Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-01 / 124. szám, hétfő
4 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 1. www.ujszo.com KOMMENTAR Kényelmes félelem MOLNÁR NORBERT Az idegenekbefogadásával alapvetően két Ä probléma van a társadalomban. Az első, hogy l|gM|H| befogadni-e egyáltalán menekülteket, a má- Vjht sodik, ha igen, mennyit. Az már teljesen má- * sodlagos kérdés, hogy ezeket a menekülteket ki fogja nekünkide leosztani: maguktóljön- I nek, vagy az unió valamilyen kvótarendszer alapján juttat megfelelő mennyiségű szerencsétlen sorsút az országnak. Az első probléma a fő probléma. A társadalom nem akar semmilyen ismeretlent befogadni. Alapvetően félünk az idegenektől, mindentől, ami más. Az emberek nagy része egészen egyszerűen hajlamos a rasszizmusra. Első felindulásból pedig mindenre azt mondja, nem. Aszlovák társadalom emellett xenofób. Nemzeti büszkesége minimális, az idegentől fél, és éppen ezért gyűlöli. A szlovákiai magyarok nagyjából hasonló képet mutatnak, csak a mi közegünkben már megjelenik a magyarországi importból származó túlzott nacionalizmus is. Mindez együtt azt eredményezi, hogy zsigerből nem akar senki ide menekülteket. Hiányzik a társadalmi szolidaritás a gyengébbekkel, az üldözöttekkel. Egyenesen hányingerkeltő, amikor a menekülteket merő önzésből megpróbálják gazdasági bevándorlókra és menekültekre osztani. Azok az emberek, akik képesek mindent otthagyva, értékeiket, családjukat, barátaikat, kultúrájukat, hazájukat hátrahagyni, valószínűleg nem jókedvükből csinálják. Összes megtakarított vagyonukat arra költik, hogy új életet kezdjenek valahol, amiről gőzük sincs, milyen, s a jobb élet csak remény, mert garancia nincs semmire. Mert egy életük van, s azzal akarnak valamit kezdeni. Ahogy mi is, akik szerencsésebbek voltunk náluk, mert jobb helyre születtünk, mégha sokunk azt gondolja is, hogy nincs ennél rosszabb. Van. Sokkal rosszabb. A világ nagy része rosszabb hely. És most képzeljük magunkat az olaszok helyébe, ahova hetente több ezer menekült érkezik. De képzeljük el azt, hogy nem oda, hanem ide, Szlovákiába érkeznek. Mit tennénk? Hagyjuk őket a tengerbe veszni? Küldjük őket az ukrán frontra? Mi is uniós segítséget kérnénk. És azt várnánk, hogy ossza le a menekülteket az EU országai között. A legundorítóbb szemforgatást egyébként azon országok kormányai művelik, amelyek a legkevesebb menekültet kapnák. Igen, Közép-Európáról van szó. Pár száz szerencsétlen sorsú emberről, de mi már üvöltözünk. A minimális szolidaritás, emberség sincs meg bennünk. Abaloldali belügyér és a Németországban felnőtt, önmagát liberálisnak hazudó szlovák Zsirinovszkij egymást túlkiabálva rendez rasszizmusversenyt a tévében, miközben nem arról beszélnek, hogyan kellene megoldani ezt a kérdést, vagy nyugtatnák a közhangulatot, hogy pár száz ember helyett simán vállalhattunk volna pár ezret is, nem, ehelyett uszítanak. Az is tény, hogy Európa kapacitása véges, nem lehet mindenkit befogadni, de az is biztos, hogy nem is jön mindenki ide. A tanácstalanság lett úrrá Európán, pedig valószínűleg a problémát nem az unió határain belül, hanem kívül kellene orvosolni. Menekültpolitikát kellene megfogalmazni. Menekült- táborokat létrehozni az uniós határokon kívül. Belefér a bevándorlási szabályok szigorítása is. De nem fér bele a zsigeri elutasítás, az idegengyűlölet, az alibizmus. És hiába fél a politikai elit, hogy nálunk hirtelen multikulti lenne, nem lesz. Még vagy száz évig biztosan csak multietnicizmusról beszélhetünk. De nem ártana egy kicsit megnyitni az agyakat, hátha befogadnak az elutasításon kívül mást is. FIGYELŐ Orosz-amerikai villongás Az orosz légierő irányváltoztatásra kényszerített egy „agresszívan viselkedő” amerikai rombolót a Feketetengeren - jelentette a RIA Novosztyi krími katonai forrásra hivatkozva. A washingtoni védelmi minisztérium tagadta a hírt. Az orosz forrás szerint a rakétákkal felszerelt Ross amerikai romboló az orosz területi vizek felé haladt. „A hajó legénysége provokatívan és agresszívan viselkedett, ami aggodalmat váltott ki a Fekete-tengeri Flotta megfigyelőállomásainak illetékeseiből” - olvasható az orosz beszámolóban, így Szu-24-es harci gépet küldtek a körzetbe, amely „demonstrálta az amerikai legénységnek, hogy kész kíméletlenül megakadályozni a határsértést és megvédeni az ország érdekeit” - jelentette az orosz forrás. A Pentagon erre reagálva bejelentette: „A rutinjellegű manővereket végző Ross végig bőven a nemzetközi vizeken maradt. Az amerikai haditengerészet a nemzetközi jogot tiszteletben tartva rendszeresen jelen van a Fekete-tengeren, és a Ross oda vezénylését előre bejelentettük“. (MTI) Hova jutnánk, ha minden lakos egyedi igényeire törvénymódosítással reagálna a parlament Személyre szabott törvények Három ellenzéki honatya azt szeretné, ha a speciális ügyészt leválthatná a parlament, ha az nem teljesíti a törvényben foglalt feladatait. A jogszabály-módosítást Dániel Lipšic, Richard Vašečka és Ľubomír Gaiko kezdeményezte. KOCÚR LÁSZLÓ A Smer még szimbolikus kérdésekben sem adott zöldet az ellenzéki törvénymódosító javaslatoknak, a kormányzati ciklus végéhez közeledve tán’ a fél kezünkön össze tudnánk számolni, hány ellenzéki indítványnak adtak helyet az elmúlt években, nem is beszélve a 2006-2010 közötti időszak HZDS-szel és SNS-szel kiegészült „bunkókoalíciójáról”. így, jelen helyzetben az sem túl sanszos, hogy egy olyan érzékeny területhez, mint a speciális ügyészség, közel engednének ellenzéki képviselőket. Dušan Kováčik speciális ügyész a blatterizmus jeles szlovákiai képviselője. Égészségtelenül hosszú ideje vezeti az általa reprezentált intézményt, melynek élére a kétségek ellenére is újraválasztották. Kováčik az örök speciális ügyész. 2004-től két ötéves ciklust töltött a legsúlyosabb bűncselekmények vizsgálatát felügyelő intézmény élén, ahova 2014-ben is újraválasztották, immár hét évre, úgy, hogy a tisztségre ő volt az egyedüli pályázó, ami ugyan abszolút törvényes, ámbátor az igazságszolgáltatási rendszeren belüli egészségtelen viszonyokról is árulkodhat. Az ellenzék a speciális ügyész fejére olvasta több, politikailag kényes ügy elsimítását, a törvénymódosítás is minden bizonnyal ennek a folyamatnak a következménye lehet. A törvényalkotással egyidős az a düemma, hogy a törvényeknek mennyire kell általános érvényűeknek lenniük, és mennyire kell adott, speciális helyzetekre reagálniuk. A szlovák jogalkotás történetében már arra is volt példa, hogy választott képviselőink egyetlen ember kedvéért módosítottak törvényt, hogy megakadályozzák szabadulását a rácsok mögül. Történetesen ezt az embert Mikuláš Čemáknak hívják, és a módosításra az igazságszolgáltatási rendszer impotenciája miatt volt szükség, így elsősorban azt kellett volna működőképessé tenni, amire ott és akkor nem volt lehetőség - azóta sem -, de hát hova jutna az ország, ha minden lakos egyedi igényeire törvénymódosítással reagálna a parlament? Ugyanezt a célzatosságot érezhetjük a három honatya módosító indítványában. És nem ez lenne az első „célzott” ügyészségi törvény. Azt, hogy a főügyész csak egy cikluson át láthassa el tisztségét, nem a közjó vagy az általános érvényre törekvés okán fogadta el a parlament, hanem éppen Dob- roslav Trnka miatt. A speciális ügyészt viszonylag nehéz, már- már lehetetlen meneszteni. A fegyelmi vétség esetét leszámítva a speciális ügyészt csak akkor hívhatja vissza a parlament a főügyész javaslatára, ha egészségi okokból fél éven át nem tudja ellátni tisztségét. Az még akár a következetesség egy formája is lehetne, hogy a speciális ügyészt, ha a parlament választja, akkor a parlament is menessze. De, ahogy az Állami Számvevőszék elnökének megválasztásakor is láthattuk, a parlamentben általában többségi döntés születik. Ha megszavaznák a láthatóan Ková- čikra szabott módosító indítványt, az más parlament és más speciális ügyész esetében akár ellenkező hatást is eredményezhetne. Vagy akkor hoznának egy újabb, személyre szabott törvénymódosítást?- A felesege azt állítja, az uniós kvóta keretében kapták! (Peter Gossányi rajza) A korrupció megfékezését várják tőle Ukrajnában, holott ezzel is vádolják hazájában Kormányzó lett a szökésben levő grúz exelnök MTl-HÁTTÉR Miheil Szaakasvilit nevezte ki Odessza megye kormányzójává Petro Porosenko ukrán államfő, aki azt várja a volt grúz elnöktől, hogy vezetése alatt sikerüljön megvédeni e stratégiai terület szuverenitását és hatékonyan felvenni a harcot a korrupcióval. Az államfő a fekete-tengeri ukrán kikötővárosban tartott ünnepségen mutatta be az új kormányzót. Azt mondta: Szaa- kasvili fő feladata az lesz, hogy szavatolja az ottani terület szuverenitását, területi épségét, a függetlenséget és a nyugalmat, és harcoljon a korrupció ellen. Szaakasvili beszédében a város kihasználatlan potenciálját hangsúlyozta, amely szerinte nem gyengeséget, hanem egyedülálló lehetőségek tárházát jelenti. „Ez olyan város és megye, ahol sok minden lehetséges” - mondta. Ukrajnában részben azért tekintik stratégiai jelentőségűnek az egymillió lakosú kikötővárost és környékét, mert a régió szomszédos a Moldovából kiszakított, oroszbarát Dnyeszter menti Köztársasággal, ahol orosz támaszpontok is vannak. Porosenko korábban megadta az ukrán állampolgárságot a volt grúz elnöknek, sőt, megtette őt a kormányzati reformokkal foglalkozó nemzetközi tanácsadói testületé vezetőjének. Szaakasvili már korábban is adott alkalmi tanácsokat Kijev- nek az ukrán válság során. Szaakasvili kinevezése azonnal kiváltotta Moszkva haragját. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök cirkuszi tréfának minősítette egy olyan ember kormányzóvá való kinevezését, akit hazájában számos bűncselekmény vádjával akarnak felelősségre vonni. Szaakasvili 2004 januárja és 2013 novembere között volt Grúzia elnöke. Választási veresége után, 2013 novemberében külföldre távozott, jórészt az Egyesült Államokban tartózkodott, most Ukrajnában él. A grúz hatóságok időközben vádat emeltek ellene, és kérték kiadatását Ukrajnától, de Kijev ezt elutasította. Szaakasvili ellen 2014 augusztusában emeltek vádat egy grúz parlamenti képviselő elleni 2005-os fegyveres támadás megszervezése miatt, emellett hivatali hatásköre túllépésével, valamint 8,83 millió grúz lari (5 millió dollár) közpénz jogosulatlan elkötésével is vádolják. Egyébként Moldova is igényt tart Szaakasvüi volt grúz elnök szakértelmére, Chiril Gaburici moldovai miniszterelnök is tárgyalt vele. Gaburici szerint Szaakasvilinek és csapatának nagy tapasztalata van a reformok végrehajtásában és a korrupció elleni harcban.
