Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-10 / 132. szám, szerda
FÓKUSZBAN Közel nyolcszáz évesakarvai templom Karva. A Nagyboldogasz- szony Római Katolikus Templom 1232 táján épült későromán stílusban. Eredetileg Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel. A török háborúk és a rendi felkelések idején megrongálódott. 1712-ben újították fel barokk stílusban és ajánlották fel mai védőszentjének. Ekkor távolították el tornyát. A templomot 1936-ban és az 1970-es években tatarozták ismét. Az oltárt az 1700-as években esztergomi szerzetesek ajándékozták a templomnak. Legértékesebb emléke a két vörös márványból készült sírtábla. Eredetileg a templom padlózatába építették őket. Az 1753-as földrengés idején megrepedtek, ezért később a templomhajó falába építették be őket. A templomban helyezték el Kondé Benedek József 1831-ben készült márvány obeliszkjét, amely eredetileg a templom melletti temetőben állt. (guzsu) be 1712-ben újították fel barokk stílusban és ajánlották fel mai védőszentjének. Ekkor távolították el a tornyát. (A szerző felvétele) Nem kellett a dunamocsi képviselőknek Szent Adalbert A piros színt a címertani bizottság iktatta ki ÖSSZEFOGLALÓ Dunamocs. A komáromi járásbeli község 2001-től használja jelenlegi címerét és zászlaját. A címer felső részén a malomkerék a faluban egykor működött vízimalmokra utal, alul a búzakalász a mezőgazdáságra, a szőlőfürt pedig a faluban honos szőlőtermesztésre és borászatra. Dunamocs önkormányzata nem teljesen ilyen címert szeretett volna: a képviselők a kilencvenes évek derekán háromosztatú és háromszínű címert hagytak jóvá, ahol a kék felső rész a Dunát, az alsó részben a zöld szín a mezőt, a piros pedig az életet jelképezte. A belügymiS zent Adalbert, aki Szent István keresztelő papja volt, máig az esztergomi egyházmegye védőszentje. nisztérium címertani bizottsága azonban ezt a tervet kétosz- tatúra módosította, kihagyva a piros színt, középre pedig a Dunát jelképező hullámvonalat iktatta be. „Két évtizeddel ezelőtt, amikor a képviselő-testületben arról döntöttünk, milyen cíKirályi hírnökök is lakták A községet 1156-ban említik először Machala (Asszonytelek) néven. Az 1208-ban Moch néven szereplő falu királyi várbirtok volt, ahol a király hírnökei laktak. Néhány helybéli családnévben máig él a hírvivő, tárnok, pohárnok, lovász, szántó, kovács, halász és a sütő szolgáltatást véi foglalkozásnév. A falu a 14. századra minden addigi kiváltságát elvesztette, 1388-ban Zsigmond király pedig koronázási ajándékként az esztergomi érseknek adományozta. A török időkben a település jövedelmének igen jelentős forrása volt a dunai halászát, a vízimolnárság, s a hajóvontatás, a révészet. A 19. század végén gőzhajó- v állomás működött itt. A 20. század közepéig a falunak 18 vízimalma volt. (vkm) P A település önkormányzata nem teljesen ilyen címert szeretett volna mere is legyen a településnek, azt javasoltam, térjünk vissza az ősi, Szent Adalbertét ábrázoló címerhez - mondta Orosz Jenő, Dunamocs alpolgármestere. - Szent Adalbert, aki Szent István keresztelő papja volt, máig az esztergomi egyházmegye védőszentje, és egykor Dunamocs is az esztergomi érsekség vonzáskörzetébe tartozott. Felvetésemet a többség elvetette, így született meg a malomkereket, szőlőfürtöt és kalászt ábrázoló címer. A háromosztatú címert aztán a címertani bizottság tovább módosította.” A község zászlaján viszont máig a testület által jóváhagyott háromosztatú címer látható, (vkm) Legközelebb Negyed címerét mutatjuk be. ZALAKERÁMIA MEGÚJULT VÁLASZTÉKKAL várjuk vásárlóinkat a ZALAKERÁMIA mintaboltj'ában. Romhány, Zrínyi u. 17. tel.: 35/520-605 MP150148
