megszégyenítő módon akciózza végig a 95 perces játékidőt. Olyan ő a magyar filmgyártásban, mint Hollywoodban Liam Neeson. A többi szereplő sem marad el tőle: csuklóból hozzák a karaktereket. A film legnagyobb egyénisége kétségkívül János szán, vagyis a Fekete Lótusz, akit Kulka János alakít nagyszerűen. Kár, hogy viszonylag kevés játékidőt kapott. Számos logikai bukfenc van a filmben, de miért keressünk minden áron hibákat ott, ahol Kulka János és Bics- key Lukács egy gémeskút tetején kardozik? Összegezve: Árpa Attila filmje minden szempontból inkorrekt, tele van tahó karakterekkel, mégis - vagy talán pont ezért - veszettül szórakoztató. Tibi és tökkelütött bandája (Képarchívum RÖVIDEN Jaro Vojtek „kétesélyes” Pozsony. A játékfilmek és a dokumentumfilmek kategóriájában is Jaro Vojtek egy-egy alkotását nevezte idén Európa Filmdíjra a Szlovák Filmes és Televíziós Akadémia. Az Oly távol, oly közel című dokumentumfilm az autisták életéről szól. Vojtek első nagyjátékfilmje, a Gyerekek (Deti) a gyerek-szülő kapcsolatot járja végig négy stációban. A mozgókép már most jelentős nemzetközi elismeréseket tudhat a magáénak. Áprilisban az V. Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválról három díjjal tért haza: Bandor Éva, a Komáromi Jókai Színház művésznője megkapta a legjobb női mellékszereplőnekjáró Tiantan-szob- rot, valamint díjazták a forgatókönyvírót és az operatőrt is. Az Európa Filmdíjakat december 12-én, Berlinben adják át. (k) Az irodalom visszavág Somoija. Az irodalom visszavág címmel rendezi meg következő vitaestjét a Somorjai Kaszinó. Csütörtökön 19.00-tól a slam poetry és a „hagyományos” irodalom mellett szóló érveket próbálják meg ütköztetni a somorjai moziban az est vendégei: Grendel Lajos Kossuth-díjas író, Laboda Róbert slammer, költő (akinek az idei könyvhétre jelent meg Túlzások című kötete), valamint Szászi Zoltán költő, író, publicista, lapunk munkatársa. A házigazda: Forgács Attila, (k) Balogh Tibi újra támad
