Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-10 / 132. szám, szerda
24 Sport ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 10. www.ujszo.com Húsz év alatt ötödször fogják átszervezni az első osztályú labdarúgó-bajnokságot Szlovákiában, a szövetség vasárnap dönt a tervezetről Előrelépést hoz a tízcsapatos rendszer? (TASR-felvétel) AZ EDDIGI RENDSZEREK A SZLOVÁK ÉLVONALBAN Hány csapatos legyen az élvonal? Ez a kérdés a legtöbb ország futballbaj- nokságának kapcsán felmerül. A szlovák Fortuna Liga közelgő átszervezése kapcsán megnéztük, helytállóak-e azok az érvek, amelyek szerint egy Szlovákia méretű országban a 12 csapat is sok. BŐDT1TAN1LLA A Szlovák Labdarúgó-szövetség vasárnapi közgyűlésén vélhetően elfogadja a Ligás Klubok Uniójának (ÚLK) tervezetét, amely alapján a 2016/17-es szezonban már csak tíz csapat szerepelne a Fortuna Ligában az eddigi 12 helyett. Ugyanettől a szezontól kezdve újra össz-szlovákiai lehet a második liga, az eddigi 12+12 klub helyett az első, átmeneti idényben 18, később pedig 16 csapat szerepelne a második vonalban. A sportnapilap márciusi körkérdése alapján a 12 élvonalbeli csapat közül hét támogatja a csökkentést (Slovan, Žilina, Trenčín, Trnava, Myjava, DAC, B. Bystrica), öt ellenzi (Košice, Ružomberok, Podbrezová, Senica, Zlaté Moravce). Hasonló eredményt hozott az ÚLK szavazása is, 7 klub és az ÚLK-elnök támogatta, 4 ellenezte, az ara- nyosmarótiaknemvoltakjelen. A liga létszámcsökkentését a váltást kezdeményező klubok szerint gazdasági és szakmai okok is indokolják. A jelenlegi rendszer nem teljesen igazságos, mivel a mezőny első fele eggyel többször játszik otthon, mint a többi csapat. Az új szisztéma ezt a problémát kiküszöbölné. A másik gyakori érv a csökkentés mellett, hogy Szlovákiához hasonló méretű ország nem bír el tíznél több csapatot, de az adatok szerint a hasonló lakossággal rendelkező államok közül csak egyben, Horvátországban van tízcsapatos bajnokság. Jelenleg Európában 11 országban alkalmazzák ezt a rendszert, némelyek teljesen különböznek Szlovákiától Szivárványos jövő vagy lejtmenet? (méretben, gazdasági fejlettségben, az igazolt futballisták és a klubok számát tekintve), mások között találunk kapcsolódási pontokat (az egy főre eső éves GDP alapján például több ország is hasonlít Szlovákiához), ám nem lehet egy konkrét kritériumot megállapítani, amely ezekre az országokra közösen jellemző. Tény viszont, hogy Közép- Európában visszatérő probléma, hogy a klubok tartoznak a játékosaiknak, nem tudják teljesíteni a vállalásaikat. Szlovákiában két (a kassaiak és a kieső besztercebányaiak), Magyarországon öt (Győr, Nyíregyháza, Pécs, Kecskemét, valamint az egyik kieső Pápa) csapat nem kapott licencet, vagyis a klubok nehezen tudják teljesíteni az élvonal feltételeit. Magyarországon is ez indokolja az NB I létszámának csökkentését 16-ról 12-re. A csökkentés mellett szólhat, hogy ha kevesebb a csapat, akkor a jó játékosok és a szponzorok is ezekbe koncentrálódnak - de míg a játékosok esetében ez többé-kevésbé igaz, a szponzorokról ez már nem mondható el, mivel sok esetben régióspecifikusak. Reális a veszélye annak, hogy egy vidéki vállalkozó, aki az első ligára még áldozott (mert marketingszempontból megérte neki), a második vonalban elfordul a klubtól, vagy csak kevesebbet juttat neki. A létszámcsökkentés így a szponzorok eltűnését, s ezzel közvetve akár klubok megszűnését is eredményezheti. Nem tenne jót a bajnokságnak az sem, ha teljességgel az ország nyugati felére koncentrálódna. A következő idényben csak egy keleti csapat lesz a 12 csapatos mezőnyben - a nagy- mihályi Zemplín, az utánuk következő legkeletibb klub ä már bőven közép-szlovákai Podbrezová lesz. Húsz év alatt ez lesz az ötödik átszervezés a szlovák élvonalban. A tízcsapatos rendszert egyszer már kipróbálták Szlovákiában, akkor hat szezonon át működött, de azóta sem született róla semmilyen átfogó elemzés (gazdasági hatások, nézőszám változása). Mindeközben a szomszédos csehek tartják magukat a 16 csapatos élvonal, 16 csapatos második liga rendszerhez. Ez a megoldás a szurkolóknak tetszene, de egy ilyen radikális bővítés sok kockázatot rejtene magában (lesz-e minden klubnak elég anyagi fedezete, hogy befejezze a bajnokságot?), így a 16+16 vélhetően hosszú évekig csak a lelátókon emlegetett vágyálom marad. 12 csapat rájátszásos rendszer, összesen 32 forduló (3 szezonon át, 1993/94-1995/96) A föderális liga megszűnése után a 6, korábban a csehszlovák ligában szereplő együtteshez 6 gárda érkezett a II. ligából. Az alapszakaszban mindenki játszott mindenkivel otthon és idegenben, majd 22 forduló után két részre osztották a mezőnyt, az újabb 10 fordulóban a felsőház a bajnoki címért, az alsóház a kiesés ellen játszott, a pontokat magukkal vitték a csapatok. 16 csapat összesen 30 forduló (4 szezonon át, 1996/97-1999/2000) A csapatok kétszer találkoztak, egyszer otthon, egyszer idegenben. A bajnokság első bővítésének köszönhetően új régiók is megjelentek a futballtérképen - két Vág menti csapat is feljutott (Žilina, Dubnica), s ekkor kerültek fel az élvonalba a rimaszombatiak is. ■ Előnyök: új régiók bevonása, érdekesebb bajnokság ■ Hátrányok: nagyobb különbségek a csapatok között, egy szezon kivételével az utolsó helyezett mindig nagyon leszakadt 10 csapat összesen 36 forduló (6 szezonon át, 2000/01-2005/06) A csapatok négyszer játszottak egymás ellen, kétszer otthon, kétszer idegenben. * Előnyök: több mérkőzés, egy szezonon belül több derbi ■ Hátrányok: a radikális csökkentés sok vidéki város labdarúgására rossz hatással volt, egyszerre hét csapat esett ki, többen közülük komoly zuhanásba kezdtek; minden csapat négyszer találkozott minden ellenfelével, unalmassá vált a bajnokság 12 + 4 csapat összesen 36 forduló (1 szezonon át, 2006/2007) A bajnokság alapszakaszában 12 csapat szerepelt, közülük az első nyolc került a felsőházba, ahol ismét játszott mindenki mindenkivel. A csapatok csak az egymás elleni pontokat vitték magukkal a felsőházba. Az utolsó négy helyezett a II. liga első négy helyezettjével - tiszta lappal indulva - játszott egy 14 fordulós „átívelő bajnokságot" a bentmaradásért/feljutásért (ez volt az a bizonyos „prelínačka"), az első négy a következő szezonban az élvonalban szerepelhetett, az utolsó négy a második ligában folytathatta. ■ Előnyök: érdekes formátum, az utolsó percig izgalmas alsóház ■ Hátrányok: azzal, hogy a felsőházi csapatok nem vitték magukkal az összes pontjukat, sok manipulációra nyílt lehetőség; a felsőházi csapatok ismét csak négyszer játszottak egymás ellen egy szezonban 12 csapat összesen 33 forduló (vélhetően 9 szezonon át, 2007/2008-2015/2016) A csapatok háromszor találkoztak egymással, a táblázat első 6 helyén végzett gárdák eggyel többször játszottak otthon, mint a táblázat alsó felében záró együttesek. ■ Előnyök: ismét megjelentek új, vagy hosszú ideig hiányzó régiók is a bajnokságban (Dunaszerda- hely, Felső-Garam mente) ■ Hátrányok: igazságtalan, hogy egyes csapatok többet játszanak otthon, mint idegenben Tízcsapatos bajnokságok Európában ország lakosság klubok száma igazolt futballisták száma egy főre eső éves GDP Azerbajdzsán 9,6 millió fő 83 19 670 17 618 USD Ausztria 8,6 millió fő 2311 596 281 46 420 ÚSD Svájc 8,3 millió fő 1806 232 700 58 087 USD Horvátország 4,2 millió fő 1464 109 799 20 889 USD Litvánia 2,9 millió fő 65 15 774 26 700 USD Albánia 2,8 millió fő 456 53 730 11100 USD Szlovénia 2,1 millió fő 340 , 30 725 28 859 USD Lettország 1,9 millió fő 97 8385 23 707 USD Észtország 1,3 millió fő 152 9324 25 823 USD Málta 425 ezer fő 61 10 753 31 700 USD Feröer-szigetek 49 ezer fő 40 5694 30 500 USD SZLOVÁKIA 5,4 millió fő 2432 428 968 27 700 USD Futballbajnokságok a Szlovákiához hasonló méretű országokban ország lakosság élvonal fordulók száma második liga Bulgária 7,1 millió fő 12 csapat alapszakasz 22 forduló, rájátszás 10 forduló 16 csapat Szerbia 7,1 millió fő 16 csapat 30 forduló 16 csapat Dánia 5,7 millió fő 12 csapat 33 forduló 12 csapat Finnország 5,5 millió fő 12 csapat 33 forduló 10 csapat Norvégia 5,2 millió fő 16 csapat 30 forduló 16 csapat Írország 4,6 millió fő 12 csapat 33 forduló 8 csapat Horvátország 4,2 millió fő 10 csapat 36 forduló 12 csapat Sérült bokával is megszerezte első Eb-aranyát Szilágyi Áron aranyérmes MTl-JELENTÉS Montreux. Nagyszerű vívással aranyérmet nyert a kar- dozó Szilágyi Áron a svájci Eu- rópa-bajnokságon. A 2012-ben olimpiai bajnok magyar vívó a döntőben a német Max Hartungot verte 15:ll-re. Szilágyi 6:5-ös vezetésnél leszorult a pást végére, ahol el is csúszott. Jobb bokáját tíz percig kezelték. így is sikerült 10:10-re egyenlítenie. Akkortól csak egy találatot kapott, holott továbbra sem volt rendben a bokája, egy-egy akció után sántikálva ment vissza a vonalra. „Érdekes nap volt. Legyőztem jelentős különbséggel nagyon erős vívókat és megküzdöttem olyanok ellen, akikkel szemben nem kellett volna. Legtöbbre talán a Jakimenko elleni elődöntőbeli sikeremet értékelem, őt fantasztikus vívónak tartom. A döntőben 6:9 után éreztem rá igazán a Hartung elleni távolságra és utána már nem is volt semmi probléma - emlékezett vissza Szilágyi. - Reményeim szerint nem komoly a bokasérülésem, mert három nap múlva csapatverseny, és nem egy aranyéremért utaztam Svájcba.” Szilágyinak korábban egyéniben egy harmadik helye volt Eb-n még 2011-ből. Akik nem játszottak, azoknak nem jár medál Visszaveszik a BL-érmeket ÖSSZEÁLLÍTÁS Nyon. Pár nappal a labdarúgó Bajnokok Ligája-döntő után az UEFA jelezte a győztes Barcelonának, hogy négy futballistájától hivatalosan visz- szavonja az aranyérmet, ugyanis egyetlen percet sem játszottak a 2014/15-ös kiírásban. A cserekapus Claudio Bravo, a belga védő, Thomas Verma- elen, a harmadik számú hálóőr, Jordi Masip és a brazil jobbhátvéd, Douglas a finálé után kapott aranyérmet az UEFA elnökétől, Michel Piatinitől, de utólag kihúzzák őket a nyertesek listájáról. Sőt, a belga voetbalkrant.com szerint vissza is kell küldeniük a medálokat. A Barcelonának ez viszont nem rossz hír, így ugyanis 4 millió eurót spórol az egyesület. A múlt nyáron az Arsenal- tól 22 millió euróért igazolt Vermaelen szerződésében az van, hogy BL-győzelem esetén még 4 millió euró jár az angoloknak, ám mivel a játékos mégsem BL-győztes, nem kell fizetniük. Vermaelen pont ennyit keres a Barcelonánál évente, ráadásul az egész idényben hatvankét percet játszott, mindössze az utolsó, tét nélküli bajnokin lépett pályára sorozatos sérülések miatt. (index) A mészárlás miatt 11 embert ítéltek halálra Kivégzések az egyiptomi futballkatasztrófáért ÖSSZEÁLLÍTÁS Megerősítette a tizenegy emberre kimondott halálos ítéletét egy egyiptomi törvényszék a 2012-es, 74 halálos áldozatot követelő port-szaídi futballkatasztrófa miatt indított perben, miután az egyiptomi főmufti véleményezte a rájuk egy hónapja, másodfokon kirótt halálbüntetéseket. A kairói al-Ahli és a port-sza- ídi al-Maszri csapat mérkőzése 2012 februárjában vérfürdőbe fulladt; a szurkolók, játékosok és biztonsági őrök között kirobbant harcban az előbbi csapat szurkolótáborából 72, az utóbbiéból két ember vesztette életét, további 254 ember pedig megsebesült. Sajtójelentések szerint a zavargásokat az váltotta ki, hogy a kairói rajongók a meccset 3:l-re nyerő helyi csapatot sértő bannereket lengettek a mérkőzés után. A per 73 vádlottja közül tízet életfogytiglani, húszat pedig tíz év szigorított börtönbüntetésre ítéltek, tizenketten öt évet kaptak. Húsz embert felmentettek. (index)
