Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-02 / 125. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 2. Közélet-hirdetés 3 Pályázat helyett államközi szerződés alapján is megrendelhetnék a több tízezer pisztolyt Zavaros fegyvertender Munkafelügyelet: három panaszból egy jogos Hiányos szerződések, ki nem fizetett bérek A Grand Power ilyen pisztolyokat ajánl (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Több kérdőjel merült fel Robert Kaliňák belügyminiszter fegyverbeszerzésével kapcsolatban. A tárcavezető 34 millió euróért venne több ezer pisztolyt a rendőröknek. Már most biztos, hogy a tender feltételeit a Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) is megvizsgálja, több fegyvergyártó ugyanis diszkriminatívnak tartja a versenyfeltételeket. ÖSSZEFOGLALÓ A tárca szerint főként a rendőrök fegyverei vannak siralmas állapotban, ők kapnák a megrendelt pisztolyok körülbelül felét. Az egyenruhások jelenleg több mint húszéves, CZ 82 típusú pisztolyokat hordanak, ezek jelentős részét még 1992-ben kapták. Nemcsak a rendőrségnek, hanem a hadseregnek, a vámhivatalnak és a börtönőröknek is egy csomagban vennének fegyvereket. A klasszikus szolgálati pisztolyokon kívül bevetésre használt lőfegyvereket is venne. A két típus között elsősorban a fegyver szerkezetében van különbség. S bár a verseny nyitott, bárki jelentkezhet rá, a belügyminiszter még januárban, mielőtt kihirdette volna a tendert, megnevezte a szerinte legesélyesebb gyártókat, konkrétan az osztrák Glock és a Česká zbrojovka fegyvergyárakat. „Ha szétnézek a piacon, akkor rájönnek, hogy a Glock és a »čezeta« kínálja a legjobb árteljesítmény arányt” - mondta a miniszter. A konkurens gyártók viszont nem emiatt támadják meg a tendert az ÚVO-nál, hanem a verseny feltételei miatt, amelyeket szerintük méretre szabtak. A tárca védi a tendert A szlovákiai Grand Power gyártó már jelezte, hogy a tender kapcsán beadvánnyal fordul a hivatalhoz. A cég első fordulóban a tárcától kérte a feltételek módosítását, ám javaslatait lesöpörték az asztalról. Például azt a versenyfeltételt nehezményezi, mely szerint a jelentkező fegyvergyártónak igazolnia kell, hogy az elmúlt négy évben minimum 20, illetve 26 ezer példányban gyártott le a felajánlott fegyverből, mindezt még akkor is, ha a tárca által meghatározott forgalmat teljesíti. A hazai gyártó a pisztolyok pontosan meghatározott méretét és súlyát is kifogásolja. Akár egy fél milliméterrel is hosszabb fegyvert ugyanis a versenyben már nem fogadnak el. A belügyminisztérium szerűit a szigorú feltételek célja nem az, hogy a gyártók valamelyikét kikosarazzák a játékból, hanem az, hogy pontosítsák, konkrétan mit is akar a tárca. ,A versenyfeltételek megfelelők, senkit sem diszkriminálnak, s nincsenek is ellentétben a tenderek alapvető feltételeivel” - állítja Ivan Netík, a belügyminisztérium szóvivője. A minőség fontosabb az árnál Kaliňák ráadásul olcsó, de jó minőségű pisztolyokat akar venni, 20-30 százalékkal a piaci ár alatt. Andor Šándor biztonságpolitikai elemző nincs meggyőződve arról, hogy fegyvervásárlásnál mindig a lehető legalacsonyabb árra kellene összpontosítani, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy az olcsóbb, ám rosszabb minőségű pisztolyok gyakrabban elromlanák, így a későbbi szervizelésük jelentősen megemelheti eredeti árukat. „A fegyvert nemcsak megvenni, de használni is kell, így erre is elég pénzt kellene találni. Annak nincs értelme, hogy lesz új pisztoly, de a rendőrök csak évi 20 alkalommal lőhetnek majd vele” - állítja az elemző. A belügyminiszter egyébként már most felkészült arra, hogy a tendert a gyártók panaszai miatt végül kénytelen lesz törölni. Ebben az esetben szerinte a beérkezett ajánlatokat egyfajta piackutatásként fogják kezelni, s az új fegyvereket egy még 2014 júliusában Csehországgal aláírt nemzetközi egyezmény alapján fogják megrendelni cseh gyártóktól. Az együttműködési megállapodást Martin Glváč védelmi miniszter írta alá cseh kollégájával, Martin Stropnickýval. A megrendelés értéke a meghirdetett verseny szerint túllépi a 34 millió eurót, Szlovákia történetének legnagyobb ilyen jellegű megrendeléséről lenne szó. Egy fegyver ára, a fegyvertokkal és egyéb más felszereléssel együtt elérné a 732 eurót, és összesen több mint 46 ezer fegyvert akarnak venni, (dem, SITA) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kifizetetlen bérek és bérpótlékok miatt tiltakoznak a leggyakrabban az alkalmazottak a munkafelügyeleteken. A munkaadók gyakran alapvető feltételeket hagynak ki a munkaszerződésből: nem íiják bele a munka típusát, a munkakör rövid leírását, a bérfizetés határidejét, az éves szabadság vagy a felmondási idő hosszát. „Ezekben a feltételekben is megegyeznek, de csak homályosan, nehezen számon kérhető módon” - tájékozatott Slavéna Vorobelová, a Nemzeti Munkafelügyelet (NIP) szóvivője. Előfordul például, hogy a munkavégzés helyét csak általánosan jelölik meg, egy régiót tüntetnek fel, ami azzal jár, hogy az alkalmazottat önkényesen áthelyezhetik egyik munkavégzési helyről a másikra, anélkül, hogy ezt rendeznék a munkaszerződésben, egy kiegészítés formájában. Ebben az esetben az áthelyezésbe az alkalmazottnak is bele kellene egyeznie. Ugyancsak az alkalmazott húzza a rövidebbet, ha nem vezetik rendesen a ledolgozott munkaidő nyilvántartását. Ez általában az aktív és a passzív készenléti idő rögzítésére jellemző, hogy nem vezetik pontosan. ,A munkaidő pontos nyilvántartása alapfeltétele annak, hogy az alkalmazott pontos összegű fizetést kapjon, és a pontatlanság általában az alkalmazottat károsítja - magyarázta Vorobelová a pontatlanság következményét. - Ha a munkaadó nem vezeti pontosan a munkaidő-nyilvántartást, a munkafelügyelet nehezen tudja bebizonyítani, hogy az alkalmazott jogosan panaszkodott.” Az ellenőrzések során a leggyakrabban a bérek késedelmes kifizetést állapították meg, de gyakori volt az is, hogy a munkaadó nem adott fizetési szalagot. Előfordult, hogy a munkaviszony befejeződése után csak az ellenőrzés hatására fizették ki az alkalmazott utolsó bérét. Gyakori probléma volt az útiköltség ki nem fizetése, sok esetben nem biztosítottak étkezést az alkalmazottnak, vagy nem fizették ki a táppénzt az első 10 napra, amikor ez a munkaadó kötelessége. A felügyelet tavaly 5146 panaszt vizsgált ki, ennek mintegy harmadát, 1776 panaszt találtak megalapozottnak. (lpj, TASR) Az ügyeleti idő a nővéreknek is fontos (Képarchívum) Közeleg a nyaralások időszaka, ezért összegyűjtöttünk néhány hasznos információt, hogy kellemesen teljen a szabadság. A legtöbb európai országba manapság nagyon egyszerű elutazni, ezt nyaraláskor is élvezhetjük. A nyitott határok az Európai Unió polgárai számára szabad mozgást biztosítnak a schengeni térségen belül (vagyis Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország, Románia és Nagy-Britannia kivételével minden EU-s országba), anélkül, hogy a határon bármiféle személyazonosító okmányt fel kellene mutatni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezeket otthon lehet hagyni, szükséghelyzetben ugyanis a jogosítvány vagy a hitelkártya nem lesz elég. Az olyan országokba való belépéskor, amelyek nem tartoznak a schengeni térségbe, fel kell mutatni a személyi igazolványt vagy az útlevelet. 2012 óta a gyerekeknek is saját útlevél kell, függetlenül attól, be vannak-e írva a szülők útlevelébe. Ha a gyerekek egyedül, csak az egyik szülővel, vagy olyan személy kíséretében utaznak, aki nem a törvényes gyámjuk, néhány ország írásos beleegyezést kérhet mindkét szülőtől az utazáshoz. Ha házi kedvencükkel indulnak nyaralni, számára is ki kell állítani az európai útlevelet. Ezt az állatorvosi rendelőben lehet elintézni. A macskáknak és a kutyáknak az útlevél mellett az elektronikus chip vagy - a 2011 július előtti időszakból - olvasható tetoválás is kötelező (Nagy-Britannia, Írország és Málta kivételével, ahol csak a chipet fogadják el). Az állatútlevélben szerepelnie kell a veszettség elleni oltásról szóló igazolásnak. Ha azonban Írországba, Finnországba, Máltára vagy az Egyesült Királyságba utaznak, kisállatuknak féregtelenítésen is át kell esnie. Ha a nyaralás során megbetegszenek, vagy sürgős orvosi ellátásra szorulnak, az Európai Egészségbiztosítási Kártya segít. Igényeljék ezt az igazolványt az egészségbiztosítójuknál, ott további részleteket is megtudhatnak róla. A kártyának köszönhetően a EU-s országok állami intézményeiben ugyanolyan feltételek mellett kaphatnak ellátást, mint a helyiek. Ha valamiért fizetniük kell, az egészségbiztosítójuk itthon visszatéríti ezeket a költségeket. Az igazolvány azonban nem érvényes a magán- intézményekben, ezért az ellátás előtt győződjenek meg róla, milyen intézményben is vannak. Ha a nyaraláson valami nagyon ízlett, abból az itthoniaknak is hozhatnak kóstolót. Az Európai Unió területén belül megengedett az állati eredetű termékek szállítása. Andorrából, Liechtensteinből, Norvégiából, San Marinóból és Svájcból is be lehet hozni állati eredetű terméket. Ha azonban egyéb EU-n kívüli országban nyaraltak, onnan nem hozhatnak be semmilyen hús- vagy tejterméket, sem saját fogyasztásra, sem ajándékképpen sem. Néhány országban bizonyos termékek kivételt élveznek, erről érdemes előre tájékozódni. S hogy mit vigyünk magunkkal a nyaralásra? A schengeni határoknak köszönhetően akár 800 szál cigarettát vagy 90 liter bort is rakhatunk a csomagunkba. A dohánykészítmények és alkoholos italok azonban minden esetben csak saját fogyasztásra lehetnek szánva, semmiképpen sem üzleti célokra. Ha több készpénzt terveznek magukkal vinni, érdemes tudni, hogy a legnagyobb összeg, amelyet korlátozás nélkül hordozhatnak az EU országai között, 10 000 euró. Ha azonban nem szeretnének maguknál túl sok készpénzt tartani, a bankkártyás fizetés a megoldás: a legtöbb EU-s országban, ha a tranzakció euróbán van lebonyolítva, ennek nem kellene többe kerülnie, mint itthon. Azt ajánljuk, hogy még az utazás előtt tájékozódjanak a fontos információkról a behozatallal, a jogaikkal vagy az utazáshoz szükséges okmányokkal kapcsolatban. A böngészést kezdhetik a www.vasaeuropa.sk weboldal utazás rovatában. MPl 50061
