Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-11 / 133. szám, csütörtök

UTAZÁS ■ 2015. JÚNIUS 11. LÉGTÉR www.ujszo.com (Képarchívum) A Flybe légitársaság járatának a felszállás után nem sokkal vissza kellett fordulnia (Képarchívum) » Kényszerleszállás egy méhecske miatt A Flybe légitársaság De Fiavilland Dash 8-400 típusú repülőgépe az angliai Southamptonból Írország fővárosába, Dublinba tartott. A pilóták azonban körülbelül 10 perccel a felszállás után megsza­kították az emelkedést, mivel a sebességmérő nem jelzett megbíz­ható adatokat - írja az Aviation Herald. A repülőgép visszafordult Southamptonba, és 20 perccel a felszállás után rendben földet ért. A gépet átvizsgáló szerelők meg is találták a hiba forrását, amely egy méhecske volt. A rovar ugyanis valahogy bekerült az úgyne­vezett Pitot-csőbe, amely a repülőgépek sebességének mérésére használt külső nyomásérzékelő műszer. Amikor a pilóta elmondta az utasoknak a meghibásodás okát azok rögtön viccet faragtak a légitársaság nevéből. A méh ugyanis angolul bee, így adódott a Flybee elnevezés. A Plitvicei-tavak nemcsak Florvátország, de egész Délkelet-Európa legismertebb és legrégebbi nemzeti parkja Drónokkal vizsgáltatja át repülőgépeit az easyJet (Képarchívum) » Drónokra cseréli embereit a légitársaság Drónokkal vizsgáltatja át repülőgépeit az easyJet. A cég egy pán­európai rendezvényen jelentette be, hogy sikeresen lezajlott egyik repülőgépük automata drónokkal elvégzett műszaki átvizsgálása. A kísérletek azt igazolták, hogy az előre programozott drónok gyor­sabban végzik el a munkát, így a repülőknek kevesebb időt kellene üzemen kívül tölteniük például egy villámcsapás után, mintha kézi módszerrel vizsgálnák át őket. Az easyJet a tervek szerint 12 hó­napon belül állítaná üzembe a drónokat különböző európai szere­lőbázisain. A drónok tesztelése mellett más újdonságon is dolgozik a légitársaság: szakembereik további kísérleteket folytatnak a 3D-s nyomtatással készített alkatrészekkel, mi több, a technológia már most jelentős szerepet játszik a hajtóművek gyártása során. »Pizzát rendelt az utasoknak a kapitány A Delta Airlines repülőgépének pilótája az utasokkal egy rossz és egy jó hírt közölt. A rossz hír az volt, hogy az időjárás miatt néhány óráig biztosan ott kell rostokolniuk a Knoxville-ban (egyébként 3 óra múlva indultak tovább), a jó hír pedig, hogy mindenkit meghív egy pizzára. A kapitány hatalmas pizzákat rendelt a repülőgépre, amelyeket poggyászkocsival szállítottak ki, a légiutas-kísérők pedig feltálalták a meglepett utasoknak. A fura ötlet egyébként nem új, tavaly a Frontier Airlines egyik Washingtonból Denverbe tartó gépe volt kénytelen Cheyenne-ben megvárni, míg az időjárás jobbra nem fordul. „Flölgyeim és uraim, a Frontier Airlines az államok egyik leg­olcsóbb légitársaságaként ismert, az önök kapitánya azonban nem fösvény. Épp most rendeltem pizzát az egész gépnek" - mondta be akkor a pilóta a fedélzeti hangszórón. (MTI, origo, hvg) (Fotó: Twitter) A pizzapartikról a Twitteren több utas is beszámolt Horvátország természeti csodái Nem csoda, hogy évente több százezer szlovákiai utas utazik Horvátországba. Legendásan kék tenger, álomszép stran­dok, középkori városkák, ezer sziget vár ránk néhány órányi autóút után, de ha mindez nem volna elég, az ország más természeti kincseket is tartogat. H orvátországnak nyolc nemzeti parkja van, terü­letük az ország nyolc százalékát foglalja el. A Brijuni, a Kornati, a Krka, a Mijét, a Paklenica, a Plitvicei-tavak, a Rišnjak és az Észak-Velebit Nemzeti Park mind­mind lenyűgöző élményt kínál, akkor is, ha csak néhány nem túl megerőltető túrát szeretnénk tenni gyönyörű természeti környezet­ben, és akkor is, ha kalandosabb dolgokra vágyunk, mondjuk szik­lamászásra vagy vadvízi evezésre. Plitvice A Plitvicei-tavak nemcsak Horvát­ország, de egész Délkelet-Európa legismertebb és legrégebbi nemze­ti parkja. 1949-ben nyilvánították nemzeti parkká, és 1979 óta az UNESCO világörökség része. A Winnetou-filmek helyszínét éven-, te csaknem egy millióan látogat­ják. A 300 ezer hektár nagyságú, csaknem teljesen érintetlen termé­szeti területen számos védett nö­vény él, például különleges orchi­deafajok, de a gyönyörű vidéket medvék, farkasok és vaddisznók is lakják. Brijuni A 36 négyzetkilométernyi terüle­ten fekvő Brijuni Nemzeti Park az Isztriai-félsziget nyugati partján, közvetlenül Pula és Fazana mel­lett található, ahonnan komppal közelíthetjük meg. A park három nagyobb és 11 kisebb szigetből áll. A legnagyobb, Véli Brijun volt Tito nyaralóhelye, luxusvillájában olyan figurák fordultak meg, mint Willy Brandt, Sophia Loren, Liz Taylor és Ho Si Minh. Tito szerette az ál­latokat, ezért prominens vendégei gyakran egzotikus állatokkal lepték meg, tigrissel, oroszlánnal, zebrá­val, elefánttal. Az ajándékokból szafariparkot hozott létre, amely ma is működik. Mint ahogy Eisen­hower elnök ajándéka, a sötétzöld Cadillac Eldorado is működik, akár ki is kölcsönözhetjük egy kis szigetkörútra, nyilván nem kevés pénzért. Krka A Krka az egyik legkülönlegesebb horvát karsztfolyó. A nemzeti park, amelyet 1955-ben alapítot­tak, és a nyolcvanas-kilencvenes években 109 négyzetkilométeresre bővítettek, a folyópart nagy részét magában foglalja Knintől egészen Skradinig. A Krka Nemzeti Park fő attrakciója a hét vízesés, melyek közül a legszebb és legnagyobb a Skradinski búk és a Roški slap. A folyó és a tavak mentén baran­golva várromokra, malmokra, kolostorokra bukkanhatunk. A mindössze egy hektár nagyságú Visovac-szigeten például egy fe­rences kolostor áll. A miniszigetre napjában többször közlekedő ki­rándulóhajókkal juthatunk el. Mijét Mijét 37 kilométer hosszú, 3 kilométer széles sziget Horvátor­szág legdélibb csücskében, Dub­rovniktől nyugatra. Legegyszerűb­ben komppal közelíthetjük meg. A nemzeti park a sziget északnyugati felén található. Mljetet zöld sziget­nek is nevezik, hiszen a nemzeti park nagy részét erdők borítják. Nevezetessége az a két gyönyörű tó, amelyet egy keskeny kijárat köt össze a tengerrel. Az egyik sós, a másik édesvizű. A sziget legmagasabb pontjairól, például a Montokucról csodás kilátás nyílik az Adriára és a Pelješac-félszigetre. Paklenica A Paklenica Nemzett Park Dalmá­ciában van, 50 kilométerre Za- dartól, a tengerpart és a Velebit- hegység legmagasabb csúcsai (Vaganski Vrh,1757 m, Sveto Br­do 1753 m) között félúton. A park elsősorban 400 méteres sziklafalai­val, barlangjaival, különleges szik­laalakzataival bűvöl el, nem csoda, hogy a sziklamászók paradicsoma. Ugyanakkor a sziklás emelkedőket sok helyen sűrű növényzet takart- ja. Legfőképp mandulafenyők nő­nek errefelé, méghozzá szokatlanul magasra, de több mint 800 nö­vényfaj él a park területén, melyek közül 40 endemikus, azaz csak itt található meg. Kornati A horvát Adria legnagyobb sziget- csoportja 89 szigetet és sziklazá­tonyt foglal magába, legnagyobb tagjai Komat, Kurba, Lavsa, Levrnaka és Piskera. 1880-ban nyilvánították nemzeti parkká, hogy megóvják gazdag növény- és állatvilágát. A túrázás és a merülés szerelmeseinek egyaránt itt a he­lyük. A 220 négyzetkilométert fel­ölelő területen kilenc búvárkodásra kijelölt helyet találunk, ahol profi búvárok kíséretében fedezhetjük fel a víz alatti világot. Egyénileg merülni a nemzeti park területén szigorúan tilos. Eszak-Velebit 1999-ben lett nemzeti park, de az UNESCO már 1978-ban biosz­féra-rezervátummá nyilvánította a területet. Túrázók és kerékpározók kedvelt terepe, melyet legegysze­rűbben Jablanac vagy Senj felől közelíthetünk meg. A park köz­pontja Krasnóban van, itt csatla­kozhatunk félnapos vagy egész na­pos vezetett túrákhoz. A park egyik nevezetessége a botanikus kert, amely 1480 méterrel a tengerszint fölött terül el, és negyedórányira gyaloglásra van Zavizantól. 1967- ben hozták létre, 300 különféle növényt csodálhatunk meg benne. Risnjak A 64 négyzetkilométer területű Risnjak Nemzet Park Rijeka kör­nyékén terül el, alig 18 kilométerre a tengerparttól. Legmagasabb csú­csa a Risnjak, amely 1528 méteres. 1953 óta nemzeti park. Hihetetlen gazdag természeti kincsekben, ti- zennégyféle erdőt, érintetlen hegy­csúcsokat, barlangokat, víznyelő üregeket, 110 madárfajtát, 1100 növényfajt, változatos állatvilágot találunk a területén, (origo) A csaknem teljesen érintetlen természeti területen számos védett növény él, de a gyönyörű vidéket medvék, farkasok és vaddisznók is lakják. A mellékletet szerkeszti: Szabó László, Laci.Szabo@ujszo.com. Levélcím: Uj Szó - Utazás, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.

Next

/
Thumbnails
Contents