Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-16 / 137. szám, kedd
Közélet-hirdetés 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 16. A Smer választóinak kétharmada is elégedett az elnök egyéves teljesítményével Kiska népszerűbb, mint Fico Pozsony. Andrej Kiska államfő az ország legnépszerűbb közszereplője - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség felméréséből. Kiska azzal emelkedik ki a mezőnyből, hogy alig akad valaki, aki utálná. Nem úgy, mint a másik két legfőbb közjogi méltóságot. MÓZES SZABOLCS Az emberek túlnyomó többsége elégedett Andrej Kiska egyéves elnöki munkájával. Míg a politikai elemzők szerint az államfő passzív volt - főként a választási ígéreteihez képest -, addig a nép alapvetően pozitívan ítéli meg első 365 hivatalban töltött napját. A smeresek is kedvelik A Focus ügynökség mérése szerint az emberek 19 százaléka nagyon elégedett az elnök munkájával, 53 százalék pedig inkább elégedett, mint elégedetlen. Ezzel szemben csupán alig 5 százaléknyian nyilatkozták azt, hogy nagyon elégedetlenek az elnök teljesítményével, s 14 százaléknyian vélekednek úgy, hogy inkább elégedetlenek, mint elégedettek. Minden tizedik megkérdezett nem tudott véleményt nyilvánítani a kérdésben. Összességében így az emberek 72 százaléka fejtette ki elégedettségét, s csak kevesebb mint ötödének (18%) van elmarasztaló véleménye az államfő első éves munkásságáról. Az elnök teljesítményével - amint az várható volt - nagyrészt a jobboldali pártok választói elégedettek. Erről a térfélről is főként az újabb alapítású pártok szimpatizánsai, közöttük felülreprezentáltak Kényszerből néha Fico is megtapsolja (Képarchívum Politikusok támogatottsága bízik benne nem bízik benne nem tudja I Andrej Kiska 72% 23% 5% Robert Fico 38% 57% 5% Peter Pellegrini 32% 50% 18% Forrás: Focus ügynökség az úgymond nem standard pártokat választók, vagyis azok, akik szívesebben látnának a politikában új arcokat, független személyiségeket. Megválasztásakor ilyen volt Kiska is. Az államfővel főként a Sieť (92%), az SaS (87%), az OLaNO (86%) és a Híd (85%) szimpatizánsai elégedettek. Érdekesség, hogy még a Smer választóinak kétharmada (66%) is pozitívnak látja az elnök első éves teljesítményét, a legkritikusabb így az SNS tábora (csak 51% elégedett). Népszerűbb, mint Fico A Focus arra is kíváncsi volt, milyen a három legfőbb közjogi méltóság reputációja a lakosság körében. Az államfő magasan vezet a többiek előtt. Míg Ficó- nak csak a megkérdezettek 38%- a hisz, az emberek több mint fele pedig nem bízik meg benne, addig Kiska 72%-os bizalmi indexével kimagaslik a mezőnyből. A mérés során Kiskáról és Fi- córól szinte mindenki véleményt tudott mondani, ám Peter Pellegrini házelnök még viszonylag ismeretlennek számít a széles közvélemény számára - minden ötödik megkérdezett nem tudott róla véleményt mondani. Ez annyira nem meglepő, tavaly ilyenkor Pellegrini még csak egy volt a Smer államtitkárai közül. Kiska magas bizalmi indexe elsősorban annak köszönhető, hogy kevés társadalmi csoport utasítja el - az elnök alapvetően reprezentatív funkciókat lát el, így megítélése hagyományosan kedvezőbb, mint a napi politizálásban és „sárdobálásban” részt vevő kormánypárti vagy ellenzékipolitikusoké. A felmérés során csak a három legfőbb közjogi méltóságra kérdeztek rá, ám joggal feltételezhető, hogy más aktív politikus sem tudta volna Kiskát lekörözni - a legutóbbi mérések alapján is az első két legnépszerűbb politikus között volt, hol ő, hol Fico vezette a listát. Kisebbségi témákban nem elég határozott Többet vártak a köztársasági elnöktől ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A smeresek nem kommentálják az államfő eddigi teljesítményét, a jobboldali politikusok pozitív hangnemben nyilatkoznak róla - az elemzők viszont jórészt kritikusak Andrej Kiska hivatalban töltött első 365 napjával. Milyen volt Kiska első éve Robert Fico szerint? „Értékeljék ezt az újságírók, elemzők, a nyilvánosság” - felelte a miniszterelnök az aktualne.sk- nak adott interjúban, hozzátéve: havonta egyszer találkoznak, egyeztetik teendőiket, ám nem fogja értékelni az államfő munkáját. A jobboldali pártok alapvetően elégedettek az államfő eddigi munkájával, kisebb fenntartásaik azonban vannak. ,Andrej Kiska valamennyi polgár köztársasági elnöke, úgy a kisebbségeké, mint a többségi polgároké is” - véli Bugár Béla, aki ugyanakkor hiányolja, hogy a köztársasági elnök nem lép fel „elég határozottan” a társadalmi szempontból fontos kérdésekben. „Ilyen volt például a Váhostav-ügy, amely egyértelművé tette, hogy a jelenlegi kormány nem a polgárok, hanem az oligarchák oldalán áll. Meggyőződésem, hogy a köz- társasági elnöknek az efféle ügyekben is olyan nyíltan kell állást foglalnia, mint a külpolitikai témákban” - mondta Bugár. Szerinte az államfő bizonyos kérdéseknél nem „hatol eiég mélyre” és csak a felszínen kezeli a problémát. A Híd elnöke szerint Andrej Kiska köztársasági elnök a kisebbségi kérdések kapcsán is határozottabban léphetne fel. ,A köztársasági elnöknek nem csak kommentálnia kellene a történéseket, hanem éppen ellenkezőleg. Hozzáállásával és kijelentéseivel alakítania kellene a közvéleményt a társadalom számára fontos kérdésekben” - tette hozzá Bugár. Az MKP szerint kevés volt, amit Kiska a kisebbségi témákban tett, holott a magyarok szavazatainak is köszönhetően került az államfői posztra. „Kisebbségi ügyekben tulajdonképpen néma maradt az elmúlt egy évben. Sem a magyarság számának 110 ezres csökkenésével, sem a veszélybe került kisiskolákkal, sem a kétnyelvűséggel kapcsolatban nem fogalmazott meg semmilyen véleményt. Még elnökjelöltként a kollektív bűnösséget is tartalmazó beneši dekrétumokat nem kifogásolta” - véli Berényi József, az MKP elnöke, aki szerint az elnök népszerűségét annak is köszönheti, hogy kerüli a konfliktusokat, így a megosztó témákat is. Politikai elemzők szerint az államfő csak elődeihez, főként a kritikán aluli teljesítményt nyújtó Ivan Gašparovičhoz képest teljesít jól, ám saját, választások előtti vállalásaihoz képest is passzív. „Többet vártam, főként, ami a belpolitikát illeti” - értékelte az egy évet Ján Baránek, a Polis ügynökség vezetője. „Még mindig nem érti, hogy olyan elnökre van szükségünk, aki olyan változásokat kezdeményez, amelyekben nem érdekeltek a politikusok” - véli Sámuel Abrahám politológus. (MSz) (Képarchívum) Előző írásainkban számos hasznos európai intézkedésről tájékoztattunk, valamint arról, hogyan jött létre az Európai Unió, és milyen előnyünk származik abból, hogy Szlovákia is tagja. Az Európai Unió 28 európai ország kivételes gazdasági és politikai partnersége. Lakosainak száma összesen csaknem 600 millió. Az EU politikailag számos területet lefed az emberi jogoktól a közlekedésig és a kereskedelemig. Az EU jogköreit három csoportra oszthatjuk: az EU kizárólagos jogkörei - ezekben csak az EU jogosult dönteni (vámunió, gazdasági verseny, valutaunió); az EU és a tagországok közös jogkörei - a tagországok csak abban a terjedelemben gyakorolják jogkörüket, amelybe az unió nem gyakorolja (például mezőgazdasági politika, közlekedés, energetika, szociális politika), és az EU hatásköre az egyes tagországok tevékenységének támogatása, összehangolása vagy kiegészítése (például a kultúra, a művelődés, az egészségügy, az ipar területén). Az Európai Unió fő intézményei az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az EU Tanácsa. Az Európai Parlamentbe ötévenként választanak képviselőket a tagországok polgárai. Az Európai Tanácsban az egyes államokat politikusaik képviselik. Az Európai Bizottság az EU egészének érdekeit képviseli és védi. Új európai törvényjavaslatokat készít elő és ügyel arra, hogy a tagországok betartsák. Az Európai Bizottságnak minden tagországban van képviselete, Szlovákiának is. A képviseletek az Európai Unió amolyan „szeme, füle, szája" az egyes tagországokban. A szlovákiai képviselet a kisebbek közé tartozik, 20 alkalmazottja és néhány részlege van: kommunikációs, sajtó-politikai, közgazdasági és adminisztratív. Az a feladata, hogy megtalálja az utat mind a széles nyilvánossághoz, mind a szakemberekhez. A polgárokhoz a kommunikációs osztályon keresztül vezet az út, amely a nyilvánosságnak szervezett rendezvényeket felügyeli. Számos érdekes tájékoztató és kulturális rendezvényt szervez, és szavatolja a képviselet részvételét a film- és zenei fesztiválokon (ArtFilmFest, Pohoda). A sajtosztály a média képviselőivel van kapcsolatban. A politikai részleg folyamatosan tájékoztatja az Európai Bizottságot Szlovákia jelentős politikai eseményeiről. A gazdasági részleg szakmai kérdésekben tájékoztatja az illetékes állami szerveket, az érdekelt pártokat és a civil szektort. A széles nyilvánosságot szolgálja az Európai Tájékoztató Központ is, amely Pozsonyban a Védcölöp (Palisády) utca 29. szám alatt székel. Itt érdekes tájékozató anyagokat találnak az Európai Unióról, az EU intézményeiről, törvényeiről, programjairól, tanulmányairól, munkájáról. Az oda látogatók az interneten is megkereshetik azt, amire szükségük van. Az Európai Unió képviseletén működő Eurolegis ingyenes jogi tanácsot is ad, célja, hogy gyors hozzáférést tegyen lehetővé az Európai Unió törvényeihez, és azok érvényesítéséhez Szlovákiában. A régiókban Europe Direct néven 10 regionális tájékoztató központ működik. Ezek a tájékoztató központok általános információkkal szolgálnak az EU történéseiről az unió minden hivatalos nyelvén. Gyakran adnak választ az olyan kérdésekre, hogy hogyan kell külföldön elismertetni az egyetemi diplomát, hogyan kell panaszt benyújtani egy-egy veszélyes termék ellen. A lakosok a 00 800 67 891011 -es ingyenes telefonszámon szlovákul is feltehetik az EU-val kapcsolatos kérdéseiket. Az EurópaiTájékoztató Központ hétfőtől csütörtökig 9-től 17 óráig, pénteken 9-től 16 óráig tart nyitva. Az info@europa.sk e-mail címre villámpostán is elküldhetik kérdéseiket. A www.europa.sk weboldalon a képviselet tevékenységéről, az EU aktuális érdekességeiről találnak információkat. A www.vasaeuropa.sk oldal számos gyakorlati és hasznos információt tartalmaz, amelyek az emberek hétköznapi életét érintik. Magyar változatban is megtalálják. Gyakorlati tájékoztatást találnak ezen az oldalon azok, akik az EU más tagországában akarnak vállalkozni, élni, tanulni vagy dolgozni. MP150061
