Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-12 / 134. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 12. www.ujszo.com NDS: biztonságosabb lesz a szalagkorlát Hlina szerint „gyengéd” korlátot kapnak az utak Szakértő: míg a fiúk ököllel oldják meg a problémáikat, addig a lányok sokkal körmönfontabbak Egyre gyakoribb a gyerekek virtuális zaklatása A fizikai zaklatás mellett hódít a virtuális is (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Már néhány hete országszerte lassítják a forgal­mat az ország autópályáin és gyorsforgalmi útjain a Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) munkatársai, összesen több mint 160 kilométeren cserélik az acél szalagkorlátokat, a munka költsége meghaladja a 80 millió eurót. Alojz Hlina, a KDH parlamen­ti frakciójának tagja szerint vi­szont az új korlát nem teljesíti a legszigorúbb biztonsági előírá­sokat, nagyon „gyengédek” és túl magasra szerekék, így könnyen előfordulhat, hogy egy motorkerékpáros átcsúszik alattuk. Az NDS szerint a képvi­selő nem tudja, miről beszél, az új korlát a legszigorúbb uniós normáknak is megfelel. Hlinának az NDS reakciója nem elég, s a parlament védelmi bizottságának rendkívüli ülé­sén akar tárgyalni a szalagkor­látok biztonsági paraméterei­ről. Mint mondta, személyesen is lemérte az újonnan kihelye­zett korlátok magasságát, s meggyőződése, hogy kisebb au­tókat vagy motorkerékpárokat nem tudnak az úton tartani, vagy átcsúsznak alattuk, vagy átszakítják és lerepülnének az útról. „Véleményem szerint az ilyen korlát lényege nem az, hogy megöljön minket, hanem hogy lefékezze a gépkocsit és megakadályozza, hogy kirepül­jön az úttestről. Garanciát aka­rok kapni arra, hogy az új sza­lagkorlát növeli a biztonságot” - mondta tegnap Hlina. Eva Žgravčáková, az NDS szóvivője szerint a korlátokat azért cserélik, mert a jelenlegi­ek már nem felelnek meg a legmodernebb biztonsági elő­írásoknak. Az ország legfrek­ventáltabb útszakaszain ugyanis még a 70-s és 80-as években kihelyezett korlátok vannak. Az autópályákra sze­rinte a legerősebb, H3 kategó­riába sorolt szalagkorlátokat helyezik el, ilyeneket használ­nak például az osztrák autópá­lyákon is. A gyorsforgalmi utak mentén H2 erősségű korlátok lesznek, az uniós normák sze­rint ezeken az alacsonyabb rendű utakon nem kell a leg­magasabb kategóriába sorolt korlátot használni. A H2-es fo­kozat például ellenáll egy 70 km/órás tempóval haladó 13 tonnás busz 20 fokos becsapó­dásának, míg a H3 jelzésű rendszer megállít egy ugyan­csak 20 fokos becsapódási szögben érkező, 80 km/órával haladó 16 tonnás gépkocsit. A külső szalagkorlát cseréje mellett az NDS a két pályatest közé beton elválasztó elemeket helyez el. Ezek jóval masszí­vabbak. Több európai tanul­mány igazolta, hogy a beton­korlát képes csökkenteni a ha­lálos balesetek számát. Egyet­len hátránya, hogy az egyéb­ként sem széles sávokat tovább szűkíti, (dem, SITA) Pozsony. Az iskolában, a világhálón, az utcán és odahaza zaklatják legin­kább a gyerekeket - de­rül ki a gyermeksegély­szolgálat (Linka detskej istoty) felméréséből, amelyben elektronikus leveleket és telefonhívá­sokat elemzett a szerve­zet. ÚJ SZÓ-HÍR „174 feladótól összesen 251 elektronikus levelet és 482 te­lefonhívást elemeztünk. A szervezethez a 11 és 14 év kö­zötti gyerekek fordulnak, a fiúk és a lányok aránya hozzávető­legesen azonos” - mondta Lýdia Marošiová, a szervezet szociológus munkatársa. Az ilyen formában segítséget kérő gyerekeket a szervezet munka­társai nem faggatják, azokkal az információkkal dolgoznak, melyeket önszántukból oszta­nak meg. Ezek alapján ugyan az iskolai zaklatás áll az élen, LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Meglepő eredmé­nyekkel szolgál a politikusok népszerűségének felmérése, amelyet az MVK közvélemény­kutató ügynökség készített má­jus végén. A magyar választók, pontosabban a Híd és az MKP magyar választói körében egy­aránt Bugár Béla a legnépszerűbb magyar politi­kus. A Híd-választók körében az abszolút első helyen végzett, az MKP választói körében vi­szont megelőzte őt Andrej Kis- ka köztársasági elnök. Az MKP elnöke 14 százalékkal csak a negyedik helyen áll Csáky Pál de egyre nagyobb teret hódít a virtuális zaklatás. Az előbbinek leginkább a fiúk vannak kitéve, mely az esetek többségében tettlegességig fa­jul. Interneten, telefonon és szöveges üzenetekkel a lányo­EP-képviselő mögött. „Az eredmény részben annak tu­lajdonítható, hogy az MKP po­litikusai ritkábban szerepelnek a médiákban” - magyarázta la­punknak Pavel Haulík, az MVK ügynökség igazgatója. A Híd választói körében Bu­gár 72 százalékkal egyér­telműen a legpozitívabban megítélt politikus, a második helyezett Kiska is 23 százalék- ponttal marad el mögötte. Még nagyobb azonban a szakadék Kiska és a harmadik Lucia Žitňanská, Híd-alelnök között. A hidas tábor számára legmeg­bízhatóbb politikusok közé be­fért még Ján Figeľ, a KDH elnö­kat zaklatják, gyakran zsaro­lásnak és pszichikai nyomásnak vannak kitéve. Marošiová sze­rint míg a fiúk ököllel oldják meg a problémáikat, addig a lá­nyok sokkal körmönfontabbak. A zaklatást kiválthatja a ke, és meglepetésre két smeres politikus: Miroslav Lajčák kül­ügyminiszter és Peter Pellegrini házelnök. A párt magyar politi­kusai, mint például Simon Zsolt volt földművelési miniszter vagy Nagy József EP-képviselő csak a 4 százalék alatti kategó­riában kaptak helyet. Az MKP-nál még érdekesebb a helyzet, hiszen a deklaráltan magyar párt politikusai közül csak Csáky Pál és a pártelnök Berényi József került fel a listá­ra, a pártelnök ráadásul csak a negyedik helyre, ugyanakkora megbízhatósági indexszel, mint Iveta Radičová volt mi­niszterelnök és Ján Figeľ, a rossz tanulmányi eredmény, egy új diák érkezése, a diákok közötti rossz viszony, a családi háttér, de nem ritka az sem, hogy a tinédzserek egymás kül­seje miatt szidalmazzák, fe­nyegetik, megalázzák és meg­verik egymást. A felmérésből az is kiderült, hogy a fiúk mindkét nemet, míg a lányok jobbára egymást zaklatják. Lýdia Marošiová arra fi­gyelmeztet, hogy a bántalma- zót mindig a gyermek közvet­len környezetében kell keresni. Osztálytársak, barátok, taná­rok és szülők is válhatnak ag- resszorrá. „A zaklatás mindig hosszú távú folyamat, és gyak­ran ismétlődik. Sok esetben a tanárok és a szülők is tudnak a problémáról, de nem szentel­nek neki kellő figyelmet, és nem lépnek fel ellene megfelelően” - figyelmeztetett a szociológus. Éva Dzurindová, a szervezet igazgatója úgy véli, azok a gyerekek fordulnak hozzájuk, akik a környezetük­ben levő felnőttektől nem kap­tak megfelelő segítséget. (TASR, ie) KDH elnöke, vagyis a párt vá­lasztói közül sokan megbíznak a szlovák politikusokban is. „A megbízhatósági listára más MKP-s politikus nem is került fel” - mondta Haulík. A felmérést 1036 fős mintán végezték, a megkérdezettek­nek arra a kérdésre kellett vá­laszt adniuk, hogy melyik poli­tikust tartják megbízhatónak, melyiknek hisznek. A mintába mintegy 9 százaléknyi magyar nemzetiségű válaszadót, vagy­is kb. 100 embert soroltak be. A válaszadók három politikust nevezhettek meg, bárkit, aki eszükbe jutott, vagyis nem egy listáról kellett választaniuk. A betonkorlát biztonságosabb (Képarchívum^ Kiska nagyon népszerű a magyar választók között, a hidasoknak két smeres politikus is bejön Híd: Bugár és senki más; MKP: hol van Berényi? A földművelésügyi tárca eldöntötte, mit esznek a fiatalok, a szegények és a nyugdíjasok, szerintük az olaj, a liszt vagy a krumpli nem alapélelmiszer Tej, kenyér, vaj és tőkehús - rövid lesz az olcsó élelmiszerek listája DEMECS PÉTER Pozsony. Május végén jelen­tette be Robert Fico kormányfő a második szociális csomagot, melynek része az élelmiszerek­re vonatkozó áfa csökkentése 20 százalékról 10-re. „Az em­berek érezni akarják, hogy Szlovákiának jól megy a sora. Az államnak nagylelkűnek és szolidárisnak kell lennie a pol­gárokhoz. Nagyon gondosan ki fogjuk választani azokat az élelmiszereket, melyekre vo­natkozik majd az áfacsökken­tés” - mondta májusban Fico. Kifli, kolbász, sonka Ľubomír Jahnátek néhány héttel később elküldte a jegy­zéket a pénzügyminisztérium­nak, s tegnap kiderült, a listán csak öt élelmiszerfajta szere­pel: kétféle tej, a legnép­szerűbb kenyér, vaj és a tőke­hús, derítette ki az RTVS. A többi tejtermékre, a sajtok­ra, a tejfölre, a zöldségre, gyü­mölcsre is marad a 20 százalé­kos áfa. Hasonló a helyzet a pékáruval és húskészítmények­kel is, vagyis marad a 20 száza­lékos áfakulcs a kalács, a kifli, a szalámi, a kolbász és a gépson­ka esetében is. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az áfacsök­kentés milyen tőkehúsra - csir­ke-, disznó- vagy marhahúsra - vonatkozik, esetleg csökken-e minden tőkehús áfája. Az biz­tosnak látszik, hogy a mélyhű­tött termék nem kerül a listára. A liszt és az olaj nem alapélelmiszer Jahnátek szerint az áfa csök­kentésénél nincs nagy mozgás­tér, az állam nem engedhet túl sokat, az adóbevételre ugyanis szüksége van. Mint tegnapi ál­lásfoglalásából kiderült, a szo­ciálisan hátrányos helyzetben élők, fiatalok és nyugdíjasok ál­tal leggyakrabban vásárolt termékeket választották ki. Mi alapján jutott a tárca arra a kö­vetkeztetésre, hogy a nyugdíja­sok vagy a szegényebbek nem vásárolnak lisztet, cukrot, kiflit vagy olajat, a tárca már nem vá­laszolt. „Igen, a jegyzékünkön nincs rajta a kifli sem. Egyelőre az a kenyér szerepel rajta, amely a legnépszerűbb, és Szlovákiában készítik. Aztán még húsok, friss húsok, termé­szetesen csak tőkehúsok, semmi esetre sem fagyasztott termékek vagy húskészít­mények” - tájékoztatott Jahná­tek. A kamara egyezkedne Jana Holéciová, a Szlovák Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője egyrészt üd­vözölte a tervezett áfacsökken­tést, másrészt viszont a listát nagyon rövidnek tartja. „Szá­mos egyéb, szintén alapélelmi­szernek számító tennék - mint a liszt, a cukor, az olaj, a zöld­ség vagy a tojás - hiányzik a lis­táról. Díjaznánk, ha más tej­termékeket is bevonnának az áfacsökkentésbe, nemcsak a te­jet, hanem például a sajtot, a joghurtokat vagy a tejfölt” - ír­ta lapunknak elküldött állás- foglalásában a szóvivő azzal, hogy hamarosan elküldik a mi­nisztériumnak saját javaslatu­kat, s bíznak benne, sikerül megegyezniük, találnak komp­romisszumos megoldást. Jah­nátek javaslatából egyelőre nem egyértelmű, hogy barna vagy fehér kenyérre, 1,5 vagy 3,5 százalék zsírtartalmú tejre akar-e alacsonyabb áfát beve­zetni. Fico marketinghúzása Martin Reguli, az F. A. Ha­yek Alapítvány munkatársa szerint a kormány ugyan jelen­tős árcsökkentést ígért az élelmiszerekre, a bejelentett lista azonban inkább azt iga­zolja, hogy Fico részéről csu­pán egy marketinghúzásróí van szó. „Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy az áfa az állami bevéte­lek szempontjából komoly té­tel, túl nagy engedményt ezen a téren nem engedhet meg magának a kormány” - mond­ta az RTVS-nek Reguli. Jahnátek jelenlegi javaslata körülbelül 80 millió euró kiesést jelentene. Ha a pénzügyminisz­térium rábólint, akkor a felsorolt élelmiszerek áfakulcsa jövő ja­nuártól csökkenhet. Ez várható­an az árakban is megmutatkozik majd, hacsak a boltok le nem „nyelik” a csökkentést.

Next

/
Thumbnails
Contents